Ujhelyi Hirlap, 1924 (27. évfolyam, 1-56. szám)
1924-02-09 / 11. szám
(2) 11. szám ÚJHELYI HÍRLAP 1924 évi február 9 kaimat a vigalmi és a husfogyasztási adók januári összegét az 1923 év utolsó negyedével összehasonlítani. Januárban 3-7 millió vigalmi adó folyt be, ami azt bizonyítja, hogy a város nem nagyon fizetett rá a szin- házra. Viszont a januári 2 milliós husfogyasztási adóbevétel a megelőző hónapok kb. 4 milliós átlagával szemben nagyon szomorúan mutatja, hogy menynyire leromlott a város lakosságának táplálkozása, mert hiszen a húsfogyasztás épp a felére csökkent januárban. Ezzel szemben erősen emelkedett a bor és szeszfogyasstás, ami bizonyítja, hogy a hús drágulása kétszeresen káros. Egyrészt, mert az emberek rosz- szabbul táplálkoznak másrészt több alkoholt fogyasztanak. Ha már benne vagyunk az összehasonlításban, akkor megemlítjük azt is, hogy a vásári helypénzbevétel, egyenesen kétségbeejtően, a mege őző hónapokhoz képest kevesebb, mint felére csökkent, ami szintén csak azt mutatja, hogy a város forgalma és ezzel a lakósok kereseti és megélhetési lehetősége folyton mélyebbre és mélyebbre sülyed. * Ha azután átnézünk más térre, úgy ott sem látunk örvendetes képet. Uj- hely minden tekintetben stagnál. Nemcsak az itt felsorolt adatok bizonyítják a gazdasági viszonyok leromlását, de a népesedési statisztika is. 1923.-ban 577 születéssel szemben 487 a halálozások száma, tehát a szaporodás mindössze 90. Vagyis az összlakosság 4 ezrelékét teszi ki az egy esztendei szaporodás, ami nagyon rossz arány. Egyenesen megdöbbentő lesz azonban az a kép, ha tudjuk hogy 84 e<|y éven aluli gyermek, vagyis az összes újszülöttek 15J/0-a halt meg. Ezt a szomorú képet még fokozza az, hogy ebből a 84 csecsemőből is 10-et a tuberkulózis, 25-öt a veleszületett gyengeség, 11-et gyomor és bélhurut, 21-et görcsök vittek el. Nem akarjuk ezt a szomorú statisztikát, amely a maga borzalmasságában tárja elénk a táplálkozási-, lakás és higiénikus viszonyokat, tovább folytatni, mert, ha lehet még szomorúbbak 1 — (5 éves gyermekekre vonatkozó adatok. Még csak azt jegyezzük meg, hogy a rossz gazdasági viszonyok hatása a házasságkötéseknél is meglátszik, mert a múlt évben mindössze 160 volt a házasságok száma az 1922. évi 219-el szemben. A háborút megelőző adatokat nem is merjük összehasonlítás céljából leírni. Szomorú képet mutat a város gazdasági helyzetére az is, hogy a múlt éven mindössze 107 iparengedélyt, illetve igazolványt adtak ki, (annak is nagy része iparáfcvétel volt) ellenben 63-an adták vissza iparukat. Ha még ehhez megjegyezzük, hogy ez az utóbbi szám nem is ad hü képet, mert sokkan vannak, akik bejelentés nélkül szüntették meg iparukat és hogy az iparigazolványok visszaadása a múlt év második leiében vett nagyobb lendületet és ez még a folyó évben .csak fokozódott, akkor ezek az adatok is csak gazdasági visszonyaink kétségbeejtő romlását bizonyítják. * Egyelőre ennyi az, amit lapunk szűk terjedelme folytán (ezt is a szükségesnél jobban tömöritve) közlünk, de nem állunk meg ez egyetlen közleménynél, hanem folytatni kívánjuk az adatok felsorolását, akár kedvezők, akár kedvezőtlenek, mert éppen a vázolt viszonyok folytán szükségesnek tartjuk, hogy minél szélesebb rétegek foglalkozzanak a város ügyeivel és ne csak a külsőin után Ítéljenek. II b®Bni>a. E cim alatt jelent meg lapunk 1922. évi 28 ik számában felelős szerkesztőnk tollából, egy közlemény, mely a néhány nappal ezelőtt az Erzsébetvárosi Demokrata Körben történt bombamerénylet ügyében folytatott nyomozással foglalkozott. Készséggel elismerjük, hogy cikkünk — az akkori időkhöz és a közhangulathoz mérten — igen kemény tenorban Íródott, azonban mi mindig nyíltan és őszintén szoktuk megirni véleményünket és lehetőleg a tárgyalandó téma súlyához mért hangot használunk. Ismételjük ; — kemény és újszerű volt akkor ez a hang; de legtisztább hazafias aggodalom és meggyőződés vezette felelős szerkesztőnk tollát, amikor a bombamerényietek felder!thetet lenségének okait kutatta és az eseményeket birálta. A cikk megjelenésének másnapján az újhelyi kir ügyészség indítványára a vizsgálóbíró elrendelte lapunk összes feltalálható példányainak elkobzását, majd az ügyészség izgatás cimén eljárást indított felelős szerkesztőnk ellen, később azonban módosította a vádat és magyar nemzet megbecsülése elleni vétség miatt tette meg vádin- ditványát. A debreczeni kir. törvényszék, mint illetékes bíróság, 1922. október 5-én tartotta meg ez ügyben a főtárgyalást, melyen szerkesztőnk védője, dr. Rosenberg Lajos felajánlotta a cikk tényállításainak bizonyítását, arra való hivatkozással, hogy a törvény szerint a vádiratban megállapított vétség iőkriteri- uma a vallótlan tények állítása A törvényszék azonban a valóság bizonyítása érdekében előterjesztett indítványt elutasítva, felelős szerkesztőnket 6 havi fogház és 3000 korona pénzbüntetésre, valamint politikai jogai gyakorlásának egy évi felfüggesztésére ítélte. A debreczeni kir. Ítélőtábla 1923. junius hó 15-én tárgyalta a dr. Rosenberg Lajos védő által benyújtott semmiségi panaszok és fellebbezés folytán ez ügyet és helybenhagyta az elsőbi- róság- ítéletét de a magyar állam megbecsülése elleni vétséggé minősítette a cikket Fellebbezés folytán a kir Kúria e'té került felülbírálás végett az ügy. Kedden - éppen a donányuccai bombamerényiők elfogatása nyilvánosságra hozatalának napján —- tárgyalta az ügyet a kir Kúria Ráth Zsigmond kúriai másodelnök elnöklete alatt Ítélkező tanácsa. Felelős szerkesztőnket itt is dr. Rosenberg Lajos védte, aki nagy jogi tudással és készültséggel, kiváló szónoki készséggel igyekezett az alsóbb hiróságok ítéleteinek indokait és érveit meg- dönteni. Közel egy órás tanácskozás után nirdette ki az elnök a kir. Kúria ítéletét, melyben felelős szerkesztőnk büntetését 14 napi fogház és 3.000 korona pénzbüntetésre, valamint politikai jogai gyakorlásának egy évi felfüggesztésére .szállította le. n i R e it. DélibábokJönnek • • • szállnak Mesék, regék, fantomok, árnyak, Verofényes, sugaras tájakjYlegyünk, futunk vadul utánna ... Cs?t!ik~bötlik a löuunk lába, Hajszol a sziuünk vágya. Jíöltra uált arccal... kikerültén végre,' Jfézünk nézünk a szürke semmiségbe, 3 mindennek vége ... uége. És mi; — beképzelt, hiú kiskirályok Csalódva látjuk, hogy űztünk egy álmot ... Elérhetetlen csalfa délibábot. Biringer Gyula — Mártha Miklós miniszteri tanácsos. A kormányzó Mártha Miklós műszaki főtanácsost, a miskolczi állam- épitészeti hivatal vezetőjét, aki éveken át volt az újhelyi államépitészeti hivatal vezetője, miniszteri tanácsossá nevezte ki, * ^'Félsz Cm él angol terme Sátor alja uj h e l y, gr. So m o g y i II o n a -utca 11. s z á m (Pap so r) KosztümöS, utcai ruRáR, RaöáfoR, sport-RosztümöR ® elegáns, mr div ato s, tw* elsőrangú kivitelben. %
