Ujhelyi Hirlap, 1924 (27. évfolyam, 1-56. szám)

1924-03-08 / 19. szám

Huszonhetedik évfolyam 19. sz. Sátoraíjaujhley, 1924. március 8 CFELSÍKfeifáiSiSláEl HÍRLAP) Szerkesztőség és kiadóhivatal Sáforaljcajhöl?, Kaitnezy-utcz* 5. szám. Telefouszám : 10. Előfizetési ár: Negyedévre 10.000 korona. Egyes szám ára 6®0 korona. Megjelenik: szer cl á n sz o tii baton ignsie az iparosok Lapunk legutóbbi számában beszá­moltunk az iparosok vasárnap megtar­tott közgyűléséről és megemlítjük azt is, hogy hosszú idő óta ez volt az első közgyűlés, melyet a kitűzött napon meg lehetett tartani, mert az iparosok kellő számban jelentek meg. Azt mondja erre az ipartestület ki­tűnő elnöke, hogy a „közös baj ősz szehozta az iparosokat végre“. Biztos, hogy iga/a van Fekete Károlynak ; — a közös baj, a közös nyomorúság újra összehozta őket. Valamikor az iparosság volt a város egyetlen szervezett rétege, akkor, mi­kor erre a szervezettségre még nem kényszeritették őket a gazdasági viszo­nyok, azonban akkor belátták azt, hogy csak mint egységes tömeg képeznek oly súlyt és erőt, mellyel számolni kell és amely éppen ezérf hathatósan meg' tudja védeni a közösség és a közösség minden egyes tagjának az érdekét. A forradalmak után bekövetkezett reakció és mesterségesen szitott gyű­lölet a városnak talán egyetlen réte­gében sem végzett oly hatásosan pusz­tító munkát — és tegyük mindjárt hozzá, hogy nnn\ira ok és alap nélkül — mint éppen az iparosok között. Egyesek politikai érvényesülési vágya megbontotta az iparostársadalom addig töretlen és hasznos egységét és ezzel a csoportokra szakítással egyben el is vette az iparosság erejét, tekintélyét és érdekeinek megóvási képességét. Az iparossággal, mint egységgel, többé senkinek sem kellett számolni, Ujhely legnagyobb súlyt és erőt reprezentáló társadalmi osztálya súlytalan, se nem osztó, se nem szorzó parányokra ősz lőtt szét. Ennek a széthúzásnak az eredménye azután meg is látszott ha­marosan minden tekintetben és a nagy­felfordulásban csak sokára vették észre, hogy oda az erő, oda a tekintély Az utóbbi időben azonban — belát­va azt, hogy félre hagyták magukat vezetni — az iparosok többségében kez­dett kialakulni az az érzés, az a tudat, hogy itt tenni kell valamit. A kezdő magot azután kicsiráztatta a folytonos és megakadályozhatatlan gazdasági leromlási folyamat, mely ma már szinte elproletárizálta az erős, va­gyonos kisiparososztályt. Ezek az idők bizonyítják azt, hogy mennyire igaz Lassale megállapítása, miszerint nem a bérmunkás, hanem a kisiparos, kiske­reskedő és törpebirtokos az igazi proletár Ez ellen az elproletarizálódás ellen harcolni, védekezni — ennek a szüksé gessége az, ami az iparosokat vasárnap oly nagy számban hozta össze. Az iparosok tehát kezdenek végre önmagukra találni, épp úgy, mint ön­magukra találtak röviddel ezelőtt a helybeli kereskedők, akiknek — bár so­hasem volt a múltban—most van egy egységes, az összeséget felölelő szer vezetők, minek következtében gyarapo­dott szavuk súlya, kívánságaik erőtel­jessége. Mindkét szervezetet azonban még ki kell minden részletében fejleszteni, beléje kell vonni a. maga osztályából minden egyént. Ha talán másban nem is, de ebben követni kell a szocialista munkásságot és követni kell abban is, hogy a két szervezet, az Ipartestület és a Kereskedelmi Társulat között szo­ros együttműködését kell megalapozni és biztosítani. Nem elég ha önmagukra találtak iparosaink és önmagukra találtak ke­reskedőink, de egymásra kell találniok, mert közösek az érdekeik és a közös érdekeket közös erővel jobban, haté­konyabban lehet előmozdítani és biz­tosítani. 11-s z e res g y u 11 o g a ft á s? é r t a tiirőság ©lőtt* A mvilt évi újhelyi és pataki gyuitoga- tások ügyét tárgyalta a törvényszék. Még élénk emlékezetében élnek Uj­hely és Sárospatak közönségének azok a sorozatos tüzesetek, melyek a két városban a múlt év tavaszán és nya­rán pusztítottak. Mindenki meg volt győződve arról, hogy rendszeres gyúj­togatás folyik a két város egy-egy részében, — nálunk a Barátszeren, Patakon pedig Kispatakon. A rendőr­ség lázas erőfeszítéssel dolgozott, de eredményt nem tudott elérni, mind­addig, mig a múlt év júliusának végén egy véletlen, egy kalendáriumból ki­szakított két lap, nyomra nem vezetett és a titokzatos gyujtógatót sikerült Troszka Árpád 21 éves cukrász sze- mélyéban ártalmatlanná tenni. Annak idején részletesen beszámol­tunk a nyomozásról és eredményéről és feleslegesnek tartjuk ezúttal vissza­térni reá. A szenzációs gyujtogatási ügyben péntek délelőtt kezdődött a főtárgya­lás, a helybeli törvényszék Pataky törvsz. biró elnöklete alatt Lakatos és Hegedűs tvszki bírókból álló tanácsa előtt, melyen a vádhatóságot Szent­királyi ügyészs. alelnök képviseli, a vé­delmet pedig dr. Búza Béla látja el. Teljesen nyugodt, szenvtelen arccal áll a bíróság előtt az alacsony, sötét­szőke, rövid hajú, csupaszképü, vérte- len-sápadt arcú, kissé roggyant térdű, alacsony fiú. Nincs az arcában semmi rendkívüli, kivéve a szeme körüli ka­rikákat, és fejét kisé oldalt billentve, szemét állandóan mereven a terem sarkába szegezve hallgatja, amikor az elnök felolvassa a terjedelmes vádira­tot, mely felsorolja, hogy 1923. ápr. 26-án Ujhelyben Cziráky Mihály házát, május 15-én Ujhelyben az Untener örökösök házát, julius elején Ujhelyben ismét Cziráky Mihály házát, jut 18-án Kozák Mihály fatartóját, julius 24-én Grünfeld Ignácné házát; — máj. 23-án nappal Sárospatakon Nádaskay Mihály házát, május 24-én délelőtt Patakon Tóth Pál János házát, mely alkalom­mal 12 ház égett le, május 26 án Beimli József csűrét, május 31-én Dé­váid Károly csűrét, ugyancsak 31-en Lauber József csűrét szándékosan fel­gyújtotta, julius 21-én pedig Molnár FEKETE ÉS KÉK legjobb férfi és női gyapjúszöveteket NŐI COSTÜM ÉS ruhaszövet újdonságok. gyapjúszövetek és posztók a legjobb minőségben. legolcsóbban szerezhet be t^rünner bajosnál SátoraljaujRely, e7o~ulcalG. FÉKEI ÖLT ÖNT és felöltő szövetek a leg­S abott áraki (Megyeházzal izemben.) Kérem cégemre ügyelni jobb kivitelben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom