Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)

1886-09-26 / 39. szám

(Több oldalról tudakozódtak) szerkesztősé­günknél aziránt, hogy az erdélyrészi ipari készít­mények (posztó, vászon, famüipari cikkek) és a székely szesz megrendelését hol kell eszközölni ? A kolozsvári kér. s iparkamarától 3227186. szám alatt nyert értesülésünk alapján tudósítjuk az érdeklődőket, hogy megrendeléseikkel Brassóba forduljanak a kormány által ottan felállított »áruközvetitő irodához«. Egyszersmind értesítjük olvasóinkat, hogy a posztó minták hozzánk már megérkeztek s fömunkatársunknál bárki által s bármikor megtekinthetők. (Interpelláció a közönség köréből.) Hoszu panasz érkezett be hozzánk, melynek értelme röviden elmondva ez A fiakker-ál lomás a posta-épület térés szegletéről, a piacon kívül eső | pontról, áthelyeztetett a ,,Vadászkürt“ szálló elé, tehát a vármegye Székházának tőszomszédságába, hol a főutca eléggé összeszorul és ahol a piaci közönségnek fő gyülekező helye van. E felettébb visszás és teljesen érthetetlen intézkedésnek nyit­ját az interpelláló ..gyenge elméjével'1 felfogni és a kolera elleni óvóintézkedésekkel összegyeztetni nem bírván, megnyugtató magyarázatot kér. Szí­vesen közöljük az interpellációt s ajánljuk a helyi járványbizottság szakértő elnökének pártatlan figyelmébe ! (Népkonyhát!) Ha igazán akarunk segí­teni a szegényebb sorsú lakosokon, jobban mondva, ha valamit akarunk tenni a kolera járvány megakadályozására, komolyan lássunk hozzá egy olcsó, s a körülményekhez képest ingyenes népkonyha felállításához. Tudvalevő dolog, hogy a kolera járvány eddigelé min­denütt a szegény munkásosztály soraiban lépett fel először s azután költözött csak a vagyono­sabbak lakásaiba, midőn már a fertőző anyag nagyon is elszaporodott s pedig azért, mert a szegény ember azzal táplálkozik, a mihez legol­csóbban jut, nyáron gyümolcscsel, s ennek sem a legjavából. Vegyük e körülményt figyelembe és adjunk a szegény embernek egészséges táplálé­kot, nehogy a következményeket később magunk megsirassuk. (Köztudomásra hozatik,) hogy a kassai írén divizió f. hó 23-án arról értesítette a m. gazdasági egyesületet, miszerint az előzőleg f. hó 29-ére kitűzött kisorsolt katona lovak árve­rése : f. hó 28 án fog Kassán a Glaszin megkez­detni. (Gyújtási kísérlet.) Nagy veszedelem fenye­gette S. a.-Ujhely város közönségét a f. h. 23-ára virradó szeles éjszakának éjfélutáni óráiban. A színház tőszomszédságában lévő egyik rokkant hajléknak házfedelébe égő csóvát dugodt vala­mely istentelen kéz. Szerencsére az éjjeli őrjárat éppen akkor haladt arra, mikor a fedél zsindele még csak tüzet fogni kezdett. Isten annak a megmondhatója, hogy milyen katasztrófának lett ilyképpen eleje véve. Éjjeli rendőrségünk dicsé­retes éberségéről a legnagyobb készséggel adunk hirt s megjutalmaztatását indítványozzuk. (A romániai piacokról) leszorult határszéli iparosok ügyét megyénk főispánja a járások összes főszolgabiráinak figyelmébe ajánlotta s tényleges pártolását az erdélyrészi iparnak azzal kezdette meg, hogy ö maga nagyobb megrende­lést tett. Példája ne maradjon utánzás nélkül! (Vármegyénkben) a magyarnyelvet és nép­nevelést terjesztő egyesület választmányának, legutóbb tartott üléséről felvett jegyzőkönyv szerkesztőségünkhöz beküldetvén, annak alapján ismét több rendbeli örvendetes eredményt tu­dathatunk olvasóinkkal. És pedig: a tályai ha­zafias érzelmű derék népbank 15 frtot adományo­zott az egyesület céljaira. Friedman Ignác és Teitelbaum Dávid e.-bényei izraelita zugtanitókon az 50—50 frtnyi birság megvétet­vén, e címen 100 frt folyt be az egyesület pénz­tárába. Ez intézkedés érdemében a hivatásának magaslatán álló megyei közig, bizottság, a tan- felügyelőség, s mint erélyes végrehajtó közeg, a tokaji j. föszolgabirája osztozik. Közigazgatási bizottságunknak a magyar hazafias közmivelődés érdekeinek lelkes felkarolásáért ebből az alka­lomból is jegyzőkönyvi köszönetét szavazni ked­ves kötelességének tartotta az egyesület. Örven­detes eseményként említjük föl Jász-Nagykun- Szolnok vármegye törvényhatóságának ama ha­zafias tényét, mely szerint az egyesületnek ne­mes intencióit lélekböl pártolván egyszersmind 50 frttal alapitó tagul kívánta magát besoroz- tatni az egyesület zászlajának hívei közé. Azon­ban sajnálattal volt kénytelen tudomásul venni az egyesület, hogy Z a 1 a y István, a szerencsi kör ügybuzgó elnöke, tulhalmozott elfoglaltsága miatt erről az állásáról leköszönt. Szerencs és Tokaj vidéki testvéreink! Tekintsetek Jász- Nagykun-Szolnok, a legmagyarabb törvényható­ságnak lelkesítő példájára s tanuljátok meg tőle azt az igazságot, hogy isten után a haza oltára következik. Szent tűz ég azon. Lángját gerjesz­teni, mint a veszta-tüz törvénye szólott, azoknak kötelessége, akik felgyújtották. A tősgyökeres magyar, ha aluszékonyan viseli magát oltárunk körül, büntetésül mit érdemelhetne mást, mint ami az elalvó Veszta sorsa volt!? . . . (Tolvajlási kísérlet) A pétrahói községi bírónak házfalát ösmeretlen tettesek kiásták s a pénzesládát a* falu adópénzével együtt elemelték. Azaz, hogy csak elemelték volna, ha az »éjjeli bátor« mint ahogyan székely atyánkfiái a kutyát nevezni szeretik, nem verte volna föl a biró ház népét éjjeli álmából. Az űzőbe vett tolvajok azzal a hangos ígérettel mondtak le prédájukról, hogy majd máskor jönnek el érte. (Kolera hírek.) Budapesten a kolera napról- napra nagyobb tért hódit. Budapesten kívül eddig Duna Vecsén, Győrben, Veszprém-megye egy részében, Temesváron, Újvidéken fordultak elő kolera esetek, Nálunk is merültek föl kolera hírek M.-Hotykán K.-Toronyán s Szinnán. eddig azonban alaptalanoknak bizonyultak. Isten óvjon meg mindnyájunkat a »fekete asszony4 halálos csókjától ! (A kolera és az életbiztosítás). Az ázsiai vendég, sajnos, kezdi már szedni áldozatait nem­csak a fővárosban, de a vidéken is. Ha valami képes családapát és anyát járvány okozta félel­mében megnyugtatni, ez határozottan az élet­biztosítás. Azon öntudat, hogy az ember netáni halála esetén övéi sorsát részben bizto­sítva látja, minden esetre a legnagyobb megnyug­vásul szolgál. (Lóárverés.) A földmivelés-, ipar- és ke­reskedelmi magyar királyi minisztérium részéről közhírré tétetik, mikép a kisbéri, mezöhegyesi, fogarasi és kápolnai állami ménesekből és az ál­lami méntelepekböl, részben kisorolt számfeletti, részben kiselejtezett lovak folyó évi október hó 8. és 9-én Budapesten a Tattersall helyiségében, nyilvános szóbeli árverezés utján azonnali kész pénzfizetés mellett fognak a legtöbbet Ígérőnek eladatni. (Máramaros vármegye) törvényhatósági bi­zottsága f. évi okt. hó 6-án közgyűlést tart, melynek legjelentősebb tárgya a Mihalka László elhalálozása folytán megüresedett alispáni széknek betöltése. (Az Osztrák magyar bank) főtanácsa S.-a.- Ujhelyre melléktelepet engedélyezett és annak vezetését a zempléni keresk. ipar- termény és hitelbankra bízta. (Kitüntetés.) XIII. Leo pápa Ö Szentsége Pásztelyi Kovács János munkácsi g. k. püspököt pápai trónállói méltóságra emelte. (A varannói alsófoku ipariskola) 1886—87. tanéve, f. hó 15-én a főszolgabíró, mint iparható­ság és az ipariskolai bizottság elnöke Werner Gyula s a tantestület jelenlétében nyitta­tott meg. (Tanitók közgyűlése.) A Hornonna, Nagy- Mihály, Varannó, Sztropkó és Szinna járások köre őszi gyűlését október 7-én Sztropkón az állami iskola helyiségében tartja meg, melyre úgy a t. tagtársak, mint a t. tanügybarátok tisz­telettel meghivatnak. A gyűlés d. e, 10 órakor kezdődik. — Seliga Antal köri elnök. (A varannói takarékpénztár) szeretve tisz­telt volt elnökének, Szögyényi Imrének, olajba festett arcképét a közelebb múlt napokban helyezte el az intézet helyiségében. A leleplezés aktusa egészen szűk körben, a részényes tagok jelenlétében, de ünnepies módon ment végbe. A tisztelők hő óhajtásához csatlakozik a „Zemplén“ is, midőn kívánja, hogy a vármegye Nesztorát, a köz­ügyeknek ifjú lelkületű apostolát, az ünnepelt fér­fiút, az isten még nagyon sokáig éltesse. (Öngyilkosság.) Folyó hó 19-én esteli 7 órakor Zsadány községben idözö340-ik honvéd- zászlóaljbeli K a n t h a István szakaszvezető főbe lőtte magát. A zászlóalj a f. évi nagy gyakorla­tok befejeztével S--a,-Ujhelyben haza felé vonult. Az öngyilkos iszákos természetű egyén volt s mint ilyent garázda magaviseleté miatt felebb- valói gyakran megrótták. (Magyar gazdák jégbiztositási szövetkezete.) Felkérettünk, az »első magyar általános biztositó társaság«, mint a jégbiztositási szövet­kezeti eszme kezdeményezője által, annak kile- lentésére, hogy a hozzá intézett kérdések felvilá­gosításául és minden további félreértések kike­rülése végett, már intézkedett, miszerint a törzs­bevallások következő három ponttal egészitesse- nek ki, ugyanis: 1. Azon gazdák részére, kik az 1887:98. évekre terjedő szövetkezeti időszakra belépnek, már az első évtől kezdve leszállittatik az említett társaságnál a folyó évben érvény­ben volt jégbiztositási díjszabása legalább is 20 százalékkal. 2. Az ennek alapján meghatáro­zott törzsdij a 12 évi biztosítási időszak alatt nem fog felemeltetni. 3. A szövetkezetbe belépő tagok a 12 évre terjedő biztosítási ciklus tartama alatt netán felmerülő veszteségek fedezetéül csakis egy évi díjösszeg erejéig vállalnak készfizető ke­zességet és nagyobb kockázat őket bármily veszteség esetére sem terheli, mert az első magyar általános biztositó társaság lógja fizetni sajátjából mindama veszteséget, mely a kész­fizető kezességen felül előfordulhat. (Pszeudó Rudolf.) Meghalt Mátyás király . . . de szelleme fen jár s ébren tartja népe emléke­zetét. A Bodrogközről értesítik lapunkat, hogy egy bukovinai származású szélhámos ab., .-ieket napokon át hogyan bolondította. Rudolf trónörökös­nek adta ki magát, akinek privát passziója támadt »armer reisender« képében beutazni jövendő or­szágát s színről színre megösmerkedni a hazai állapotokkal. Jól is ment a dolga pár napig. Tejben vajban fürösztötték. Hájjal étették, zsír­ral itatták ... de óh, rettenetes ki is mondani — harmadnapra oda tévedt alkotmányos sza­badságunk kakas tollas őrangyala a »csendőr ur« s »igazolványok hiányában« az ünnepeltet meg- fenségitelinitvén bekísérte a főszolgabirósághoz, ahol kellő kijózanitás után nem is késtek kötött marsruttával látni el a detronizált nagyságot. A b . . . iek pedig még ma is támáskodva suttog­nak egymás között s kétkedés nélkül mondo­gatják, hogy „biz’ isten uccse nagy harag lesz ebből odafent« . . . (A »Budapesti Hírlap8) az uj negyedévben, mely most kezdődik, érdekes regény-közlemé­nyekkel fog szolgálni olvasóinak. Először is meg­szerezte kiadási jogát Ohnet György a nagyhírű francia regényíró »Akarat4 czimü legújabb regényének, mely egyszerre fog megje­lenni Párisban, egy heti lapban, s Budapesten magyarul, a »Budapasti Hírlap »-ban. Ohnet György regényei, a »Vasgyáros4,'»Serge Panine4, „Lise Fleuron« stb. Magyarországon is közkézen forognak, s ő nálunk mostanság a legnépszerűbb francia iró, s méltán. — A másik meglepetés Rákosi Viktor (Sipulusz) egy kötetes hu- morisztikus regénye lesz, mely nagy haladást mutat első regényéhez képest, noha ennek hatása alatt irta már egy igen kiváló kritikus, hogy »Rákosi Viktor nemsokára oly humorisztikus regényeket fog írni, melyek után csak úgy töri magát az olvasó-közönség.4 (Józsi és Erzsiké) cimen, dicséretes peda­gógiai értelemmel s ügyesen összeállított gyer­meklap, melyben a felnőttek is teljes gyönyörű­ségüket lelhetik, indult meg Aradon Györgyössy Rudolf szerkesztésében. A már megjelent két számban a kellemesen szórakoztató, mulattatva képző közlemények igen jól vannak megírva és számos csinos kép vonta abban magára figyel­münket. A nagyon elterjed »Kis Lap«-nak méltó versenytársa, azaz, hogy igen jól megférnek egymás mellett. Melegen ajánljuk a szülők figyel­mébe. Mutató számok beszerzése csak egy leve­lező lapba kerül. Előfizetési ára egész évre 1 frt 20 kr. Megjelenik havonkint egyszer, nagy ter­jedelemben és változatos tartalommal. HIV 4TALOS RÉiZ. 10881. szám. Zemplénmegye alispánjától. 10 Főszolgabírónak. A törvényhatóságokról szólló 1886. évi XXI. t. c. végrehajtása tárgyában f. évi julius 29-én 2999062. sz. a, hozott megye bizottsági határo­zat i-ső és 2-ik pontját a közönség tudomására hozatal s az ezen határozat ellen ne tán 30 nap alatt beadandó fellebbezések bemutatása végett az idézett törvény 8. §-a értelmében kiadom. S. a.-Ujhely, 1886. aug. 24. Matolai Etele, alispán. 299/9062. szám. Zemplén vármegye közön­ségének S.-a.-Ujhelyben 1886. évi julius hó 29-én tartott rendkívüli közgyűléséből. i Olvastatott a nagyméltóságu belügyminisz­térium f. évi julius hó 8-án 37621. szám alatt kelt kegyes intézvénye melyben értesittetik a vármegye, hogy az 1886. évi XXI. t. ez. az országos törvénytárban a f. évi julius hó 8-án közzététetvén, annak életbeléptetése idejét az 1886. évi augusztus hó 15. napjára tűzi ki egy­idejűleg némely fontos teendők teljesítésére is utasittatik a vármegye. A miniszteri intézvény alapján határozta­tok : 1- ször, hogy a vármegye évenkint 4-er és pedig március, junius, szeptember és december havának I. keddjén, és ha ez ünnepre esnék, akkor a következő napon tartandja rendes köz­gyűléseit. 2- or. Hogy a főispán, alispán, főjegyző, egyidejűleg és akadályoztatása esetén a közgyű­lésen az árvaszéki elnök leend hivatva elnökölni. 3- or. A állandó választmány 80 tagból ál- land ; tagjainak névsora kiigazittatván, többszö- rösittetni s a megválasztottaknak, a főispánnak az alispánnak és főjegyzőnek tudomásul kiadatni rendeltetett. A névsor a következő : Argalács Márk, Ambrózy Nándor, Antalóczy Imre, gróf An- drássy Géza, gr. Andrássy Tivádar, Bajusz Jó­zsef, Barna Bertalan, Battha Zsigmond, Battha Pál, Bernáth Győző, Baján Imre, br, Balassa István, Beszterczey Ferencz, Balogh Géza, Bogyay Zsig­mond, Boronkay Farkas, Bydeskúthy Sándor, Cseley Antal, Diószeghy János, Dókus Ernő, Ehrenheim Ferenc, Évva András, Fejes István, Farkas Lajos, Friedliber Albert, Fodor Sándor, Hlavathy János, Kaliczky István, Kun Pál, Ka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom