Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)

1886-09-12 / 37. szám

Sátoralja-Ujhely, 1886. szeptember 12. 37. sz. Tizenhetedik évfolyam. ELŐFIZETÉSI ÁS : Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bőrmentetlen levelek csak ismert kezektől fo­gadtatnak el. Zézlratox nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mond80r díjjá 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE. (Megjelenik minden vasárnapon.) HISDETÉSI EH : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után lkr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt, diszbetük b kör­zettel ellátott hirdetmé­nyekért térmérték szerint, minden □ centimeter után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdájába küldendők. Vármegyénknek jövő évi költségvetése. A vármegyék háztartásánál éppen úgy mint az egyes ember-családnak józan élet­rendjében oly előleges számításra és ter­velésre van szükség, mely a háztartási bilancot jó eleve megítélhetővé, annak fentartását eszközölhetővé tegye. A szükségletekkel szemben a fede­zetnek mérlegelése, a jövedelmek és kia­dások között netalán jelenkező kedvezőt­len aránynak őszinte felmutatása a vármegye háztartásának intézésében is egy olyan jogi, gazdászati és számitástani elveken alapuló munkálatot tételez föl, mely a szentesítés pecsétjével elláttatván, egy hoszú év folyamán át kezelési rendsza­bályul szolgáljon — se nagy körültekin­téssel, a múltnak alapos ismertével, a jövőnek emberileg lehető fölidézésével készülő munkálat a költségvetés. A költségvetés célja kettős; egyfelől bizonyos időközre vonatkozólag előlegesen és a felelősség tudatával meghatározni a háztartás rendjét; másfelől lehetővé tenni a háztartási ellenőrzést. Előttünk fekszik a közszemlére kitett ' és a folyó hó 14-én kezdődő megyei köz­gyűlés alkalmával szőnyegre kerülő 1887. évi megyei költségvetés. Tartalma és beosztása rovatok sze­rint következő: A) Szükségleti rész. I. A tiszti-, segéd- és kezelőszemélyzet fizetése : 65,46o.00 ft, vagyis a főössz. 62.4°/„-je II. A tiszti-, segéd- és kezelőszemélyzet mellékjá­randóságai (lakás-pénzek): 19,280 ...ft J( „ « I^-40°"oje III. Szolgaszemélyzet bére: ...................................6,400.,,,, ft « » „ 6.00%-je' IV. Szolgaszemélyzet mellékjárulékai (uniformis) 2,125.3. ft „ « „ 2.00°/0-je V. Hivatali helyiségek bérlete: ..............................— — vagyis a főössz. — — VI. Irodai szükséglet: 6,3ó0.87 ft * „ „ ^.,i.PVo -jc VII. Utazási költsé­gek és napidijak : . . . J,OOO.00ft „ » , l-oo0/o-je VIII. Vármegyei épü­letek fentartási költsége: 2,oSj.no ft „ „ % 2.^,%-je IX. Egyéb rendszerint való kiadások, u. m. állami és községi adó, jégveremre s tisztántartásra vonatkozó kiadások:.............................. 25J.noft , « , 0.24%-je X. Vegyes kiadások: 2,000.00 ft , » „ 2.00°/0-je I—X. Összesen: 104959.^ ft „ » « ioo°/0-]e Ha az 1877. évi szükségletet az 1886. évi szüséglettel összehasonlítjuk mutatko­zik emelkedés: I. és. II. alatti rovatnál . . . 238o.00 frt VI. alatti rovatnál ...............................86o.87 frt VII. alatti rovatnál .... SOO.00 frt VIII. alatti rovatnál .... 683.„0 frt X. alatti rovatnál . . . . . 750.qo frt Összes emelkedés: 5173-s7 fri­ll) Fedezeti rés*. I. Fekvő vagyonbeli jövedelem') II. Gyümölcsöztetőleg elhelyezett tiz rendbeli tőkeösszeg kamata levonva a 10%-es tőkekamat jövedelmi adót : . 977-sw frt III. Xéritmények: ............................. 45°-ooo frt IV. Állami javadalmazás . . . 98,3oo.000 frt I—IV. Összesen . . 99.737.ju5 frt Összehasonlítva a szükségleti és fede­zeti részt mutatkozik tehát szükségleti hiánylatul nyílt összegként ő.231CC6 ft, vagyis ötvenkét frt hetvenkilenc s fél krajcárral több, mint amennyi az emelkedésnek fő­összege. Az emelkedésnek indokolása két szóba foglalható össze: közszükség és tapasztalás. Maga a belügyminister győződött meg (szakminiszteri tanácsosa által), hogy az *) A sztropkói házat a kir. jbiróság, a kaszinö-utczai házat Ujhelyben a vármegye főorvosa tudvalevőleg anyagi ellenszolgáltatás nélkül használják. Szerk. T A H 0 A. A Bodrog partján. Huszonkét éves vagyok. Tetszik minden és mindenki, még magam is magamnak. Valamit írni vágyom. De ugyan mit? A rímhez nem értek, a regény, a dráma korán volna, magam akarok benne majd hős lenni és még csak egy párbajom volt. Legjobb lesz talán a tárca. írjunk hát tárcát, ámbár előre látom, hogy biz ez nem lesz valami eredeti angol kutyabőr, valami vidéki lap auszlágjába megjárja a kom­pozíció is. De a szerkesztőt előre figyelmez­tetem. hogy bele ne sanzsérozzon valami olyat, aminőtöl Mikszát Kálmán sírva nem fakadna, mert provokálom. De ugyan miről írjak ? A Bodrog partján állok! Ez is úgy meg véknyult, mint a bálra öltözött dáma, — talán ezután már a társulat kasszája fog csak áradni ? A túlsó oldalon pedig tenyészik valami neveze­tes éneklő madár-faj, de nem jut eszembe a neve ; nem is látok egyet sem, csak nem veszett ki, mint a mesebeli griff. Füzesről csak nem irha­tok, nem elég a fűzfa poéma, ugyan ki olvasná a fűzfa-tárcát ? Miért is nem vagyok inkább a Ganges partján! fehér elefánt, fekete hindu, szent krokodil, ehető csörgőkígyó, tyű, de erős gyomruk is lehet az indiánusoknak (ugyan látott-e már valaki csak egyet is Karlsbadban) ? De jó dolguk lehet ott a tárca Íróknak. Ah! de megvan . . . éppen itt jő egy úri társaság, — úgy látszik halászni. — írjunk róluk igaz történetet. (Csak aztán harag ne legyen be­lőle.) Ezek a városiak igazán érdekesek mindig mikor igy kizöldülnek. Kezdjük a nőkön (a férfiak igen üresek dé­lig), élvezik a szabad természetet . . . befűzve, és ime csipke-bokrok között kaméliák . . . való­ságos aranzsuezi tájkép, a Bodrog partján, igazán háladatos tabló. — Majd megülepednek — előt­tük kiterített halak bonckés alá kerülnek, nézik, mintha legalább is a bostoni klinikára készülne aki még pályát nem választott közülök. De ni, ni . . . hiszen itt se háló se halász, hát már beteljesült volna Lui Blanc jóslata, re­pülnek a halak mint a sült galambok? Halászat nélkül halászat ? Ez a városi nép igazán különös, olyan mint a mohamedánus : a rabszolga szippant tobákot, a basa meg csak tüszköl. Különben mi közünk hozzá, ha mindjárt illuzión-hálókkal merítették is a süllőt, lássuk tovább, elég volt a nyers halból. Asztalhoz! egy központi hatalom koman- dójára hallgat minden gyomor. »Mily költői is a szabad természet . . .-ben egy gazdag teritékü asztal!‘ jegyzé meg egy szellemes halász. Előre dicső halászok ! így megkezdődnek a biztos fo­gások, a társaság Jánosa nyeli a harcsát, mint Jónást a czethal. Hej, de a hal sem iszik ám több vizet. — És én suttorgok a bokrokba, mint valami elátkozott Szatir, most kezdem, már is koplalok, mint egy igazi iró. Lassan-lassan a »sötétség is emelkedik a földről,* amint Hugó Viktor gondolta, de annál inkább sugárzik a halászok jól telitett szellemei­nek intenzív világa, az égi csilagok is bele mo­árvaügyekben ,az árvaszéki személyzetnek szaporítása elkerülhetetlenül szükséges,« viszont a vármegyének kormányzata há­rom évi tapasztalatból arról győződött meg, hogy a házi pénztár á hozzá érke­zett utalványozásoknak kellő időben, pon­tosan és ami a megyei közigazgatás érde­kében fő-fő dolog.gyorsan csak úgy képes eleget tenni, ha a parancsoló szükségletek kielégítésének eszközeit fokozza. Igaz ottan van az 1883. évi XV. t. c., mely egyszer s mindenkorra (?) megálla­pította vármegyénknek évente való állami javadalmazását. De minden törvénynek bírálója az idő, ebben a legbölcsebb elv : a tapasztalat, mely mindig jobban kitanit. És mire tanított meg bennünket ez a legnagyobb mester, a tapasztalat? Arra, hogy megyei közigazgatásunk ellátásának pénzbeli forrásai szegények, állami java­dalmazásunk nem elegendő, Zemplén vár­megye területe-, népességének sűrűsége-, közigazgatási fejlettségére nézve is az első rendű vármegyék közzé tartozik. Köz- igazgatási munkája temérdek, munkása kevés. Munkásainak felfokozott tevékeny­sége sem képes parallel lépést tartani a napról-napra szaporodó igényekkel s a modernebb adminisztratív követelésekkel. A tiz szolgabirói járás kevésnek bizonyult. A vármegye közönsége lélekből pártolja és meggyőződése szerint a járások szapo­rítását. Egészségügyünk adminisztrációja ha nem is ázsiai, hát ural-völgyi; az állat- egészségügyet 6208 □ kilométernyi s a legkedvezőtlenebb föjdrajzi konfiguráció­val biró területen két állatorvos látja el; a középponti és járási kanczelláriákban az ügyek leirókéz hiányában vesztegelnek; van középponti hivatal, ahol egy ember­nek intéző keze munkájára 2000 db (még­:jgr.»üs.ly ........ ... solyognak már a Bodrog tükrébe. Boldog halá­szok. — Valami engem is igen vonz ki a bok­rokból, üveg hangok, (de ne gyanúsítson senki,) a pohár csengése. Elég is lesz már a tárcából szerkesztő ur, önnek is meg nekem is. Ho-hó, de most jut eszembe, megígértem, hogy igaz történetet irok, pedig elmaradt valami. De hogy Írjam ki, hisz ez szerelmi kaland. Mindegy, Isten neki, elárulom. Hogy, hogy nem volt, de megtörtént biz az, hogy a társaság egyik hölgye megtetszett egy ólálkodó darázsnak. Aki ösmeri a közön­séges darázsi, az elképzelheti milyen lehet a szerelmes. És ime a tolakodó — mint afféle őrjöngő szerelmes szokott, megfeledkezik a be­csületről és (alásan engedelmet kérek) úgy találta homlokon csókolni, vagy akarom mondani csípni imádottját, hogy olyan lett utána mint csak a liliom fehér abroszon elömlött szifonos veres bor. Most már hiszem azt a mesét, hogy volt egy­szer egy hercegnő, akibe a majma szeretett belé. No de megyek már, mert igen eltalálna járni a toliam. * . * * Ah ! de *mi az a tűz oszlop, mely királyi fénybe borítja a Magas hegy koronáját ? talán csak nem tért vissza a nap? Vagy Vezuvvá lett a Kopaszhegy ? A halászok és halásznők kezdenek foszlani mint a ködfátyol, Jánosnak egy kövér libacomb kiesik a szájából, alkotmá­nyos mozgolódás, zsibongás keletkezik: »Jön a király, siessünk« tehát :. . . Éljen a király !!! Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom