Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)

1886-10-03 / 40. szám

Melléklet a „Zemplén“ 40-ik számához. tokból való tanulmányozására kiküldött bizott­ságnak jelentése, mely a szóban lévő uj járás ala­kításának szükséges voltát és célirányosságát ki­merítő indokolással a közgyűlés figyelmébe és az országos kormánynak pártfogásába ajánlja, egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vétetett s a belügy- ministeriumhoz felterjesztetett. Végül több községnek 1886. évre vonatkozó költségvetése és több rendbeli zárószámadása nyert elintézést. A szebb jövendő biztosításának ügyében fá­radozó közgyűlést elnöklő alispán azzal a hő óhaj­tással rekesztette be, hogy a nemzeti közmivelődés oltárára hozott áldozatunk legyen kedves isten és emberek előtt. Úgy legyen! Zl\ Nyilvános számadás. A nagy-mihályi állami elemi iskola megnyi tásának alkalmából városunkban m. hó 11 én a helybeli óvó-iskola alapja javára rendezett tánc mulatság jövedelmével kívánván beszámolni, mi­dőn ezennel az alábbi tételeket kötelességünkhöz képest hirlapilag nyugtázni óhajtjuk, s a nemes célra áldozó felülfizetőknek hálás köszönetünket nyilvánítjuk, van szerencsénk t. szerkesztő urat tisztelettel felkérni, miszerint ezen közérdekű so­roknak becses lapja legközelebbi számában tért nyitni szíveskedjék. A bevétel kitett: a) belépő-jegyekből . . 157 frt 60 kr. b) felülfizetésekből . . 41 frt 50 kr. összesen . 199 frt 10 kr. Az összes kiadás tett . . I40 frt 10 kr. Tiszta jövedelem ... 59 frt — kr, mely összeg Csűrös Ferenc urnák, mint a nagy- mihályi kisdedóvó iskola pénztárosának mai napon tényleg kézbesittetett. Felülfizettek pedig: Balogh Géza országgy. képviselő 7 frt, Gulácsy Ignác 5 frt, Dr. Rusay Lajos 4 frt, Sztáray Antal gróf 3 frt 50 kr., Za- lánffy Nándor 3 frt, Barna Bertalan 3 frt, Popper Ignác 2 frt, Köröskényi Elek 1 frt 50 kr., Baján Imre 1 frt 50 kr., Hekkel Károly 1 frt, Ihnátkó János, Mike Márton, Machnyik Andor, Widder Márk, Roth Mór, Widder Béla, Thuránszky László, Szóráth János, X. Y-, Jäger Béla, Szoták István, Füzesséry Pál, Grenczer F., Horváth Gyula, Ne­mes Lajos, Winternitz N., Kossuthné 50-50 kr- jával és N. N. 1 frt 50 kr. Fogadják a nemes szivü adakozók legszíve­sebb köszönetünket. N.-Mihály, 1886. szeptember 15-én. A rendezőség megbízásából: Baloghy György. Különfélék. (Hymen) Horváth Gyula pénzügyi fo­galmazó f. évi szeptember 29-én váltott jegyet N. Mihályban Lavotha Vilmával. Lavotha Ven­del kedves leányával. — Major Tibor ministeri titkár jegyet váltott V á 1 y i István s.-a-.újhe­lyi kir. közjegyzőnek müveit lelkű és kedves le­ányával Emmával. Fogadják szerencse kivána- tunkat. (Uj kir. aljárásbiró.) R i k 1 y András s.-a.- 1 újhelyi kir. törvényszéki jegyző, a gálszécsi kir. járásbírósághoz aljárásbiróvá lett kinevezve. (Kinevezések a vármegyénél,) A t á n y i József, ügyvédőjelölt a főtiszti ügyészethez II ősz tályu írnokká; Rieder Ferenc és Winkler Lajos pedig az árvaszékhez rendszeres napidija- sokká neveztettek ki. (Előléptetés.) P r i h o d a Etele, tb. megyei aljegyző I. osztályú írnokká lett előléptetve. Fo­gadja szorgalmával és tehetségével jól meg­érdemelt előmeneteléhez szerencsekivánatunkat. (Freyler Béla) a s.-a. kir. járásbírósághoz Írnokká neveztetett ki. (Kir. táblai uj pótbiró.) Barthoss Tivadar, ügyvédő s kassa-mislyei közalapítványi kerületi ügyész a budapesti kir. ítélőtáblához pót-biróvá neveztetett ki. (Ismét kitépett a halál) könyörtelen keze egy szép és kedves rózsaszálat a boldog családi élet bokrétájából. Hiába volt rajta a szeretetnek erős köteléke, hiába való volt a frisitgetés a leg­gondosabb ápolgatás, azt az enyészet szelének fagyos lehelletétöl megóvni nem lehetett. A díszé­től megrabolt bokrétán most is gyöngyök tükrö­ződnek; oh de azok nem az élet örömének, ha nem a lázban égő szív bánatának hirdetői. Szárítsa fel ezt a harmatot az áldó isten napja. A halál kegyetlen keze által ütütt sebeket ott a szerető sziveken heggessze be a vigaztalás szelíd angyala. Szentgyörgyi Vilmosné, szül. Mándy Malvinnak, a leggyöngédebben szerető feleségnek, a leggon­dosabb édes anyának a szerető és viszonszeretett legjobb barátnőnek, a jó férj a serdülő gyermekek és igazán ragaszkodó rokonok és hű barátnők szi­vében legyen áldott emlékezete ! A család által kiadott gyászjelentés igy szól: Szentgyörgyi Vil­mos és gyermekei Zoltán és Sarolta, id. Mándy István, özvegy Szengyörgyi Lajosné szül. Kolener Zsanett és gyermekei: Dezső és István fájdalom- telt szívvel jelentik úgy a maguk, mint a testvé­rek és számos rokonok nevében, forróé szeretett neje, a legjobb anya, leánya, testvérük, menye és sógornéjüknek Sentgyörgyi Vilmosné szül. Mándy Malvinnak, f. hó x-én, reggeli 5 és '/„ órakor, hoszas szenvedés után, életének 30-ik s boldog házassága 10-ik évében tüdővészben történt gyászos kimultát. A boldogult hült tete­mei f. hó 2-án délutáni 4 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. S.-a.-Ujhely, 1886. október hó i-én. Ál­dott legyen emléke ! A szebbnél-szebb, drágább nál-drágább koszorúkkal elhalmozott koporsót d. u. 34 5 órakor tették a kocsira. A végtisztes­ség adójának lerovásánál nagy számban jelentek meg azok a hü barátok is, akik a csapás súlya alatt roskadozó férjnek bánatában a legigazabb részvéttel osztoztak — s fognak osztozni. (A tejgazdasági kiállítást Kassán) mely f. évi szept. hó 23 án nyittatott meg, szept. 28-án zárták be teljes ünnepiességei. Mi, akik a kiál­lítást megtekintettük, aláírjuk a kiállítást bezáró, kereskedelmi és iparkamarai elnöknek, Novelly Sándornak abbeli kijelentését, hogy a tejgazdasági kiállítás a hivatott közvélemény egyhangú Ítélete szerint fényesen sikesült. Bebizonyította a kiállítás azt, hogy Felsömagyarország sajttermelésével is bátran kiállhat a világverseny nagy piacára. E kiállítás alaposan remélni engedi azt, hogy a sajttermelés, mint a kiállítást megnyitó kormány képviselője jövendölte, hivatva van ellensúlyozni azt a veszteséget, amely közgazdaságunkat a mag­termékek értékcsökkenése folytán mindinkább sújtja. Különösen pedig kereskedőink meggyőződ­hettek ez alkalomból arról, hogy a külföldi drágább áruk helyett, vagy azok mellett állandó helyet illik és kell biztositniok a honi sajttermékek számára üz­leteikben. A mi vármegyénkből S z i r m a y György gr. és A n d r á s s y Manó gr. uradalmai vettek részt tejgazdasági készítményeikkel s mindkettőt aranyéremmel tüntette ki a zsűri, — Szirmay gfot a »külföldi sajtok elleni sikeres versenyért« Andrássy gfot a kitűnő minőségű sajtokért. — Tejet és tejtermékeket 85, termelő és kereskedő gépeket, eszközöket 19; segédszereket, könyveket, terveket 19, kiállító mutatott be. Ott láttuk Soukup Adolf kassai városi főmérnöknek vas­szerkezetű istáló mintázatát is, melyre a tervező szabadalmat nyert. Ez istálók beláthatatlan időkre való tartósságuk mellett számos olyan előnyt is nyújtanak, mely az okszerű gazdaságban felbe­csülhetetlen. A kiállításon összesen 723 kiállító vett részt s a látogatók száma közel áll az 5000-hez. A minden tekintetben jól sikerült kiállítás az abauj-torna vármegyei gazdasági egye­sület és a kassai kereskedelmi kamara közös, szép, tanulságos alkotása volt; sokáig éljenek hazánk és nenne tünk közvagyonosodására szol gáló hazafias törekvéseikben! A Schalk-háznál rendezett közvacsora méltó befejezője volt az ünnepségnek. (Benczúr József) f. hó 17-én váratlanul el­hunyt. Szivszélhüdésben történt kimultával a társa­dalom s megyénk is érzékeny vesztességet szenvedett. A boldogultat ifm korától fogva szilárd becsületesség, törhetetlen hazafiasság és fáradhatatlan tevékenység jellemezték s kik érint­kezésben s ösmeretségben voltak vele a legkedve­sebb embert, az áldozatkész emberbarátot gyászolják benne. Még sokan emlékeznek reá vissza a negy­venes évekből, mint eperjesi kollegiumbeli szere­tett tanárukra, mely időben Eperjes és különösen a tanuló ifjúság magyar érzelmének emelése kö­rül elismerésre méltó érdemeket szerzett. A sza­badságharc előtt abba hagyva tanári pályáját, fegyverrel és másnemű hasznos működése által tettleges részt vett a héroszi munkában, miért ké­sőbb nem kis üldözésnek volt kitéve. A gyászos ötvenes és a következő évek alatt a teremtő ipar terén szép eredménynyel működött. Ez időben, nagyobb európai utazásai után volt nehány tár­sával a nagysárosi mümalom megalapítója és építője is. Később Zemplén vármegyébe tette át lakását mogyoróskai birtokára. Tevékeny és ered­ményes részt vett a Bodrogszabáiyozásnál; fárad­hatatlanul működött lent és fent a vasutak létre­hozatala körül, alapította hazánkban az első cément gyárat Mogyoróskán, nehány társával az első francia malomkő-gyárat Fonyban; birtokait ész­szerűen kezelte s e soknemü elfoglaltsága mellett evangélikus egyházának buzgó és áldozatkész hive s több zempléni egyháznak felügyelője is volt. Tevékenységét mindenütt áldás kisérte; felvilágosodott szelleme, magas miveltsége s ked­ves megnyerő modora által mindnyájunknak sze- retetét érdemelte ki. Végrendeletében is szép összegekkel emlékezett meg az eperjesi kerületi kollégium és a sáros-zempléni evang. esperes ségről. Gyermekei mind nagykorúak. Fiai Zem- plénvármegyei birtokosok s az általa teremtett iparvállalatok üzletfolytatói. Legyen áldott em­lékezete ! (Benczúr Józsefnek életéből) mi is tudunk egy érdekes epizódot, mely igen hű illusztrálása annak, mennyire ferde a mai kornak ama félszeg törekvése, mely a reális és különösen az iparfog­lalkozásokat mellőzve mindenkit a tudományos pályákra visz. Midőn Benczúr első nejét megkérte mint az eperjesi kollégium filozófiai tanára, leendő apósa a kenyérkereset e módját nem tartotta elég biztositéknak a családalapításra s csak azon félté tel alatt Ígérte oda leánya kezét, ha tanári műkö­dését elhagyva kereskedéshez fog. Hát mivel ke­reskedjem, hiszen csak a könyvekhez értek ? — volt a Benczúr természetes ellenvetése. Keresked­jék könyvekkel, véleményezte a reális elvekkel biró öreg ur. Es Benczúr elfogadta e tanácsot, meg­vált szép szellemi sikerrel biztató pályájától, és megnyitotta az első eperjesi könyvkereskedést. És ez időtől fogva sok minden ágával foglalkozott a kereskedésnek s ennek köszönhette azt a tete­mes vagyont, melyet maga után hagyott, mint törhetetlen szorgalmának eredményét, s a hírnevet és közbecsülést, mik közül az utóbbit bizonyára megszerezte volna, mint tanár is, —de az elsőt soha (Déváid Józsefet) a s.-a.-ujhelyi rom. kath egyház orgonistáját, a ki annyi embert kiénekelt % múlt hó 30-án helyezték örök nyugalomra. Szelíd, békés, becsületes ember volt, bizonyosan a para dicsomba vezették az angyalok. Utódjául K r a f- c s i k Ferenc közkedveltségü zongora-tanitót emlegetik. (Gyászjelentés.) Szinyei Endre főgimnáziumi tanár, a maga s gyermekei: Endre, Emma, Ilona- Margit és Sándor, valamint a nagyszámú rokon­ság nevében, mély fájdalommal tudatja hű nejé­nek, született Radá esi Emma asszonynak, élete 31-dik, boldog házasságuk 11-ik évében, hoszas szenvedés után, folyó hó 25-én délután 6 órakor tüdősorvadásban történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 27-én, az ev. ref. egyház szertartása szerint, délelőtt 10 órakor fognak az örök nyugatomnak átadatni. Sárospatak, 1886. szeptember 26. Áldott legyen emlékezete 1 (A zemplénmegyei egyetemi ifjúság) egye­sülete Budapesten szeptember hó 25-én tartá ala­kuló és első rendes közgyűlését. Nagy számmal láttuk egybegyülni Zemplén fiait, hogy megkezd­jék a nemesen folytatandó munkát. Közfelkiáltás­sal megválasztattak: Kerekes Pal o. n. el­nökké, C h y ze r Béla o. n. alelnökké, Staut József j. h. titkárrá, Schleiminger István j. h. jegyzővé és Lengyel Endre o. n. pénztá­rossá. Önérzetesen mondhatjuk el, hogy már ez a közgyűlés is elegendő garanciát nyújtott arra való nézve, hogy az egyesület az ö irányelveit: művelni a szellemet, gyakorolni a jótékonyság és felebaráti szeretetet, nemes eltökéléssel és kitar­tással fogja követni. S t a u t J. e. titkár. (A mező laborczi uj gyógyszertárt) a m. fő orvos, a járási főszolgabíró és orvos m. hó 25-én ünnepiesen megnyitották. Mint szemtanuktól hal­lottuk, a gyógyszertár nem csak minden előirt orvosszerrel van kellőleg ellátva, de csínnal, Ízlés­sel, sőt bizonyos fokig fényűzéssel is felszerelve s a hivatalos urak nem is késtek ebbeli örömük­nek és elismerésüknek kifejezést adni annál a ba­rátságos áldomásszerü ebédnél, melyet a hivata­los megnyitás után a község majdnem összes ér­telmisége a gyógyszerész vendégszerető házánál költött el. (Sárospatak) csendesen alvó lakóit megint tűzi lárma riasztotta fel szept. 23 ára virradólag. A piacon épen most épülő Wohl-féle emeletes vendéglő (a Magyar Király) gyűlt ki. Egy óra lehetett éjfél után, mikor vészkiáltások, s félrevert harangzúgás s a tűzoltó kürt tüzet jelző hangjai töltötték be az egész várost. A tűz nehezen volt a magas tetőn megküzelithető s rémes ropogással szaladt át a Láczay Dániel-féle épületre, onnan mindjárt Rik nagy gyógyszertárára s innen ismét fel az emeletes városházára. Csak itt sikerült el­fogni a nyargaló és pusztító »veres kakas“-t, mi­kor már négy nagy piaci házat és egy csomó mel­léképületet hamuvá tett. Wohlnál és Kiknél a szobák is több helyen beégtek, a mit sokan a tűzoltóknak és szereik roszaságának tulajdonítanak. A kár 8 —10 ezer frt. Az épületek jobbára bizto­sítva voltak, A tüzet roszakaratu gyújtásból ere- dettnek mondják; de ki és miért gyújtogatna : azt nem is sejtik. Folytonos rettegésbe élünk. A csa­tatéren haici tudósítók vannak. Én, ha ez soká igy tart, Patakról beállók tűzi tudósítónak. (A kassai r. kath. egyházmegye Nesztora) Kocsis János nyugalmazott erdőbényei plébános szept. hó 22-én 86 éves korában E.-Bényén el­hunyt. Béke poraira! (Fekete gyémántok) cim alatt Hevesi József ismert fővárosi irónk, a »Magyar Salon« szerkesz­tője, egy kötet elbeszélést ad ki. Mindegyik elbe­szélés egy-egy társadalmi problémával foglalkozik. A kötet, melyhez Fekete József, a „Magyar Salon« másik szerkesztője ír előszót, igen díszes kiállítás­ban október hó 15-én jelenik meg több mint 30 művészi illustrációval, a »Magyar Salon« kiadásá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom