Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)

1886-09-19 / 38. szám

Morva, 1886. szept. 12­Tek. Szerkesztő ur ! Mivel tudjuk, hogy becses lapja a közér­deknek mindenkor szószólója volt. tisztelettel kérjük, szíveskedjék ezúttal is, az adózó szegény nép érdekében, az alanti soroknak b. lapjában helyt adni. *) Midőn a »Zemplén« f. évi május 23-iki számában azt olvastuk, hogy a megyei közgyű­lés határozatából a vásárhelyi körorvosnak meg­rendeltetett, „hogy 15 nap alatt a kör székhelyére tegye át lakását, ellen esetheti állásától felmentettnek fog tekintetni és helye pályázat utján újból lesz betöltendői azt gondoltuk, hogy már most min­denki fogja tudni, mi körül forog a dolog és hogy első sorban a képviselő-testület fog sietni a vele két év óta játékot űzött orvossal a leg rövidebben elbánni és vele szemben a törvény betűjét szigorúan érvényesíteni. De nagyon csa­latkoztunk. Az illető testület, mintha csak az orvostól e célra szemen szedetett és jól megros- táltatott volna, annyira megfeledkezett maga­magáról, a törvény utasításáról és a nép érde­kében elvállalt kötelezettségéről, hogy a válasz­tásra kitűzött napon önkényt felmentette az orvost azon nyilvánosan adott Ígéretétől, hogy a körbe teszi át lakását, ezzel bebizonyítván, hogy neki nem a szegény nép, de az orvos érdeke a fő. Már most kérdezem : mindegy az, ha a körorvos a körben, például Bánóczon lakik, hová a sze­gény beteg ember (ha Morván, Vásárhelyen vagy Bánóczon lakik) még gyalog is, de mindenesetre egy pár krajcárért eljuthat; vagy 1—2 órára tjávol a körön kívül, vagy Nagymihályban, ahová gyalog már semmikép, de szekeren is csak 2 írtért juthat ?! Csak ne mondják, hogy »nem akadt más pályázó*, mert azóta, mióta a mos­tani körorvos bitorolta ezen nagyon jól űzetett állomást, már akadt derék körorvosa Terebesnek. Málczának, sőt még Mezőlaborcznak is; sőt tud­juk, hogy kínálkozott hozzánk is egy, de akkor azt mondták az illetőnek, hogy »az állomás be van töltve®, noha nem volt, mert az a föltétel, hogy a körorvos a körben lakjék, mai napig sincs beváltva. Körünkre nézve pedig, nem az a lényeges, ki az az orvos? jó fiu-e ? kedélyes cimbora-e? hanem, hol lakik? mert ha Nagy- mihályba kell már mennünk, választhatunk saját tetszésünk szerint a sokból a legjobbat, van ott elég! Mai napon a szegény adózó nép minden garasával számol és ha ezt a törvény értelmé­ben odaadja, hogy saját orvosa legyen, a tör­vényt nem szabad kárára értelmezni, mert kü­lönben épp a szegény beteg, lesz áldozata az ér­dekében létesített olcsó és könnyen hozzáférhető intézménynek. Tehát: vagy körorvos a körben, vagy seholsem ! Kiváló tisztelettel. Egy földbirtokos. ♦ Tanügyi rovat. Iparbizottságunk figyelmébe. Beköszöntött az 188® 7-iki tanév. A szülék reménytelt szívvel hozzák gyermekeiket az isko­lába; az iparosok is, eleget teendők a törvény­nek, elküldik tanulóikat oda az életben oly szük­séges ismeretek elemeinek elsajátítása végett. Ha áldoznak a szülék gyermekeikért, áldoz­nak a mesterek is tanulóikért és várhatják is az anyagi áldozataikkal arányban álló erkölcsi ered­ményt. De legtöbbször a csalódás keserű érzete a nem várt eredmény. Miért történik ez igy — az okokat jelenleg firtatni nem akarom és csak annyit jegyzek meg, hogy magyarázata a körülményekben rejlik. Szabad legyen nekem e helyütt inkább az ipartörvény 168. §. c) illetve 5-ik pontjára utal­nom, melynél fogva kivihető az, hogy az iparha­tósági megbízottak városunkban ez ideig életbe még nem léptetett, nagy horderővel biró határo zatot hozhassanak a többi közt pl. a tekintetben, hogy mikor szabadulhat fel egy iparos tanuló. Mert a könnyű szerrel való felszabadulásnak megnehe­zítése az iparban, az iskolában felmutatandó si­kerre, eredményre nézve határozottan lényeges és jó hatással bir. Sajnos, s véleményem szerint az ipariskolát majdnem fölöslegessé tevő dolog az eddig szo­kássá vált eljárás. Ugyanis : nem egy eset volt, a midőn a mester tanulóját 2—3 éven át nem küldte iskolába, mig a 4-ik évre ugy-ahogy ellá- togattatta oda, de csak azért, hogy a hu isk. bi­zonyítványt kapjou és igy minden akadály nél­kül felszabadulhasson. És a tanuló iskolai bizo nyitványt kap, mert járt iskolába és felszabadul, mert lejárt a szerződésileg kikötött 4 év. Pedig a űu a legtöbb esetben még a betűket sem is­meri és mesterségében is a legnagyobb kontár. Az ilyenből lesz aztán segéd, idővel mester. Egy másik eset: a fiú temérdek órát aka­rattal is elmulaszt; mestere ezért meg lesz bír­ságolva, de a fiú, a hibás, büntetésére a törvény csak annyit határoz, hogy ha 20 napot elmulaszt, tartozik az osztályt ismételni. Nézetem szerint ez nem is büntetés, és nem is törődik ezzel az ipa­ros tanuló, mert ha itt a felszabadulás ideje, bi­zony felszabadul ő. — Hanem ha az iparbizott- sag az említett § által adott jognál fogva kimon­daná, hogy az olyan tanuló, aki elegendő iskolai eredményt, mesterségében kellő jártasságot nem tanúsít; aki saját hibája folytán sok tanórát mu­lasztott 6—12 hónappal később fog felszabadulni, és határozatát szigorúan végrehajtaná: biztosra vehető, hogy a kontároknak és a tanóra-mulasz­tásoknak száma nagy mérvben csökkene, az ügyes, műveltebb segédek száma pedig örvendetesen gyarapodnék. Az előbbihez hasonló büntetés volna sza­bandó a rósz viseletű tanulóra. Az ily büntetések kiszabásánál természetesen a tantestület vélemé­nye lenne mindenkor mérvadó. Ily intézkedések hazánknak nem egy váro­sában vannak már életbe léptetve és létesitésük nálunk is meg lett pendítve; de az ige, hogy mikor fog testté válni, az a jövő titka. Minden­esetre hatalmas ösztönzője lenne ez az ipartanu­lóknak arra való nézve, hogy a tanórákra ponto­san eljárjanak, magukat mindenütt illedelmesen viseljék és saját mesterségükben mennél nagyobb jártasságra törekedjenek. Ez utóbbihoz a legfőbb rugót, az ügyesség és szorgalom kimutatására a legcélszerűbb alkal­mat a minden tanév végén rendezendő tanulói ipar-kiállítás lenne hivatva szolgáltatni. Ennek sikerülte, nagyobb mérvben való ismétlődése, elő­reláthatólag honi iparunk felvirágzására nagy ha­tással lenne 1 Úgy is legyen ! —eh - I. HIVATALOS RÉSZ. 12,230. 86 alisp. Zemplénmegye alispánjától. Körlevél a megyei járványbiztos urakhoz. Több oldalról kérdések intéztetvén hozzám, hogy utasítás hiányábán mi legyen a megyei jár­ványbiztos urak feladata a nagyon közelgő kolera­járványnyal szemben? Ezekre van szerencsém a t. ez. járványbiz­tos urak tudomására hozni, hogy természetszerű­leg nem lehet más, mint a hatósági intézkedések végrehajtásának ellenőrzése. Mi végből tiszteletteljesen felkérem a t. c. járványbiztos urakat, hogy tekintettel a hazánk fővárosában is már fellépett kolera-járványra a ne­kik beosztott járványkerületet beutazni s a tapasz­taltakról nekem akár közvetlenül, akár az illető szolgabiró utján jelentést tenni, de az elrendelt hatósági intézkedések foganatosítását továbbra is szemmel tartani szíveskedjenek. A talált hiányok megszüntetésének legrövi­debb útja az, ha azok orvoslására közvetlenül az illető szolgabirót felhívják. Az utolsó 18723-iki kolerajárványnál cél­szerűnek bizonyult az elrendelt intézkedések ellen­őrzésére az is, ha a járványbiztos urak alkalmilag a megye főorvosával ha járványkerületükben meg­fordul, a körutat együtt teszik meg; ajánlom ezt most is figyelmükbe. A megyei főorvost utasí­tottam, hogy kőrútjairól a járványbiztos urakat értesítse. A hatósági intézkedések a megyei járvány- bizottságnak f. évi julius hó 13-ikán 9358. sz. a. kelt, a megye szolgabiráihoz, egészsügügyi és köz­ségi közegeihez intézett terjedelmes rendeletében, mely annak idején a megye hivatalos lapjában is megjelent és ezer példányban a megyében elter­jesztetett, — foglaltatnak. Ennek példányai a köz­pontban elfogyván, azon esetre, ha e rendelet Cí­med kezeiben nem volna, szíveskedjék ilyet járása szolgabirájától kikérni. Figyelmeztetem továbbá az ázsiai kolera tár­gyában kiadott 1884-iki 44,382. számú belügymi- nisteri utasítás illető szakaszaira, melyeket felfri- sités okáért, de azért is, hogy a nagy közönség is bírjon róluk tudomással, hivatalos lapunk legkö­zelebbi számában és folytatólag közöltetni fogom. *) S.-a.-Ujhely, 1886 szeptember hó 17-ikén. Hazafiui üdvözlettel maradok Matolai Etele, Zemplénvármegye alispánja. A legtöbb adót fizető bizottsági ta­gok névsorának összeállítása céljából az adóhivataloktól bekivánt kimutatások beér­kezvén : azok a megyei Il-od aljegyzőnél megtekinthetők. 500. szám, Zemplénmegye alispánjától. Meghívó. A megyei járvány-bizottság tek. tagjait van szerencsém folyó hó 20 án délelőtt 9 órakor hiva­talos helyiségemben tartandó ülésre ezennel meg­hívni Tárgya: a közelgő kolera elleni intéz­kedések felülvizsgálata s esetleg uj intézkedések elrendelése. S.-a.-Ujhely, 1886. szeptember 15-én. Matolai Etele, alispán. 9932. sz. Zemplénmegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. Közhírré tétel végett tudatom t. főszolgabíró úrral, hogy t. Borsodvármegye alispánjának folyó évi 3690. sz. a. kelt átirata szerint t. Keszi köz­ség sertésállománya lépfene miatt vesztegzár alá helyeztetett. S.-a.-Ujhely, 1886. aug. 24. Matolai Etele, alispán. « Zemplénmegye alispánjától. 10435. 10377. 10376. 10034. 9935- és 9934. szám. Tíz főszolgabírónak. Közhírré tétel végett tudatom t. főszolgdbiró úrral, hogy t. Abauj-Tornavármegye alispánjának több rendbeli átirata szerint Abauj-Szántó község szarvasmarha-állománya lépfene miatt 10 napi, ugyanazon község lóállománya rühkór miatt 10 napi; továbbá Felsö-Dobsza község sertésállomá­nya orbánc miatt 10 napi; Makranc község szar­vasmarha-állománya lépfene miatt 10 napi és Jós- vafő község sertésállománya orbánc miatt 14 napi vesztegzár alá helyeztetett. Feloldatott ellenben a Jászó község lóállo­mányára rühkór miatt elrendelt vesztegzár. S. a.-Ujhely, 1886. aug. 24. Matolai Etele, __ alispán. 3599. sz. S.-a.-újhelyi járás fő szolgabirájától. Valamennyi község bírójának. Szilvássy József s.-a.-újhelyi lakos panaszolja, hogy í. évi szeptember hó 16-án egy négy éves szőke szőrű, lecsüngő fiilü koca-sertése eltévedt, s azt dacára a szorgos keresésnek .feltalálni nem képes, ebből kifolyólag felkivatnak a községek bí­rái, hogy ezen sertést községeikben nyomozzák s feltalálása esetén hivatalomhoz jelentést tegyenek. S.-a.-Ujhelyben, 1886. szept. 17-én. Főszolgabíró helyett: Br. Gallier, h. s. szolgabiró. A járványbizottságok figyelmébe. (Kivonat az ázsiai kolera tárgyában 44,382.71884 —VIII./a belügym. szám alatt kiadott utasításból.) Hatósági intézkedések. 13. §. tlárványbiiottság. A járvány elfojtására s terjedésének megakadályozására célzó óvintéz­kedések életbeléptetése, azoknak erélyes fogana­tosítása és pontos ellenőrzése céljából az 1876. XIV. t.-cz. értelmében a cholerajárvány közele­désekor minden községben a járványbizottság azonnal megalakul. 14. S- Betegek bejelentése. A hatóság gon­doskodjék arról, hogy minden choleramegbete- gedést a lehető leggyorsabban megtudjon. E végből a cholerának, sőt arra nézve csupán gyanús megbetegedésnek is rögtöni bejelentésére ismételve figyelmeztesse az orvosokat, a család­főket, vendéglősöket, közlekedési vállalatokat stb. Choleraesetek eltitkolása. Cholerabetegüléseket, különösen az első choleraeseteket eltitkolni nem szabad, mert az első esetek eltitkolása a cholera terjedését leginkább előmozdítván, az által a közegészség annyira veszélyeztetik, hogy a jár­vány elhárítására később a legnagyobb erőfeszí­tések és áldozatok sem elégségesek. Mihelyt a cholerának csak egy esete is mutatkozott, azt a hatóság haladéktalanul a m. kir. belügyminisztérium tudomására juttatja. (Sür­gős esetekben távirattal.) 15. §. A betegség megállapítása. Gondoskod­jék a hatóság arról, különösen a járvány első esetei felmerülése gyanújánál, hogy a betegség minősége gyorsan és lelkiismeretesen kipuhatol- tassék; e végből a járvány terjedése kezdetén choleragyanus esetnél a tiszti orvos a helyszínén személyesen jelenjék meg s végezze a vizsgála­tot. Ha csak gyanú is van arra, hogy a beteg­ség ázsiai cholera, a beteget úgy lássa el, mintha tényleg ezen betegség forogna fenn. (folyt, köv.) Szerkesztőség-! posta,. P. Cz. J. — Gratulálunk ! X. Y. kisasszonyak. A legszívesebben. A magyar nem­zeti imának eme szavaiban: „megbünhödte már e nép a múl­tat s jövendőt" a költő vallásos hitének az a bizodalma nyer kiíejezést, hogy az isteni igazságszolgáltatás már több csa­pást a magyrara nem mérhet. A magyar nemzet érdemdija tü­relmes szenvedéseiért a földi menyország; a boldog haza. Amelyikük igy , sej tett» jól érzett. K. B.-nak. Fogadd sajnálkozásunk őszinte kifejezését, K. P.-nek. B.-Zsadány. A magán levelet, mint látja fölhasználtuk. Legutóbb hozzánk juttatott cikkének csak a feje szép. A becses anyag megérdemli, hogy mesterileg dol­gozza ki tetőtől-talpig. Rollács Gábornak. Legközelebb magán levelet Írunk. E.—nek Ujhely. Jövő számunk hozni fogja. Felelős szerkesztők: PAYZSOSS ANDOR és HORVÁTH JÓZSEF. Főmunkatárs: DONGÓ SY. GÉZA. Kiadótulajdonos: ÖZV. BOBÚTH ELEMÉRNÉ *) A legszívesebben bármikor is. Szerk. •) Közlését mai lapunkban megkezdtük. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom