Ujhelyi Hirlap, 1924 (27. évfolyam, 1-56. szám)

1924-04-16 / 29. szám

(2) 29 szám ÚJHELYI HÍRLAP 1924. évi április 25 melléképület került viz alá( melyek kö­zül egyik omladozó állapotban van. Bodrogzsadányban 7 ház és 12 mel­léképület, Sára községben 21 lakóház és ugyanannyi melléképületet öntött el a viz. Ez utóbbi község a Bodrognak még kisebb vizállása mellett is viz alá szokott kerülni. A község átépítése már több Ízben megkiséreltetett, a la­kosság azonban az átépítésre nem haj­landó. A lakók saját házuk padlásán helyezkedtek el. Végardón a március hó 21-iki óriási hullámverés okozott nagyobb károkat, minek következtében még a kőből épült házak‘is erősen megrongálódtak, sőt össze is dűltek. A viz alá került házak száma 25. me lyek közül 9 összeomlott, 9 igen erő sen, hét pedig kisebb mértékben meg­rongálódott. A lakosság idejében kihur colkodott és állatjait is megmentette. A tokaji járás területén évtizedek óta nem tapasztalt óriási áradásokat idézett elő a Bodrog és Tisza. A vi zek mentén fekvő községek lakossága emberfeletti erővel küzdött az áradás borzalmai ellen és minden lehetőt el­követett a veszedelem csökkentése ér­dekében. Tokaj községben összesen 32 lakóházból, Bodrogkereszturon 6 ház ból, Bodrogkisfaludon 8 házból, Olasz liszkán 50 házból és Szegi községben 17 házból kellett a lakókat kilakoltat­ni. A viz által okozott károk csak az áradás teljes elvonulása uíán lesznek pontosan megállapíthatók. A szerencsi járásban, Hernádnémeti községben a cigányokat kellett kila­koltatni, mert épületeik a községnek legmélyebb pontjain feküsznek. A fa­luban egv-nehány épület erősen meg­rongálódott, sőt egyik össze is dőlt A község nagyobb veszélyben nem volt. Hernádkak—Belegrád községben nagyobb volt a veszély, mert a kiáradt viz ezt a helyiséget teljesen körülzárta, úgy, hogy csak csolnakkal lehetett közlekedni. E helységből egy családot, bútoraival együtt Hernádkak községbe kellett csolnakon átszállítani, mert élet­veszélyben voltak. Geszteíy község­ben nagyobb veszély nem volt, mert itt csak 3 —4 épület környékét öntötte el a viz. — Öcsanálos községet egyik oldalról a Hernád, másik oldalról a Bársonyos patak vize zárta teljesen rüh Berzék községben egy családot kellett lakásából kilakoltatni, mert az áradás a bentievők életét veszélyez tette. E község egyik utcájánál a part szaggatása oly nagy mérvűvé vált, hogyr az egyik gazdának a kertje már csaknem teljesen ellünk a Hernád folyó hullámaiban, úgy, hogy a csürjét és szekérszinjét sürgősen le kellett bon­tani s azoknak helyét a rohanó ár rövid idő alatt el is hordta. — Sajó­hidvégen a Sajó folyó áradása követ­keztében két családot kellett lakásából kilakoltatni. — Egyébként a községet veszély nem fenyegette. A közigazgatás menetéről a követ­kezőkben számol be az aiispáni jelentés: Reko István várm. huszáraltiszt 43 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Az aiispáni jelentés most a követke­ző meleg szavakkal emlékszik meg az öreg István-ról. Reko István abból a már kiveszőben lévő emberfajtából való, kinek meg­bízható, becsületes, urtisztelő és minden tekintetben kifogástalan szolgálatáról csak a legnagyobb dicséret hangján szólhatunk. Ennek az embernek hűsege és páratlan munkássága példaképen állhatna a hasonló foglalkozású al­kalmazottak előtt és éppen ezért, amidőn a Reko István becsületben meg­oszlik, öreg alakját e helyütt őszinte sajnálattal búcsúztatom, szivből kivánom neki, hogy valóban jól kiérdemelt nyug díjas állapotát jó erőben, jó egészség­ben, még hosszú évtizedeken át élveze. Március 14 én Tánczos altábornagy, .magyar határbiztos értesítette az alis­pánt, hogy a kormány hozzájárulásával az égése magyar-csehszlovák határra kiterjedő, úgynevezett „politikai-határ bejárások“ Jognak végrehajtatni. A be­járások az összes érdekelt határmenti hatóságok, valamint a magánéidekelt- ség részvételével,.a Határbizottság ma­gyar és csehszlovák Delegáció képvi­selőinek vezetése .alatt .történnek. A közölt programm szerint a Bi zottság folyó évi május hó 22-től má­jus hó 30 ig fogja vármegyénk terű létén a kitűzött feladatút elvégezni. A girlncsi adóügyi jegyzői állásra Zbojovszky Béla legyesbényei adóügyi jegyző választatott, meg. Nemes József zemplénagárdi kör­jegyző ellen fegyelmi eljárás rendelte­tett el és, saját kérelmükre, Vargovics Béla erdő .orvátii körjegyző, Sarkad: Nagy Sándor segédjegyző és Salgó Tamás községi bíró ellen is A csendőrség és államrendőrség ki­mutatása alapján a közbiztonság álla­pota kielégítő volt. Tüzesetek Tiszaluczon, Rátkán és Megyasszón voltak. A utak állapotra az árvizdulta helye- Ken és az ezek közelében levő me gyénkben fekvő útszakaszokon rossz, rendbehozataluk azonban már folya­matban van. A műtárgyak állapota kielégítő. A közegészség állapota kedvező volt, amennyiben a vármegyében fellépett járványok részben teljesen megszűntek, részben szünőben vannak. A közigazgatási bizottság felirt a kereskedelemügyi miniszterhez és kéri, hogy a szegii állomás tervezett kibő­vítése helyeit Erdőbénye fürdő meg­állóhelynek rendes vasúti állomásra való áléphése rendeltessék el. Emlékezés Oleftvár#akra. ... a prímás kezében — Tusi utolsó bandája játs-ik a színpadon — elhalkul, majd elhallgat a hegedű és a színfalak mögül feizogok Tusi gor­donkáján a legkedvesebb nótájának hangja, melyet halkan, fájdalmasan kísér Aladár brácsája. A közönség a néma áhítatban szinte megdermedve, halotti csendben figyel, lélegzeni alig mer, a sziveket mintha megmarkolná egy láthatatlan kéz, fáj­dalmasan zakatol és a torkot fojto­gatja ... a szemekbe lassan egy könny- jcsep ül. ! A hatalmas, hideg színházterem megtelik valami kimondhatatlan, ősi magyar fájdalommal, a fájdalmat át­törő reménységgel, nekibuzdulással és szárnyszegett vergődéssel . . . 0!chváry Ernő szellemét idéztük és Tusi szel­leme megjelent, itt van, itt jár közöt­tünk és eltölt valami szent áhítattal, a magyar zene, a magyar sziv áhítatá­val, sóhajával, zokogásával, reményei­vel. * Az Oichváry fivérek síremlékének javára rendezett hangverseny minden tekintetben fényesen sikerült, méltó volt szép céljához. De hát ez termé­szetes is volt, mert hiszen az Olchváryak jóbirátai fogtak össze, akik mindig az élén haladtak Ujhely kulturális életé­nek Farkas Andor megnyitója, melyet az Olchváryak emlékének szentelt gyönyörű versével, a Simító Gusztáv által meg is zenésitett „Az utolsó dal“- lal fejezett be, meleg és mégis tár­gyilagos megemlékezés volt. A hangverseny szereplői közül első helyen kell megemlékeznünk Hannover Györgyről, erről a gyerekemberről és máris kiforrott művészről, akit dr. Kár­fiát íiozott közénk és aki máris oly mély érzéssel és technikai tökéllyel kezeli vonóját, hogy rövidesen a ma­gyar zenei élet büszkeségei közé kell emelkednie. Bihari: Reqiem fiam ha­lálára, Hubny: Cremonai hegedűs, Bihary : Hadik óbester nótája, Boka í Kesergő és Schubert: Bölcsődal ké­pezték programmját és minden egyes számot a közönség szűnni nem akaró tapsa kisért Szeszlér Ilonka Zempléni Árpádnak „Lavotta hegedül“ cimü költeményét mondotta el kedves közvetlenséggel, finoman. Weisz Cmil angol női-szaSo terme S átor alj au j h e l y, P ető f i-u l(i (Az álla m i ele m i iskolával s ze m b e n.) RosztümöR, utcai ruRáR, 0 elegáns, w divatos, pt* elsőrangú kivitelben. 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom