Ujhelyi Hirlap, 1924 (27. évfolyam, 1-56. szám)
1924-10-27 / 47. szám
(FELSÖMAGYARORSZÁGE HÍRLAP) Szerkesztőség és kiadóhivatal Sátoraljaújhely, Kazínczy-uteia 5. arám. Telefonszám • 10. Előíizetési ár: Negyedévre 12000 korona. Egyes szám ára 1000 korona. Megjelenik: sz o mbaton Megszavazták a 8j2°|o-os kereseti adót. & képviselőtestület ülése. A képviselőtestület csütörtök délutáni rendes közgyűlését igen kis érdeklődés mellett nyitotta meg dr. Orbán Kálmán polgármester. Alig néhány bizottsági tag volt kiváncsi az aranyköltségvetésre, alig néhány embert érdekelt, hogy 5°/0, vagy 8ya#/0 lesz-e a kereseti adó. A költségvetést László Ferenc főszámvevő ismertette minden részletre kiterjedő alapossággal. Ismertetése végén előterjesztette, hogy a mintegy félmilliárdnyi fedezetlen hiány fedezésére az általános kereseti adónak 372%-kal 8l/2*/o-ra való emelése szükséges. A költségvetéshez többen szóltak hozzá, akik valamennyien azt hangoztatták, hogy a kereseti adó emeléséről szó sem lehet és módot kell találni a befektetések hosszabb idő alatt való amortizálására. Lichtenstein Jenő dr. tette meg az erre vonatkozó indítványt. Utána JKIein Károly dr. szólalt fel, aki hangsúlyozva a polgármester működése iránti bizalmát, azt kívánta, hogy a bereczkii hid építési költségeit, úgyszintén a polgári fiúiskola épületének vételárát kölcsönből fedezzék. Szóvátette a Ronyva szabályozásának kérdését is, rámutatva arra, hogy mily súlyos veszedelmet rejt magában a szabályozás halogatása. Schwartzbart Lipót az iparosok és kereskedők nevében tiltakozott a kereseti adó emelése ellen. A ; kereseti viszonyok Ujhelyben olyanok, — mondotta — hogy az 5 százalékos adóterhet sem bírják el s igy emelésről szó sem lehet. Kertész Ödön azt kívánja, hogy minden kiadást, amelyet lehet — igy például a kereskedelmi iskola terheit — igyekeznünk kell az államra áthárítani. A polgármester iránt teljes • bizalommal viseltetik, de meg kell állapítani, hogy a város vezetősége, különösen tanácsa nem viseltetik oly megértéssel a polgárság érdekei iránt, mint szükséges volna és erre konkrét eseteket sorol fel. Kifogásolja a közegészségügyi viszonyokat, különösen rámutatva a Kazinczy-utca poros voltára (ma már öntözték is az utcát. Szerk.) Kifogásolta, hogy a város, speciálisan a közmüvek, a késedelmes fizetések esetén még ma is, mikor pedig a korona már stabilizáltnak tekinthető, 10 százalék havi késedelmi kamatot szed. Dr. Garai Ármin is tiltakozik a kereseti adó emelése ellen, annál is inkáb, mert — mint alkalma volt meggyőződni róla — a tanács már úgyis felemelte a kereseti adóalapo kát a pénzügyigazgatóság által megállapított keretek fölé és a jelenlegi adótétel is a valóságban már több, mint 5 százalék. A képviselőtestület ezután 15 szavazattal 8 ellenében elfogadja a költségvetést és a kereseti adó felemelését. (Megjegyezzük, hogy a 15 igen szavazó közül 11 városi tisztviselő volt.) A szavazás után dr. Klein Károly szólal fel, aki bár jogosnak tartja a tisztviselők szavazását, de helyesnek és illendőnek nem tartja, hogy a tisztviselők leszavazzák a képviselőtestület tagjait és szembehelyezkedjenek a képviselőtestület látható akaratával. A tisztviselők szavazása láthatólag kínosan érintette a jelenlévő képv. tagok nagy részét és többen el is távoztak. A közvilágítási dijak fedezésére vonatkozó javaslatot dr. Malártsik főügyész referálta, aki — egy belügyminiszteri rendeletre való hivatkozással — nemcsak azt látja szükségesnek, hogy a közvilágítást a villanygyár jövedelme fedezze, hanem oly jövedelmet akar, amely a kereseti adót csökkentse. A képviselőtestület — korábbi határozatától eltérőleg — úgy határoz, hogy a város háztartása a közvilágítási áram árának csak 25 százalékát téríti meg a közmüveknek. (A többit kb. 450 milliót, a villanyfogyasztók fizetik.) Ezután már gyorsan ment a tárgyalás. Az igaz, hogy nem is volt különösebb megvitatást érdemlő tárgy. A szemétdijat ez évre 5000 koronában állapították meg. Tudomásul vették, hogy a kémény- seprés alapdiját a kereskedelemügyi miniszter 2800 koronára emelte. A bereczkii ut mellett fekvő Ortás dűlőben lévő 20 holdnyi városi szántóföld használatát a polgármesternek engedték át reprezentációs kiadásai fedezésére. Fölemelték egyes városi alkalmazottak fizetését. Így a seprősfelügyelőét 1 millió, a kocsisokét és seprősökét 500.000, a vámszedőkét 500.000 az erdőszolgákét 600.000 koronára, mely fizetések egy havi illetményt képeznek. Még egy sorozat bejelentés következett és utána a polgármester fél 8 órakor a közgyűlést berekesztette. ** Wr"' —i1 1—Bí~riiinrifr~,'n> —n——m Jogorvoslatok a forgalmi adó kivetésnél. A Kereskedelmi Társulat közli a következőket: A forgalmiadé kivetésénél igénybeveliető jogorvoslatokról nagy tájékozatlanság tapasztalható. Szükségesnek tartjuk ezért, hogy a következőkben tájékoztassuk olvasóival való köz lés végett a t. Cimet a forgalmi adóról szóló, törvény végrehajtási utasításának 101., 102. és 103. §-ai alapján igénybevehető jogorvoslatokról : Az általános forgalmi adó kezelésével megbízott más hatóságok és hivatalok intézkedései és határozatai ellen az illetékes pénzügyigazgatósághoz lehet felebbezni. A íelebbezést attól a naptól számítandó 30 nap alatt kell benyújtani, amely napon a megtámadott intézkedés vagy határozat a felebüezőnek tudomására jutott. A felebbezési határidő elmulasztása miatt a fél igazolással élhet, ha a íelebbezést el nem hárítható akadályok miatt nem adhatta be a megszabott hatáidoben. A hitelt érdemlő módon indokolandó igazolási kérelmet ez esetben a fe- lebbezéssel együtt 15 nap alat kell beadni, attól a naptól számítva, amelyen a felebbezés legkésőbb benyújtandó lett vőina, vagy ha az akadály csak később szűnt volna meg, amelyen az megszűnt. Az igazolási kérelmet a pénzügy- igazgatóság az ügy érdemének tárgyalása előtt birálja el s ha az igazolást elfogadja, az ügy érdemében is határoz. Ha a pénzügyigazgatóság az igazolást nem fogadja el. a íelebbezést visszautasítja. A pénzügyigazgatóságnak az általános forgalmi adó, adópótlók és felemelt adó helyessége és jogossága, valamint az adó visszatérítése tárgyában hozott határozatai ellen a Közigazgatási bírósághoz intézett panasznak van helye. A felebb zést elkósós címén visszautasító, valamint az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen szintén a közigazgatási bírósághoz lehet panasszal élni. A panasz benyújtásának határideje a panaszolt határozat kézhezvételétől számított 15 nap. A panasz akár a pénzügyigaz- gatóságnál, akár közvetlenül a közigazgatási birpságnál beadható. A panasznak halasztó hatálya nincsen. A vidéki pénzügy igazgatóságoknak olyan határozatai ellen, amelyek ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak helye nincs, a pénzügy- miniszterhez lehet felebbezni. A felebbezés beadásának a megtámadott határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül van helye. Az igazolásra nézve a fenti szabályok irányadók.
