Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)

1886-11-28 / 48. szám

Magyar mórföld. Hazánknak erdélyi részében, Vásártelken, az országnak egyik jeles gológusa gazdag vasas mérföld-telepet fedezett fel. E vasas mérföldet, kén­savas vaséleges tőzeget (Eisen-Mineral-Moorerde), dr. Fabinyi Rudolf, a kolozsvári m. kir. tudomá­nyos egyetem vegytanára, továbbá Hauer, a bécsi birodalmi földtani intézet vegyésze és dr. Wartha Vince, budapesti műegyetemi tanár ve- gyelmezvén, tapasztalták, hogy fő alkotó része e mérföldnek elmállott vaskovand, mely fokoza­tos élenyülés következtében kénsavas vasélecscsé változott át, mely anyagból 69.28% vízben old ható kénsavas vaséleget lehet nyerni. E mellett még tartalmaz ként 5.63%-nyit és vízben oldhatat­lan vasat 7.30% nyit, vagyis átszámítva 9.870/,, vaskovandot, mely még nem ment át vegybom- láson. Ezeken kívül van még benne timsó és glaubersó is jóböven. Ez ásvány, vagyis a mérföld, mód felett szerencsés összetételénél fogva vasas iszap-für­dőkre rendkívül alkalmas. Alkalmazása éppen úgy történik, mint Franzensbad s Marienbadban, hol hasonlólag vastartalmú iszapot (Moorsalz) hasz­nálnak iszapfürdőkre. Javallható tehát mindama kórnemeknél, a melyeknél kétségbe vonha- tatlan kitűnő hatását a világhírű Francensbad, e minden vasas gyógyító fürdők királynője, az utóbbi 50 év alatt bebizonyította. És pedig an­nál biztosabb előnynyel, mert a hires Franzens- badi mórföld csak 10, mond tiz%-nyi vízben old­ható mórsót (Moorsalz) tartalmaz vasas tőzegé­ben, mig a vásártelki tőzegben 4o, sőt 50%-nyi ilyen vas-só van. Kitűnő sikerrel alkalmazhatjuk ezt a vasas mórföldet a következő bajok ellen : vérszegény­ség, a vérnek vizenyössége, sápkór, gőrvélykór (gyermekeknél különösen), skorbút, börbetegsé gek és kütegek, izom és izületi csúzok (kosz- vény), vérszegénységen alapuló idegbetegségek, részleges hűdések, végre ivarszervi betegségek, kiváltképpen a méh helyzet- vagy alakváltozásai­nál, a méh idült lobja, duzzadása, a petefészkek lobterményei, hiányos vagy igen bő havadzás, elvetélésére való hajlam, stb. ellen. Biztos gyógyí­tó hatása van a méh, vagy hüvely idült hurut­jánál s ennek kísérőjét, az idült nyákfolyást, is megszünteti. Használati utasítása ez : a vásártelki mór­földet teljes fürdőkben, ülő fürdőkben, vagy mint iszapos bedörzsőléseket és borogatásokat lehet alkalmazni. Egy teljes kádfürdőbe elegendő ele­jén 4, később 5 kilónyi. Egy ülőfürdőbe ‘A, egész egy és fél kilónyi. Ezt a mórföldet előbb buzgó forró vízzel kell egy külön edényben leforrázni, azután az illető fürdőkádnak 26° R. meleg többi vizébe bele­önteni. Bekenés vagy borogatás végett szintén forró vízzel kell pépszerüvé higitni, s a fájdalmas testrészt vele bekenni, vagy melegen ruhába tenni s bekötni és huzamos ideig, mig a test me­legétől száradni indul, a fájós testrészen hagyni. Kádfürdőkben egy félóránál tovább maradni nem szabad. Megjegyezzük továbbá, hogy a mórfürdők­nél szükségeltetik még egy másik, lanyha meleg víz­zel ellátott edény is, a testnek a fekete mórfolya­déktól való tisztára mosása végett. Egyúttal fi­gyelemmel kell lenni arra is, hogy a fürdés al­kalmával e mórfolyadékból a ruhanemüekre ne frecscsenjen, mert az vasas, sárga, kimoshatatlan pecséteket hagyna maga után. reményével szivében jelent meg az ünnepély színhelyén, mely a nemzet erejében való hitet erősité meg az intéző körökben, — s megresz- ketteté az abszolutizmus szolgáit Méltó kép a Matolai Etele tollára. Annak a széphalmi ünnepélynek a meg- elevenülését reménylettem én olvashatni; hogy megújuljon emlékemben a nemzeti lelkesedés melegítő érzete, hogy láthassam azon időt, mi­dőn nincs párt, nincs felekezet, de van egy ér­zelmeiben összeforrt magyar nemzet, melyet annyi vihar nem birt megtörni. Mit érdekel engem, hogy engedélyt kellett kérni, hiszen alkotmányos államban is a gyüle­kezések megtartásához rendőri engedély kell, hát még oly policiális állapotban, mint 1859-ben voltunk; de igenis érdekel az, hogy kik voltak a tényezők, kiken sokszorozodék a vezérek dics­fénye? Br. Sennyey Pál kimagasló alakjának hátterét kik képezték? Az akadémia képviselőit Erdélyi Jánost és Hegedűs Lászlót körülvevő s.-pataki és a s.-a.- ujhelyi kegyesrendi tanárok nemes alakjai, kik annyi nagy férfi keblében gyujták meg a haza- szeretet lángját, miért nem adattak át a jövőkor emlékezetének ? Vagy, amit előbb kell vala kérdenem, kik voltak azok, akik Lasztóczon Szemere Miklós névestéjén a Kazinczy ünnepély megtartását el­határozták ? Hát nem érdemlik meg azon férfiak, kik már 1848 előtt, 25 éven keresztül és 18489- ben is Zemplén, Abauj és Ung vármegyékben a magyar nemzet történetét csinálni segítették, hogy neveik a Kazinczy-ünnepély alkalmából az Ezt, a kontinensünkön jelenleg páratlan gaz­dagságú és hatású mórföldet, ezelőtt 3 évvel Sig- mond Lajos földbirtokos és geológus fedezte fel Kolozs vármegyében a magyar állami vasutak ke­leti vonalának Egeres vasúti állomásától egy és fél órányi távolságra eső Vásártelek község ha­tárában. Már harmadik éve, hogy a »Jegenyei- gyó- gyitó fürdőben rendes használatba vették ezt a természeti csodaszert, s már e rövid idő alatt is nagyra megy azoknak a beteges, gyönge nőknek a száma, a kik üdvös hatása következtében egészségüket visszanyerve, hálával tesznek bi­zonyságot gyógyitó hatásáról és nem csekély azoknak a száma sem, akik a külföldnek világhírű Francensbádját mellőzve, az erdélyi szerény % Jege­nyei, fürdőhelyet keresték föl és használták a leg­pompásabb eredménynyel. íme ! mórföldet is adott nekünk az isten, még pedig oly szerencsés összetételűt, melylyel az idegen mórföld nem versenyezhet. Csak az a baj, hogy a magyar ember nem tudja árulni a portékáját s a »honi« helyett szeret (igy van már szoktatva) a külföldi után kapkodni. Hagy­jon föl rósz szokásával. Használja mindenki ez­után a magyar mórföldet 1 Ez mindenkinek, nem­csak hazaüui, hanem önmaga iránt való jól felfo­gott kötelessége is. Számos hazai és külföldi orvosi auktoritás­nak előttünk felmutatott bizonyítványai iga­zolják a magyar mórföldnek páratlan jó hatását. S.-a.-Ujhelyben dr. Sebeők Antal városi or­vos tett a vásártelki mórfölddel kísérleteket be­tegeinél (nevezetesen sápkórosaknál, vérszegény­ségben szenvedőknél, az ivar^zervek hurutos ba­jaiban sinylődőknél) egytől-egyig meglepő si­kerrel. A magyar mórföld Szentgyörgyi Vilmos s.-a.-újhelyi kereskedésében folytonosan kapható. Kilója 30 krajcár. Tehát még rendkívüli olcsósága is ajánlja. Levelezés. Tokaj, 1886. nov. 23. (Társadalmi élet s viszonyok; szüreti bál.) Nincs talán sehol széles e hazában város, hol a társadalmi élet és viszonyok annyira rom­lottak, elmérgesedettek volnának, a társadalmi intézmények pártolása pedig annyi sok várni s kívánni valót hagyna maga után, mint itt a Hegyalja e kies fekvésű s környékü városában, Tokajban. Mig ugyanis más kisebb helyen, úgyszól­ván az egész város egy családot képez, mely családban ha a társas élet élénkítésére vonatkozó társadalmi intézmények felállításáról van szó, egy gondolat, egy akarat uralkodik: addig ná­lunk ilyesmik kezdeményezésénél minden oda működik, hogy a tervezett mulatságok létrehozása, vagy legalább annak sikerülése elé akadályokat gördítsenek a jó kedvű társas életet abszolúte lehetetlenné tegyék. Egyesek saját énjének túlbecsülése ebből kifolyólag hánya-vetisége, viszont mások intrikái, irigykedései s a nálánk sportképen Űzött pletyka, mind nem alkalmasak arra, hogy egyesek a családok közt érintkezést, bizalmasabb viszonyt hozzanak létre; minek következménye, hogy 2—3 családból (többnyire a rokonság) álló tár­utókornak átadatnának; az eszme valósulásáért pohárköszöntőt mondott Vass Gyula, aki Lasz­tóczon, Évva András, ki az ünnepély előkészíté­sének lelkes vezetésén kívül, a birtok viszony rendezését, majd a Kazinczy Ferenc unokái ne­veltetésének gondját is átvette, nem maradhatott volna ki a nagyszerű kép alakjai közül. Az An- drássy grófok, br. Sennyeyek, br. Vécseyek. br. és gr. Vayak, Vandernathok, Molnárok, gr. Klo- busiczky, br. Barkóczy, gr. Kornis és gr. Káro­lyi, Szentiványi, gr. Hadikné, Lónyayak, Buja- novics, Bárczayak, Péchyek, Komáromyak, Vladá- rok, Cseleyek, Mezőssyek, Orosz Sándor, Kos- suthok, Boronkayak, Szögyényiek, Bernáthok, Püspökyek, Pilisyek, Payzsoss, Reviczky, Kazin­czy, Dókus, Nemthy, Ghyczy, Szemere, Dercsé- nyi, Füzesséry, Nyeviczkey, Diószeghy, Oláh, Farkas, Karsa, Battha, Isépy, Juhász és számta­lan családok — a kedélyes Kun Dániel, vala­mint a kovács-vágási aggastyán ref. lelkész Kál- niczky András, Bovankovics, mikóházi, Gulyo- vics József n.-ruszkai g. k. lelkészek*), s a rend- fentartására vállalkozott, később országszerte is­mert speciális kedélyű Marschalko Tamás, aki daliás alakjával, midőn parancsait lóhátról osztá az Ujlakyak és Garayak korára emlékeztetett, s az ö társai Zöldy Antal és Fodor Pityunak neveik megemlítése bizonyára már csak a vármegye egykor megírandó monográfiájának bő anyagára való tekintetből is kívánatos lett volna. *) Bovankovics József, mikóházi g. k. lelkész, hazafias érzületéért K.uffsteinban raboskodott. Gulyovics József 1848-ki huszár kapitány, a fegyver-letétel után Rüdiger tolmácsa. saságok képződnek, kik elszigetelten a többitől csak maguknak és magukért élnek ; minek, persze, a társasélet s a társadalmi intézmények isszák meg a levét. Ott, mint nálunk is, hol hiányzik a fogé­konyság, érzék a társadalmi követelmények iránt; hol a legnagyobb közönyösség, apathia uralkodik bármily üdvös irányzatról legyen is szó; hol az egoizmus, irigykedés ütötte fel hidra-fejét: az, hogy ott a társadalmi intézmények sem ápoltat­nak valami buzgón, gondolható. Hogy többet ne mondjak, városunk, mely pedig elég szép számú intelligenciával bir, alig képes egy kaszi­nót fentartani, a dalos kör, mely csak rövid pár hónapja, hogy megalakult, ma-holnap láto­gatottság hiányában megszűnik létezni. Csóna­kázó, korcsolyázó egyesületekről, hanversenyről, felolvasásokról szó sincs! Pedig mennyit kellene ez irányban is tenni? És lehetne is tenni, ha az egyes családok és az ifjúság közt összetartás, egyetértés lenne 1 Mi élvezettel nézhetnénk a tél elé 1 mig igy ?! . . . De próbáljon csak va­laki ily intézmények szükségességéről beszélni, vagy pláne kezdeményezni, mindjárt fejéhez vág­ják a vádat: szerepelni akar; meg akarja magát választatni ennek, vagy amannak stb., nem csoda ha a lelkesebbek ily gyanusitás és siker­telen működés után kedvüket vesztve felhagynak a kezdeményezéssel, vissza vonulnak s marad minden a régiben. Sok mondani való lenne még, de helyi lappal nem rendelkezvén, nem beszélhetek el mindent apróra ; legföljebb annak az illuzórius reményemnek adok még kifejezést, hogy majd csak be fogják tán látni az illetők, hogy úgy magukra, mint az egészre előnyösebb, ha köl­csönösen tisztelve, becsülve egymást igyekeznek már-már végelgyengüléssel fenyegető társadalmi életünket föleleveniteni s a meglévő társadalmi intézményeket virágzásra juttatni. De igazságos akarok lenni. Van valami dicséretre méltót is. A közel napokban egy, a társas élet élénkítésére irányuló mozgalom in­dult meg, melynek célja : a télen át műkedvelői színi előadásokat tartani s e képen az egyes családokat érintkezésbe hozni. E végből alapra lévén szükség, e hó 20-án egy ,szüreti bál«-t rendeztünk, mely a látogatottságot illetőleg azonban a hajdan hires hegyalja-mádi szüreti báloknak még csak árnyéka sem lehetett s a színi alapra alig hozott valamicskét; hogy ily fiaskó után : erkölcsi s anyagi pártolás hiányában lesz- é valami a műkedvelő előadásból s hangverse­nyekből — alig hihető. Mindazonáltal óhajtandó lenne, hogy a kezdeményezők ne csüggedjenek el, ez első bál sikertelenségén, hanem kitartó szívós­ságot tanúsítva folyton agitáljanak nagyon életre való eszméjük érdekében; mert csak igy remél­hető az, hogy mégis sikerülni fognak a műked­velői színi előadások; csak igy várható, hogy társadalmunk elzsibbadt tagjaiban rövid idő múl­tával ismét fris, egészséges vér csörgedezne. Városunk jóhirneve, reputációja érdekében kívánjuk, hogy igy legyen 1 P. A. Meghívó. A s.-a.-ujhelyi árvasegélyző- és jóté­kony-egyesület f. évi november 14-én tar­tott alakuló közgyűlése határozatából folyó A cikkben ,,említés nélkül nem hagyott“ négy tölgyfa hg. Schvarzenberg Karolina, özv. hg. Brezzenheim Ferdinándné cserkoszoruja volt. melyet a magyar indigéna özvegye, — a Schvarzen­berg cs. kir. miniszter testvére, a magyar nem­zet szabadságán fivére által 1848/9-ben ejtett sé­relemért engesztelő áldozatul, s elhunyt férjének a magyar nemzethez végpercéig tanúsított ra­gaszkodása zálogául, a magyar nemzet kedves halottjának halántéka körül font. * * * Az események megvalósítói a cselekvő egyének; s a példa melyre rá mutatnunk kell, a a tetteiben nagygyá lett cselekvő egyén. A magyar fiatalság igazi példányképe csak magyar ember lehet, ami történelmünk nemzeti sajátos viszonyaink mellett, más népek és nem­zetek történetével párhuzamba nem állítható. Napóleon világra szóló hatalma csodálattal tölt el; Nagy Lajos, Mátyás király emléke a nemzeti önérzetet költik fel, s a szabadságharc nagy alakjai és hősei lelkesedésre ragadnak. Ez az amiért én különösen most nemzetünk ezen transsubstantionalis időszakában azt követelem, hogy, aki mint Matolai Etele barátom hivatva van arra, hogy az ifjabb nemzedéknek a törté­nelem tanúsága szerint, a honszerelem és nagy­jaink iránti kegyeletből oktatást adjon : hazánk mozgalmas történetének ezen epizódját akként irta volna meg, hogy a szereplő egyének nevei is átadattak volna az utókor emlékezetének, a c. Folytatás a mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom