Ujhelyi Hirlap, 1924 (27. évfolyam, 1-56. szám)
1924-09-20 / 42. szám
Huszonhetedül évfolyam 42. sz. Sátoraijaujhley, 1924. szept. 20. Szerkesztőség és kiadóhivatal S áloral jaajhely, Kazinczy-utcia 5. szám.* Telefonszám : 10. Előíizetési ár: Negyedévre 12.000 korona. Egyes szám ára 1000 korona. Megjelenik: sz o mbaton 1S2Í2 ÉVE hogy Monokon megpillantotta a napvilágot a minden idők legvilágosabban látó magyar államférfia e's legnagyobb szónoka. 122 év nem is olyan nagy idő egy nemzet történetében, ám nekünk hosszú, nagyon hosszú időnek tűnik fel ez az évszázad, mert talán nincs reá példa sem a világtörténelemben, hogy egy nemzet egy rövid évszázad alatt annyi dicsőséget és elbukást, annyi újjáéledést és feltámadást, annyi haladást és visszaesést élt volna át, mint ez a kis, idegenek közé ékelt nemzet, itt, a Duna-Tisza közén. És ha végig tekintünk a letűnt évszázadon, akkor most, visszafelé nézve, messze világitó fénysugárként látjuk lobogni Kossuth Lajos szellemét. Látjuk, hogy csak egy ut volt, melyen haladva nyugodtan, fejlődve és izmosodva érhettünk volna meg még egy ezredévet — az az ut, melyet Kossuth Lajos jelölt ki, amelyet az ő eseménye két, gazdasági és történeti szükségességeket lemérő és felfogó és ezért tisztán a jövőbe látó láng elméje jelölt ki. Elfogadtuk a múltban politikai eszményei egy részét, de nem követtük azon az utón, mely az általa megjövendölt nagy világégés után fennmaradásunkat biztosította volna. És most, amikor látjuk, hogy csak egy biztos ut lett volna számunkra, eldobjuk magunktól eszméinek azt a követett részét is, amely elbukásunkban egyedül alkalmas arra, hogy újra talpraállítson, újra felemeljen bennünket. A teljes köz- és egyéni szabadság, a teljes egyenlőség minden téren — ezek voltak Kossuth első és legfőbb követelései, mert ezekben látta azt azt az alapot, melyről minden sorscsapás után újra és újra életre kelhet ez a nemzet. A tiszta liberalizmus és demokrácia a nemzeti érzéssel párosulva ; — ez az egyedüli politikai irány, amely erőt, önbizalmat, érvényesülést ad az egyénnek és igy az egyének összességét képező nemzetnek. Itt, Ujhelyben eleven életet éltek Kossuth Lajos eszméi és még nem *s oly régen, huszonegy évvel ezelőtt, mikor Kossuth eszméinek zászlaját felszentelték e városban, még ott láttuk e zászló körül azokat, akik ma ... Kossuth Lajosban látják a „destrukció“ megindítója. Csak kevesen maradtunk, akik ma is, követői vagyunk Kossut Lajos eszméinek, akik hisszük és valljuk, hogy az ő útja az egyedüli kivezető ut a mai sírból és akik hisszük és valljuk, hogy nem messze az idő, mikor ismét az ő ideáljai után fognak menni azok is, akik ma elárulják ezeket a fenséges, öröklétet, feltámadást hozó eszméket. Kétessé vált a bereckii hid építése. 27°/o a megyei pótadó. A törvényhatósági bizottság ülése. A vármegye közigazgatási bizottsága szerdán délelőtt tartotta őszi rendes közgyűlését a megyebizottsági tagok nagyon kis érdeklődése mellett. Tárgysorozat előtt a főispán közli Bethlen István miniszterelnöknek a magyar érdemkereszt nagykeresztjével való kitüntetését. Metzner Béla indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvbe rendeli iktatni a miniszterelnök érdemeit és táviratilag való üdvözlését határozza. Ugyancsak a főispán közli Dongó Gyárfás Géza főlevéltárnoknak kor mánytanácsossá való kinevezését és az arról szóló oklevelet átnyújtja a kitüntetettnek. Dongó Gyárfás Géza poetikusan szép beszédben köszöni meg a kitüntetést és a közgyűlés eddigi bizalmát, mire a közgyűlés Dongó érdemeinek jegyzőkönyvi megörökítését határozza el. A tárgysor első pontjaként a bankoknál elhelyezett megyei pénzek kamatlábának megállapítása szerepelt, A közgyűlés elfogadta a bankokkal kötött azon megállapodást, a mely 20% kamatozást biztosit. — E határozat folytán nem hagyta jóvá a megye Ujhely egy korábbi határozatát, mely a kihelyezett városi pénzek kamatozását 15% ban állapítja meg. A közigazgatás minden részletére kiterjedő alispáni jelentéshez hárman szóltak hozzá. Sebeő Gyula, aki a jelentésben is megemlített tarcali viharkárosultak részére a megyei adók elengedését kérte, Dessewffy Géza, aki kifogásolta, hogy a tolcsvai útra az államépité^zeti hivatal nem a község kőbányájából szerzi be a követ és kéri elvben kimondani azt, hogy ahol a községnek kőbányája van, ott abból szerzendő be az útjavításhoz szükséges kőanyag és végül dr. Chudovszky Móric, aki alaposan megindokolt és^ adatokkal támogatott beszédben fejtegette a járásorvosi állások fenntartásának szükségességét és végül azt indítványozta, hogy írjon fel a közgyűlés a népjóléti és belügyminiszterekhez a járásorvosi állások fenntartása érdekében, továbbá azért, hogy megyénként egy közegészségügyi alap létesittessák a közkórházak fennmaradásának biztosítása érdekében. Dessweffy Géza felszólalására Gnädig Lipót műszaki főtanácsos válaszolt, aki készségesnek nyilatkozott a követ a tolcsvai bányából beszerezni, ha az csakugyan bánya lesz, melyhez jól hozzá is lehet férni és nem egy kőfejtésre kinek-kinek tetszése szerinti módon használt, terhes szekérrel járhatatlan terület. Úgy Dessewffy, mint dr. Chudovszky indítványának tárgyalását mellőzte a közgyűlés, mert nem voltak napirendre tűzve, főként azonban talán azért, mert Chudovszky indítványának esetleges elfogadásra egyesekre kellemetlen lett volna akkor, amikor a belügyminiszter már lekötötte magát a járásorvosi állások megszüntetése mellett. A vármegye aranykoronában megállapított költségvetését Cseh számvevőségi főnök ismertette. A költségvetés 189.493 aranykorona hiányt tüntet fel. Erinek fedezetére az állami egyenes adók után: a háztartás javára 10, a nyugdíjalap javára 10, a jegyzői nyugdíjalapra 5,. a közművelődési alapra 1/2, rendelkezési alapra i/2, kórházalapra 1%, ösz- szesen tehát a községekben 27, Sátoraljaújhelyben 12% megyei adót állapítottak meg. Következett „a létszámapasztás folytán szükséges 6 kisegitő napidijas és 4 szegődvényes hivatalszolga félfogadásának engedélyezése.“ A közgyűlés a vármegye terhére, engedélyezte.. A bereckii hid ügye újból szerepelt a napirenden. Ezúttal az volt az oka, hogy a kormány közölte a megyével, hogy a már folyósított 400 millió koronán felül nem tud több kölcsönt adni. Mésrészt pedig az építési munkálatokra beérkezett pályázatok kötelező ereje e hó 22-én már le jár és igy leíiet, hogy az ajánlattevők nem tartják fenn ajánlataikat. A kormány azt ajánlja a megyének, hogy a hídépítésre szerezzen kölcsönt. Miután pedig ez ma nagyon nehéz dolog, a közgyűlés úgy határozott, tulajdonképen az alispán már megtett intézkedéseit hagyva jóvá, hogy kéri a kormányt, eszközöljön ki a megye számára
