Ujhelyi Hirlap, 1924 (27. évfolyam, 1-56. szám)
1924-01-30 / 8. szám
(2) 8 szám ÚJHELYI HÍRLAP 1924 évi január 30 Dr. Görgey István az iparvédeiemről. Kerületünk nemzetgyűlési képviselője a következő nyilatkozatot tette egyik előkelő közgazdasági lapunknak, a „Magyar Lloyd“-nak. A nyilatkozat széleskörű érdeklődésre tarthat számot, mert tudvalevő hogy képviselőnk ipari kérdésekben egyik legszámottevőbb tényezője a többségi pártnak : Az összeomlás után visszanyerte Magyarország gazdasági függetlenségét amelynek azonban igen nagy ára volt. Elvesztettük az ország területének kétharmad részét, jelentős ipartelepeinknek egész sorát s ipari termésünknek legfontosabb nyers és segédanyagait. A megmaradt csonka országon egészen uj alapokon kellett ennek következtében gazdasági életünket berendezni s az ország zilált gazdasági és pénzügyi viszonyai, valamint a környező államok ellenséges és elzárkózó gazdasági politikája minket is védekező gazdasági politikára kényszeritett Ez a védekezés hasonló gazdasági elzárkózottságban nyilvánult meg, amelynek káros kihatásai minden téren jelentkeztek. A behozatali és kiviteli tilalmak, valamint az úgynevezett vámfelpénz rendszer, amelyet a kormányok kénytelenek voltak mindenkor a pillanatnyi helyzetnek megfelelően módosítani, egyrészt teljes gazdasági és termelési bizonytalanságot teremtettek az országban, másreszt pedig melegágya volt a protekcionizmusnak és a különböző visszaéléseknek. Ez volt a kényszerű gazdasági helyzet mindaddig, amig a zuhanó korona folytán nem lehetett az országban gazdasági stabilitást teremteni A külföldi kölcsönnel a helyzet egyszerre megváltozik. Módunkban van koronánkat stabilizálni, az állam pénzügyi egyensúlyát helyreállítani és igy hosz- szabb és állandóbb gazdasági programra berendezkedni. A kölcBön nagy horderejét és előnyét éppen abban látom, hogy lehetővé teszi nekünk a kölcsön amortizációjának tartama, vagyis 22 és félév alatt egy céltudatos, tervszerű gazdasági program kidolgozását. Ennek a gazdasági programnak feltétlenül összhangban kell lenni a a minket közelebbről érintő szomszédos államok gazdasági politikájával, mert igen nagy hibának tartanám, ha mi — ellentétben a szomszédos államokkal — már most, minden átmenet nélkül, a teljes szabadforgalomra tér nénk át és ugyanakkor a szomszédos államok tovább is elzárnák határaikat a mi terményeink és ipari cikkeink előtt. A szabadforgalomra való áttérés tehát csakis az egyes államokkal kö tendő kereskedelmi szerződés alapián lehetséges és főleg erre való tekintettel igen sürgős szükség van az uj magyar autonom vámtarifára, m^rt enélkül nem tudunk egyenrangú tárgyaló felekként tárgyalni a szomszédos államokkal. A kölcsön feltételei nem tartalmaznak megszorításokat atekintetben, hogy milyen vámtarifát léptessünk életbe. Abból a körülményből azonban, hogy a kölcsön törlesztésére elsősorban a vámbevételeket kötik le, következik, hogy vámbevételeinknek legalább a jelenlegi mértéket kell elérniük. Tekintve, hogy Angliát kivéve az összes európai államok ma véd- vámos politikát folytatnak, Magyarország sem tehet egyebet, minthogy uj vámtarifájának megkötésénél a környező államok vámvédelmének mértékét vegye alapul. Ez nem azt jelenti, hogy prohibitiv védvámokat alkossunk, hanem azt, hogy e vámok mellett meglévő iparunk további prosperitását biztosítsuk anélkül, hogy a fogyasztókat indokolatlanul megterhelnénk. Nézetem szerint egy 15—25 száza lékos vámvédelem ennek a célnak teljesen elegendő és ha ezen a határon nem megyünk túl, akkor a mi vámunk alacsonyabb lesz, mint például a csehszlovák vagy jugoszláv államoké. A többtermelés szempontjából sokkal biztatóbbnak látom a jövőt az ipari termelésnél, mint a mezőgazda- sági termelésnél és éppen ezért nagy bűn lenne virágzó iparvállalatainkat elsorvadni engedni. Figyelembe kell venni, hogy azok, akik Csonka-Magyarországra menekültek és akiknek uj elhelyezkedésre van szükségük a gazdasági életben, ezt sokkal könny- nyebben találják meg az ipar, mint a mezőgazdaság terén. SZÍNHÁZ. Víg özvegy. Lehár csodaszép, legnagyobb sikerű operettjét újította fel szombaton este a társulat. Hogy ez a közönség tetszésével is találkozott azt fényesen igazolta a majdnem telt szin ház. A „Vig özvegy“, melyben több a melódia, mégpedig a szép, fülbemászó melódia, mint egy tucat mai operetttákolmányban, a darabhoz is méltó előadásban került színre. Az elsőrendű szereplők mindgyike tehetsége legjavát nyújtotta lés minden várakozáson felül játszott és énekelt. Áll ez elsősorban a címszereplő Nagy Ancira, aki sorozatos sikerei legszebbikét érte el szombaton este, bizonyságot téve operett színésznőt messze felülhaladó énektudásáról. A méltán hires Vilja-dalt any- nyi érzéssel, finomsággal énekelte, hogy a tomboló tapsvihar szinte meg sem akart szűnni. Rosillon szerepében ezúttal volt alkalma először képességeiről bizonyságot adni a társulat tenoristájának, Ned-'czky Jenőnek Hatalmas, erős, nagyterjedelmü hanganyaga van, melyet máris ügyesen használ. Kellő iskolázás* után nagy szerep várhat még reá Puskás Ilona és Máthé László (Valencienne, Daniló) szintén kitünően szerepeltek, az előbbi énekével, utóbbi játékával ért el nagy sikert. A többi szereplők jó keretet képeztek. A karral és zenekarral meg voltunk elégedve. Bajadér. Vasárnap d. u. került színre a múlt szezonunk legnagyobb sikerű operettje. Puskás Ilonával a címszerepben, nagyon jó előadásban. A címszereplőn kívül Máthé, Zsolnay Manczi, Bihary vitték a főbb szerepeket. Az ördög mátkája. Keltáinak a múlt szezonokban megvolt az a dicsérendő szokása, hogy vasárnap este, a speciális vasárnapi publikumnak rendszerint népszínműveket adott elő. E szokását az'idén, érthető okokból, nem tarthatta meg és igy „Az ördög mátkája“ az egyetlen, e szezonban szinre- került népszínmű. A kitűnő népszínművet jó előadásban vitte sikerre a társulat és ebben a sikerben minden főszereplő egyformán osztozik. A zsivány. A „csak felnőtteknek“ megjegyzés újra megtette hatását, mert az a színház szinte teljesen megtelt, élénk bizonyságául annak, hogy a sziniszezon sikertelenségének magyarázatául felhozott okok egyáltalán nem helytállóak. — Sem a darab, sem pedig az előadással szemben nem támasztottunk nagy igényeket és igy kellemesen lepett meg, hogy az előadás kifogástalan, élvezhető volt, mert a szereplők megtalálták a szükséges hangot és kellő finomsággal, discrét ízléssel, nem annyira a pikantériát, mint inkáb a humort kidomborítva játszották szerepeiket. E tekintetben egyforma dicséret illeti Harsányi Lilit, akinek ez volt legnagyobb szerepe az idényben, Arányi Mancit, a két Biharyt és Ács Józsefet. A közönség jól mulatott és a felvonások végén szívesen és hálásan tapsolt. A három Grácia. A szezon legvégére hagyta Heltai igazgató a legnagyobb adut s tegyük mindjárt hozzá ; ez nem volt szerencsés ötlet a részéről. Egyrészt, mert ha ilyen darabot a szezon elején ad megfelelő kiállitásban <2Üeisz Cmil angol terme Sátoraljaújhely, g r. S o rn o g g i Ilo na -utca 11. szám (P a p s o r) RoszfümöR, utcai ruRáR, RaßätoR, sport-RosztümöR 0 Pír el eg ám s, sr divat o s, pr* elsőrangú kivitelben. £
