Ujhelyi Hirlap, 1924 (27. évfolyam, 1-56. szám)

1924-09-13 / 41. szám

(2) 41. szám ÚJHELYI HÍRLAP 1924. évi szept 13. utáni vendégeiből. Több pohárköszöntő hangzott el, melyek bizonyították és ki melfcék a Társulat értékes működé­sét és hangsúlyozták azt a hatalmas jelentőséget, mellyel a kereskedelem az ország újjáépítésének munkájában, és ennek a csonka városnak életében elfoglal. fi fenyegető munkanélküliség. jtiányos lesz jövőre az utak karbantartása fi közigazgatási bizottság illése A közigazgatási bizottság kedden délelőtt tartotta e havi ütését, melyen a hivatalvezetők beszámoltak a köz igazgatás augusztus havi menetéről. E jelentések fontosabb részei a kö­vetkezők : A vármegyében rendszere­sítve volt 106 állásból a létszámcsök­kentések folytán 88 állás maradt meg és ez év végéig még 6 állást kell meg­szüntetni, úgy hogy összesen 82 rend­szeresített megyei állás marad. A közbiztonság állapota kielégítő. A közegészségügy terén javulás ész­lelhető. Ragályos megbetegedés 67 fordult elő. Szegilongból 21 vérhas- esetet jelentettek, de ezek közül csak egy volt pozitív. A főorvos a szüksé­ges intézkedéseket megtette. A közlekedési utak és műtárgyak kielégítő állapotban vannak, a folya­matban lévő útjavítási és hengerelési munkák november 15 re fejeződnek be. Az állategészségügy állapota kielé­gítő. A gazdasági felügyelő jelentése szerint a kenyérmag terméshozama igen jrossz. A szőlő igen kecsegtető, annál roszabb azonban a szénatermés * A tokaji járás főszolgabirájának kö­vetkező jelentése folytán: „A rossz gazdasági viszonyok miatt a mezőgazdaságban és a rossz pénz­viszonyok miatt az ipari vállalatoknál, nevezetesen Tarcalon és Tokajban, különben más helyeken is, úgymint a kőbányákban és egyéb üzemeknél a munkálatok nagy mérvben megcsap­pantak, a munkások legnagyobb részét elbocsátották és bocsájtják, — a me­zőgazdaságban csak a legszükségesebb esetben alkalmaznak munkásokat. Ilyen körülmények között, munkahiány kö­vetkeztében elégedetlenségnek és nyug­talanságnak nézhetünk elébe." — el- határozták, feliratot intézni a kor­mányhoz a közmunkák megindítása ér­dekében. Hogy ez a felirat nem sok ered­ménnyel fog kecsegtetni, azt mindjárt az államépitészeti hivatal jelentése mu­tatta. Gnädig műszaki főtanácsos ugyanis bejelentette, hogy a vármegye jövő évi közúti költségvetését a ke­reskedelemügyi miniszter erősen redu­kálta, igy például az ezévi kavicsmeny- nyiségnek negyedrészét engedi csak felhasználni, mig hengerelést egyálta Ián nem engedélyez, aminek erősen kárát fogják vallani az utak. A bi­zottság felír a miniszterhez, hogy legalább az Ujhely—Patak közötti ut rossz karban levő 3 km.-es szakaszá­nak hengerelését eagegélyezze. Megemlitendőnek tartjuk végül, hogy a bizottság a községek hozzájárulását a területükön átmenő utak fönntartá­sához a káboru előtti összegeknek megfelelő aranykorona értékben álla pitotta meg. Megérkeztek a „S E N A T O R“ schweizi szivarkahüvely és papír különlegességek. Feljegyzések. Lassan, de biztosan itt az ősz, meg­indulnak az őszi esőzések, melyet a Ronyva árterületén lakók már most féive-remegve várnak, mert nagyon könnyen megismétlődhetik a tavaszi árvízkatasztrófa. A tavaszi vizáradás után igen ko moly és sürgős kérdés lett a Ronyva szabályozása, mert a szakértői meg­állapítás szerint félő, hogy Ujhely mé­lyen fekvő részeit minden nagyobb esőzésnél, hóolvadásnál újból és uj bói el fogja borítani a romboló elem. Nagy volt az árvíz után a nekibuzdu­lás, Tanácskoztak, deputációztak az arra illetékesek és a tanácskozások vége az lett, hogy a Ronyvaszabályo- zás égetően, halaszthatatlanul sürgős és elvégzésére megalakítandó aRonyva- szabályozó társulat. A megalakításra ki is küldtek egy bizottságot — és azóta semmi sem történt a hosszú, pótolhatatlan idő alatt. A fenyegető veszedelemmel szem­ben is az történt, ami Ujhelyben ren des dolog — a veszedelem elmúlt, a nagy nekibuzdulással várhatunk a kö­vetkező árvizig, hogy azután újra sír­junk, tanácskozunk és újra — ne csi­náljunk semmit. * Majdnem ug) anaz, ami a Ronyra- szabáiyozással, történik a közvilágítási adó bevezetésével. A képviselőtestület három hónapra engedélyezte a közvilágítási költségek­nek a villanyfogyasztókra való áthárí­tását, amivel szemben a város elöljá­rósága ígéretet tett, hogy ezen idő alatt teljesen tető alá hozza a közvi­lágítási szabályrendeletet. A három hónap már elmúlt, de a szabályrendelet még a képviselőtes­tület elé sem került és igy a megye most már legfeljebb a téli közgyülé sen hagyhatja jóvá, ami nem baj, hi szén ez csak három hónap és ha az sem lesz elég, ugyan kinek fog a feje fájni újabb 3 hónap miatt, A tanácsé biztosan nem. — Mennyi adót fizetnek Zem- plénmegyében. Augusztus folyamán Zemplénmegye területén befolyt egye­nes állami adó 135:56, forgalmi adó és illeték 1456.96, vagyonváltság föl­dek bére 226.44, vegyes 3.17, Sátor­aljaújhely városban állami egyenes adó 20.4, forgalmi 96 4 millió korona. HÍREK. KÉT SÍR. Bsc», szeptember 1. Egy 80 Hp, Alfa-Romeo kényelmes bőrülésén elterülve szaladunk Becs felé. így ősz felé, ara­tás után, a földek kopaszok és színtelenek, mint egy vérszegény lányarc. Falukon repü­lünk keresztül, utánunk a falu összes kutyái, művészet közöttük elkormányozni a kocsit. Azután újra végtelen rozsdaszin mezők, faluk, itt-ott egy erdő, nagyobb város határában su­hanunk el, a távolban templomtornyok, szín­telenül szürke ég, egy-egy gy'árkémóny, a por fehéren szitál, mögöttünk hosszú fehér felhő marad — mint egy menyasszonyi uszály. Vas­tag, szabályos távolságban elhelyezett rudak emelkednek előttünk, fenyegető karként: ha­tároszlopok. Megállunk, útlevél vizsgálatot sietve ÍDtózik ol és a fehér porfályol eltakarja az az őrházat. Egy zökkenés, árok — és Ausztriá­ban vagyunk. John M. Helekes kényelmesen terpeszkedik ol mellettem és kíváncsian figyeli a mehettünk elmaradd vidéket, — Lássa, lássa, ezt a vidéket nem szabad lett volna odaadni. Nem mondom most, most már minden hiába raid volt, de azelőtt. Ide kultúra kellett volna, tisztelet és beosülés a német kisebbségeknek — Ha az a volna nem volna ... — — Igaza van, dé céltudatos munkával min­dent el lehetett volna kerülni. Nem a levegőbe dolgozni. Odaát nálunk semmi nincs cél nélkül, Mikor egy amerikai megszületik, mondjuk tiz éves lesz : inár tudja miért él. (— Én huszonnyolc vagyok és nem tudom.) Mihelyt lát, érez, ösmer — már van egy ki­tűzött célja, amit el kell érni. Akár szépen, akár ököllel. Az mindegy. Ha érdekli, mig Bécsbe érünk elmondom, hogyan dolgoztam én. Ha még emlékszem rá, Nagyon régen volt. (Egy hídon gurulunk át : Bruek. A régi határ,) — Zemplénben születtem, ne nevessen ki, da a kis tót falu nevére már nem emlékszem, Az apám Elekes Imre, Forgách gróf ispánja volt. Parasztnak indulok — de beleszól egy felsőbb hatalom. Meghal az anyám. Ujhelyre kerülök iskolába, valahol a város végén a temotö kö­rül lakom egy szőlőpnsztornál. .Tizenhárom­éves vagyok, az apám meghal. Senkim sem ma­rad Mindent eladok é3 elindulok gyalog Mis- kolczra. Onnan Pest, hol gyalog, hol szekéren Bécs, Berlin, Hamburg. Egy év tnulva hajós inas vagyok. És két hosszú dv a tengoren Ausztrália és Hamburg közölt, l)o nem modern Oceáujárdn, egy egyszerű, törékeny háromár- bocoson. — Tizenöt éves koromban inásodtiszt leszek egy spanyol teherhajdn, Lőszert csem­pészünk a déli államoknak és itt keresem az első .nagy vagyont“ 200 dollárt. Ezt a napot mindig inegsirat.om Es ezzel a kétszáz dohárral, s két magyar sir felejthetetlen emlékével kikö­tök Amerikában. (Közvetlen a Duna mellett szaladunk, Söté­tedni kezd. hirtelen félgyuinak a kocsi lámpái és messzire öntik a sugarakat.) — Két év egy szénbányában, aztán egy bó­dét csinálok és tejet árulok a bányászoknak. Húsz éves vagyok és négy bányát élelmezek. Gyakran megfog egy rettenetes vágyódás az elhagyott zempléni sirok után. Az apám Ho- monnán fekszik — most látogattam meg. Az anyám sírját nem találom. Rokonom nincs, ide­gen vagyok a saját hazámban. (Egy kivilágított épület mellett egy pillanatra látom az arcát: egy könny szalad le rajta.) — Harminc éves koromban nős vagyok, egy évvel később özvegy. Bemegyek New-Yorkba és üzletet nyitok. Csemege és tejfélák, Elekes Jancsiból, Zemplénből, John Helekess lesz. A következő harminc év oly gyorsan mult el, mint egy film, amelyen egy fél óra alatt évszázadok peregnek le. Ma az Egyesült Tejtröszt elnöke vagyok, A tizenhárom éves parasztból egy hatvanhárom éves öreg amerikai lett, Nem vi­gasztal semmi, higyje el. Se pénz, s9 a többi, amit az élet adhat, Weisz Emil angol női-szabó terme Sátoraljaújhely, Petőfi-u. 16. (Az állatni elemi iskolával szemben.) Kosztümök, utcai ruhák kabátok sport-kosztümök elegáns, divatos, elsőrangú kivitelben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom