Ujhelyi Hirlap, 1924 (27. évfolyam, 1-56. szám)

1924-02-23 / 15. szám

(8) 15 szám ÚJHELYI HÍRLAP 1924. évi február 23 BCGDG3GDeOGDe£)GD*eaGaCDGOe£)Cr)CDO« FO-UTCA IO. I. EMELET í ':>gj3Í qggji * KÖZPONTI TAKARÉKPÉNZTÁR R.T Talajra 21* Érdekközösségben a Lloyd Bank R.-T.-gal Bpesten Foglalkozik mindennemű, a bankszakmába vágó üzlettel. X A Devisaközpont megbízottja. X Vesz idegen pénzeket és valutákat. iC^sztpénz betéteket a legmagasabb heti kamatozással íogad el. Borok nagybani vétele és eiatiása. #,OGS5at2DGDesCDea»GDG3GDe3GDeDGDOá — Városi mozi. Sz;rdan „Mám- mor“. Dráma 6 felvonásban. — Csü­törtökön „A bűnös“ F. C >ppée regé­nye után 5 felvonásban. — Szombaton „Emberek és bestiák“. AHatlihn 6 fel - \onásban. — Vasárnap „Élszfiit a má­mor“. Dráma 6 felvonásban. — Aj; gyeket a Gojdics tőzsde árusítja. — Az országos tenyászáílatvásár előkészületei. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tudvalevőleg már­cius hó 15, 16 és 17-én rendezi ez évi XXXIII ik, díjazással egybekötött országos tenyészállatvásárját és gép kiálitását Budapesten a tenyész- és haszonállatvásártelepen. A rendező-bi­zottság a bejelentéseket már lezárta, mert az eddigi bejelentett anyag a rendelkezésre álló istállókat teljesen megtölti, sőt még 3 nj istállót is kel lett emelni Az összes jelesebb te­nyésztők mind részlvesznek a tenyész állatvásáron, amely a jelek szerint tel­jes sikerrel kecsegtet A tenyészállat­vásár anyaga a bejelentések szerint a következő lesz ; szarvasmarha 512 drb., sertés 1209 drb,, juh 737 drb., ba romfi 179 drb. Az idei tenyészállat­vásárnak fajta szerint nagyon gazdag és változatos anyaga lesz, amely a hí­rek szerint minőség és tenyészérték tekintetében is ki fogja elégíteni a legmesszebmenő kívánságokat. Igen élénk az érdeklődés a vásárolni óhajtó tenyészetek és gazdaságok részéről is. Nagyon tanulságosnak Ígérkezik a gépkiállítás is, amelyen a mezőgazda sági gépészet fogja bemutatni legjobb gyártmányait és újdonságait. A te- nyészállatvásárra felutazó gazdák kor­látolt száma részére a kereskedelmi mi niszter 50% -os kedvezményt engedé­lyezett. A kedvezményes utazásra jo­gosító igazolvány kiálitását a rendező bizottságtól keli kérni (Budapest, IX. Köztelek u. 8. szám ) — Az ipartörvény kézikönyve. Wittich Andor, a miskolczi Kereske delmi és Iparkamara vezető titkára, Landesberg Jenő dr. a szegedi Keres­kedelmi és Iparkamara titkára és Dobsa László dr., az Ipartestülétek Országos Szövetségének igazgatója az „Ipartör vény“ című munkája már megjelent s az 12.000 koronás árban bármely könyvkereskedő utján Smegszerezhető. E könyv könnyű kezelhetőségénél és alkalmazhatóságánál fogva minden ha­tóságnak és ipart űzőnek nélkülözhe­tetlen hézagpótló könyvet képez. Tar­talmazza a régi ipartörvénynek még életben maradt rendelkezéseit is, az ipartörvénynovella (1922. XII. te.) az ennek végrehajtásáról szóló kér. minisz­teri rendesetek s az ide vágó egyéb törvények, rendeletek s magyarázatokat tárgymutatóval. SPORT. Mezei futóverseny. A Sac. március hó 16-án, vasárnap délután a sporttelep körül kb. 5 kilo méteres távon ötös csapatok részére mezei futóversenyt rendez. A verseny ifjúsági és senior mezei csapatok részére lesz kiírva A csapat versenyben győztes egye­sület bronz plakettet nyer. A verseny­egyéni győztese és a II. és III. helye- zetje érmet kapnak. fi jog alaptörvényei. Dr. Gerőcz Kálmán sárospataki jog­akadémiai ny. r. tanár és egyetemi ma­gántanár legújabban megjelent könyve viseli e cimet Amidőn felnézek e címről, nézésem a végtelenségbe vész : nézek cél nél­kül, nem figyelek meg, nem veszek észre semmi tárgyat, mintha egy vég­telen síkságon állanék, ahol csak a határtalan térség kékes-szürke párája borítja a szemhatárt. Gondolatom egyetlen tárgya dr. Gerőcz Kálmán, a jogíilozófus. Egy ember, aki a mai összekuszált életviszonyok között is, amikor az em­berek az anyagi gondok terhe alatt lótnak-futnak a föld sáros piszkos go lyóbisán, felemeli lelkét, gondolatait egy tisztultabb légkörbe és keresi a „Jog alapelveit“ áhítattal, szent meg­győződéssel, mintha őt az emberek tülekedése, a lét és nemlét kérdése nem is érdekelné Egy ember, aki be­áll azoknak a jogászoknak sorába, a kik Kant szerint „Még mindig keres­nek egy definitiot a jog fogalmához. Irigykedve gondolok ennek az em­bernek nyugalmára, akinek lelkében az elvont eszmék raja, tisztultabb lég­kör képzetei zsonganak, aki feledve és megbocsátva embertársainak iránta ta­núsított viselkedését, ezen embertársai javát, eszmei kincseit keresi : keresi a tiszta jogot, az egyéni érvényesülés alapját, az egyéni szabadság biztosí­tékait. Mily harmóniája a léleknek ez ! Nem zavarja meg azt semmi, nem érinti azt a mindennapi élet sok-sok töp­rengése. Egy alvajáró, aki mindig ál­modik egy szebb, egy tisztultabb, egy megértőbb társadalomról, ahol az em­berek a jog szabályait megismerve, szebb életet fognak és tudnak élni. A hol mindenki tisztelni fogja a másiknak jogát, amelynek alaptörvényeit, alap­elveit, lényegét, értékét és mértékét keresi a tudós nyugalmával, a bölcs mélyen szántó eszével. Egész könyvén egy sejtés vonul vé­gig, amelynek határozott formát adni nem mer, habár ennek a formának körvonalai is kialakultak lelki szemei előtt. De ő egy szebb, esményibb ké­pet szeretne e forma keretei közzé tenni, mert amit ő lát, az ő finom ér­zékét sérti s lelkét nem tölti el azzal a nyugalommal, amelyet a jog tisztul­tabb fogalmának keresésével megta­lálni vél, mert saját szavai szerint: „ennek a törekvésnek a ható ereje, a szeretet“ s amit ő lát, abból épen ez a szeretet hiányzik. Nem akarja kimondani, hogy a jog nem más, mint az egyénnél felsőbb- rendű társadalomnak nyers hatalma, amelynek körében az egyén él és mozog. Annyit ér a jog, amennyi nyers erőt jogot kikényszeritő hatalom kifejteni tud és oly nagy területen érvényes, amennyire nyers erejét kiterjeszteni tudja. Dr. Gerőcz Kálmán is érzi és tudja ezt: kitűnik abból, hogy ő is különb­séget tesz a jog és az igazság között. Megmutatta ezt neki is a világrengés következménye, amely szerint a győz­tes hatalmak, mint felsőbbrendü társa­dalmi egységek, az évtizedeken át he­lyesnek, jónak talált nemzetközötti jo­got félredobtak és az igazság ellenére ártatlanokat tiportak el. íme itt a jog fogalma : az ököl: a ki birja, marja. Az igazság csak álom, amely kanosaiul festett egekbe néz. De csak keresse dr. Gerőcz Kálmán a jog ideálisabb fogalmát s hirdesse, hogy meg is fogják találni. Szükség van erre, mert enélkül az igazságta­lanságot szenvedett ember megnyug­vást soha és sehol nem talál. Legyen ő továbbra is önzetlen apos­tola a jognak, vezesse az emberiséget a tökéletesedés felé. Jutalmat saját lel­kiismeretének békességében fogja meg­találni. Kívánom neki! Schiller Kálmán. —g——PR—NRi Felelős szerkesztő: Lánczl Zoltán Kiadótulajdonos: L»ndes:nann Miksa és Társa. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom