Vörös Hajnal, 1919. április-június (1. évfolyam, 9-42. szám)
1919-04-10 / 16. szám
Sátoraljaújhely, 1919. ápr. 10. Iliiig proletíipi cgyisDIjeteli! Z. évfolyam, 16. szám. VÖRÖS HAJNAL Ezelőtt: HttJtltnlk mindennap. SZERKESZTŐSÉG: Széchenyi-tér 42. KIADÓHIVATAL: Kazinczy-stca 4. fi Zempiénmegyei Szocialista párt hivatalos lapja. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egász évre. . 88 K II Negyed évre Fel évre . . . 44 K ) | Egy hóra . . Egyes Bs&m ára 30 fillér ______Telefonszátnok: 51., 42., 78. . 22 K 7-80 K Magyar urak Prágában. Sátoraljaújhely, ápr. 9. Urak, magyar képviselő urak küldöttségben jártak Prágában és arra kérték a cseh-szlovák kormányt, hogy a cseh hadsereg azállja meg Budapestet és Magyarország többi, eddig meg- nem szállott részét. Magyar képviselöház nincs már, az októberi forradalom fújta el azt a gyülekezetét, amelyet a legsötétebb reakció, leglelkiismeretlenebb korrupció ültetett a magyar nép nyakába. Tehát a Prágában járt urak nem voltak képviselő urak, de magyar urak voltak, igazi magyar urak. Egy fajtájuak a régi magyar urakkal, akik ezer éven át irtották a magyar népet, árulták a magyar hazát és vezették be ide az ellenséget. A magyar urak régi gyakorlata, hogy amikor osztályérdekük kivánja, halomra gyilkolják a magyar népet és amikor nincs erre- való erejük, idegenekkel gyilkoltalak le azt. Csak az csodálkozhatik a magyar urak prágai szereplésén, aki elhitte frázisaikat, amelyek a magyar faj védelméről, a magyar nemzeti szupremáció- ról, a nemzetiségi veszedelem miatt való aggodalmukról szól. Ezek a frázisok nem a magyarságot védték, hanem osztályérdekeiket, azt amely rabszolgájuknak tette meg a magyar népet és kényre- kedvre kiszolgáltatta azt nekik. A szabad rablás, fosztogatás, kiszipolyozás volt az ő magyarságuk, az ő magyar hazájuk. Abban a percben, amikor ezt az életelemüket veszély fenyegeti, megszűnik számukra minden faji és hazaszeretet és futva futnak ellenséges segítségért, hogy az helyezze Őket vissza régi privilégiumokba, a munkanélküli jólétbe ét dőzsölésbe. Araikor erről van szó, fütyülnek ők minden bajra, kínra, amelyet az dllenséges megszállás jelent, hadd hulljon a bot asszonyaink testére, gyűljön garmadába agyonlőtt szocia- listák holtteste, telepedjék éhínség akár az egész országra — csak egy maradjon meg: az ő ősi szabadságuk, a kizsákmányolás szabadsága. így hívták ők ide a törököket, igy a Habsburgokat, igy a cári sereget, igy irtották ki Erdély szabadságát és igy gyilkoltatták le Dózsa parasztjait. Eleget tesznek e a csehek a szives meghívásnak ? A cseh imperialisták ugyan nagy kedvteléssel hivatkoznak arra, hogy ime előkelő magyar társadalmi rétegek sürgetik bevonulásukat, de a magyar proletariátus és csehországi elvtársaink osztályöntudata a legteljesebb mértékben fog érvényesülni és ha a cseh burzsoázia magyar osztályos társai segítségére akarna jönni, nem a magyar urak fogják legújabb árulásuk hasznát látni. A magyar dolgozó nép ügyének fog ez is gyümölcsöt hajtani, mert minden érvnél világosabban szól a proletárdiktatúra mellett. Akinek még kétsége volna az iránt, hogy vájjon szükséges-e a burzsoáziát teljesen kizárni az állam h italom kezeléséből, ime nézzen a prágai zarándokokra. Szabad-e ezeket beengedni oda, ahol az ország és nép sorsát intézik, szabad-e a népmilliókat ismét kiszolgáltatni az ő lelketlen kapzsiságuknak, minden árulásra kész elszántságuknak? A magyar népet életösztöne hajtotta a bolsevizmus útjára, ezen menekült az ősi ellenségtől és ezen jut a boldogabb, szebb jövőbe. Népitélet. 9 sárospataki lázadás ffibűaösét kóláira Hálták. $ Kivégzés a Kossuth-szobor előtt Intő példa legyen Krisko Jários esste mindenkinek, akinek sötét agya legmélyén veszélyes és ellenforradalmi tervek ágaskodnak. A proletárdiktatúra nem játék, nem politikai sirkusz, az élet ott a tét. Itt mindenki a fejével játszik, aki a szájára nem vigyáz. As elnyomott proletárnak nehéz munkában kérgssedett keményre az ökle és ezzel az ököllel leesap oda, ahol ellenséget lát. Ellensége pedig mindenki, aki a tanácsköztársaság rendeletéit és parancsait tiszteletben nem tartja, annak nem engedelmeskedik, sőt ellenszegül és izgat ellenük. Legyen az bárki, aki nem érti meg az idők szavát, aki nem látja be, hogy a Tanácsköztársaság a kisemberek a dolgozó milliók érdekeit képviseli, azokért küzdött, vérzett szenvedett évtizedeken keresztül millió meg millió elvtárs és most mikor végre a saját sorsunk intézését vettük s kezünkbe, amikor a jövendő nagy épületének mázsás alapköveit rakjuk le emberfeletti fáradtsággal, most, aki nem tart velünk, az ellensége saját megának, ellensége dolgoió embertársainak és azzai i kíméletlen szigorral, olrsttentö keménység- | gél bánik el a proletár félelmetes ökle. Felkiáltójel legyen Kriskó János bitó- fán lógó hullája különösen a falu papkézen tartott földmunkásai előtt. A bulaíá, hiszékenység, a saját érdekeinek meg nem értése és gonosz fondorkodók izgatása segítette ezt az elvakult embert az akasztófára Tanuljon ebből mindenki, ne higy- jen és ne ugorjon be érdekeikkez göissö sen ragaszkodó rosszmájnak jelszavainak. Nem akarjuk a vallást bántani, nem akarjuk a kisbirtokokat elvenni! Fogassák el azokat, aki ilyeneket beszél. Minden dolgozó embernek emberi jólétét akarjuk, minden munkás boldogsága a végcélunk. Ezt akarjuk és jaj annak, aki nem engedelmeskedik a legnagyobb és legszentebb erőnek: a népakaratnak. * Az itélst. A forradalmi törvényszék ülését Galamb elvtárs elnök nyitja meg és elrendeli a tanuk kihallgatását. A három vádlott: Krisko, Stefan és j Lesko egymás mellett ülnek a vádlottak I padján és vizes szemekkel apatikussn báfS Lapunk mai száma 4 oldal
