Ujhelyi Hirlap, 1922 (25. évfolyam, 1-100. szám)
1922-12-23 / 99. szám
(4) 99. szám ÚJHELYI HÍRLAP 1922, évi december 23. — XarCSOnykor okvetlenül vegye meg a „Magyarság“-ot, mely az ünnep alkalmával a legjelesebb politikusok és irók tollából hoz cikkeket s a leggazdagabb tartalommal jelenik meg. Az ünnepi szám, melynek hirdetési része terjedelmes lesz s az óriási pédány- s/.áma nagy eredményt Ígért kapható mindenütt. Mutatványszámot a kiadó- hivatal küld, ahova a lap e őfizetest ára küldendő Budapest, VII. JVIiksa- utca 8. SZÍNHÁZ. „Szókimondó asszonyság“ hétfő. Anday Ella bucsufclléptét félig teit színház előtt tartotta meg. Mindenképen szomorú, hogy már erre a darabra sincs közönség, azonban ezúttal az elmaradóknak volt igazuk, mert az előadás meg sem közelítette a két év előttit. Hübscher Kata sze repe teljesen uralja a darabot, Anday pedig nem tudott megfelelni a szerep követelményeinek és nagyrészt ennek tudjuk be, hogy a többi szereplő sem tudta képességeit kifejteni. Áll ez különösen Ácsra, aki Fouche és Hel- taira, aki Napóleon szerepét már sokkal jobban is játszotta az újhelyi színpadon. „Kis kadett“ Farkas Imre kedves szövegű és zenéjü operettje szinte üres ház előtt ment, pedig uj szereplő, Bíró Margit, Máthé Lászlóné mutatkozott be, mindjárt hozzátehetjük teljes sikerrel, Marinka szerepében. Úgy játékán, mint énekén eleinte érezhető volt az elfogódottság, de később nagyon szépen érvényesült kellemes, meleg, jó csengésű hangja. Partnere, György herceg, férje volt, akiről ismét csak azt mondhatjuk, hogy jó véleményünket teljesen megérdemli. Deák, Matyi szerepében, friss, eleven, j .kedvű volt, megérdemelt sikert aratott Pállfy Olgával — Gangos Kati — egyetemben. A karról jobb ha nem emlékezünk meg. KÜZGAZDASÄS, fi bankok és az internacionalizmus. A megyegyülésen elhangzott nehány felszólalás és a „Z. U.“-ban megjelent C. M. jelzésű vezetőcikk olyan nyilvánosság előtt történtek, hogy nem lehet szó’ nélkül elmenni mellettük és röviden reflektálni keil rá. Nem akarom védeni a bankokat, nincsenek is rászorulva az én védelmemre, sőt én is úgy vélem, hogy talán már túl nagy is nálunk a bankokrácia, azonban igy és ilyen hozzá nem értéssel mégsem lehet és szabad nekimenni e kérdésnek Nem akarok sokat foglalkokni azzal a frázissal, mely inlernacionalissá >bé lyegzi« a bankokat, mert hiszen C. M is tudja nagyon jól, hogy nagyon sok szervezet internationalis kapcsolatokat keres és szerez, miért legyen hát kivétel a tőke. Furcsa azonban ez a hadakozás éppen most, amikor minden gazdasági tényező, de maga a kormány is kapcsolatot keres a külföldi tőkével, mert az bizonyos, hogy idegen tőke bevonása nélkül lehetetlen talpraállítani az ipart és kereskedelmet. Ami az ujlielyi bankok ellen való kirohanást illeti, arra megfeleltek már a megyegyülésen Az újhelyi bankok — ez természetes is — nyerességet akarnak elérni, azonban kivétel nélkül elég gyakran bebizonyították, hogy van érzékük az altruizmus iránt. Adtak tekintélyes összegeket már tisztviselői és más közcélokra olcsón, sőt legtöbbször kamatmentesen. Hogy a közmüveknek nem hajlandók hitelezni, az természetes azért, mert a közmüvek a legrosszabb fizető Ujhelyben és igy a bankok, ha már pénzüket hosszú és bizonytalan ideig nála hagyják, kénytelenek legalább kamatot s. ámítani és ennél a számításnál sohasem lépték túl a szokásos mértéket. Az pedig például eszébe sem jut C M -nek, hogy a Magyar Általános Hitelbank már építkezik, ami mégis csak jelent ma valamit Ujhelyben. nem is beszélve arról, hogy a Hitelbank r. t,-ot az előzmények ismertetésé nélkül akarta diszkreditálni. Mindezt szükségesnek tartottam elmondani, bár tudom, hogy komoly és gondolkodó emberek úgysem veszik komolyan az említett „kritikákat “ Végül csak azt kívánom még megjegyezni, bog - egy nagybank nemzetközi kapcsolatok nélkül úgyszólván meg sem állhat és ha ilyennel nem rendelkezik, szerezni törekszik. Ez alól még a Nemzeti Hitolintézet sem ki vé el, mert szintén vannak külföldi kapcsolatai és érdekeltségei és minél nagyobb ily hálózat létesítésére tö fekszik. —n. fi gorsoD-jtölskoiai hitelbank tőkeemelése. A Borsod MKkolc/.i Hitelbank igaz gatósága amely intézet Koós- Samu udvari tanácsos vezetése alatt a felvidék legtekintélyesebb bankjává fejlődött az e hó 17-én tartott igazgatósá- gi ülésen elhatározta, hogy december 28-ára rendkívüli közgyűlést hív örsz- sze és azon indítványozni fogja, hogy a 290 korona névértékű részvényeket a tartalékalap terhére felülbélyegzés által 400 korona névértékre emeljék Py módon a részvényesek részvényeik névértékének 100 százalékos eme ését ajándékként, minden ellenszolgáltatás nélkül kapják. Az intézet tartalékalapja sem fog rövidséget szenvedni, amennyiben az igazgatóság egyidejűleg — minden térep növekvő ügyforgalomra való tekintettel — 25.000 darab 400 korona névértékű uj részvény kibocsátását is fogja javasolni és pedig 700 koronás árfolyamon költség- és illetékmentesen oly módon, hogy az elővételi jog teljesen a régi részvényeseket illésé meg és pedig minden három régi részvény után 2 darab uj részvényre. Az uj kibocsátással az in-; tézet alaptőkéje 25 millió, tartaléktő- j kéje pedig 1G millió 100 ezer koronái lesz, tehát oly hatalmas tőke. ami úgy a részvényérdekelteknek, mint az intézet rendkívül nagyszámú ügyfeleinek, de különösen az általa aíiilialt és alapított intézeteknek és vállalatoknak, közöttük a Sátoraljaújhelyi Népbanknak és Fakereskedelmi részvénytársaságnak gazdasági igényeit még az eddigieknél isfokozottabb mértékben lesz hivatva szolgálni fi Központi takarékpénztár tőkeemelése. Megemlékeztünk már arról, hogy a Közpononti takarékpénztár r, t. a budapesti Lloyd Bankkal érdekközösségre lépett. Az erre vonatkozó szerződést a f. hó 17 én megtartott közgyűlés hagyta jóvá. A közgyűlés, melyen Szeg y Eiernér elnökölt, a jegyzőkönyvet dr. Rácz Miklós intézeti ügyész vezette és a részvényesek nagyfokú érdeklődése mellett folyt le, elhatározta az alaptőkének 2,000.000 koronáról 4,000,000 koronára való felemelését. Az e célból kibocsájtandó uj részvények átvételével vállal a Lloyd Bank az intézetnél érdekeltséget, tíz alkatommal választotta meg a közgyűlés az igazgatóság uj tagjaiul a Lloyd Bank delegáltjait, dr. Dréhr Imre kincstári főtanácsos és dr. Gürgei István nemzetgyűlési képviselőket, valamint- dr. Mándy Istvánt, a Lloyd bank ügyvezető igazgatóját. A Központi Takarékpénztár ezzel a tőkeemeléssel a helybeli pénzintézetek első sorába került. Árverési hirdetmény. Alulírott Bankogyesület r. t sátoraljaújhelyi bej. cég ezennel közhírré teszoiu, hogy a Roth Lipót kosicei (kassái) bej. cég tulajdonát képező és általa 1.200,000 kor. és 40.000 ck. tőke és járulékaiból álló követelésein fedezetéül kézizálogba adott, Sátoraljaújhelyen az Ungváron, a Schó'nfeld Henrik-féle borpincében elhelyezett kbl. 4Ü hl, 1920. évi és kbl. 332 hl, 1921. évi termésű tokajhegyaljai bor, hordóval együtt Sátoraljaújhelyben a kir. közjegyző ur irodájában 1923. év, január hó 11. napján délután 3 órakor dr. Kovaliczky Elek sátoraljaújhelyi kir, közjegyző ur közbenjötte mellett a KT. 303. §,-a alapján nyilvános árveréson, késedelmes adós költségére, kárára és veszélyére, készpénz fizetés mellett, egy tömegben a legtöbbet ígérőnek el fog adatni. Az árverés feltételei a következők: 1. A bor ab Sátoraljaújhely, fent megjelölt pincében adatik el, 2. A kikiáltási ár bektoliterenkint iü.OOO korona hordóval együtt. . 3. Bánatpénzül 402,000 korona teendő lo, mely-az árverés befejezésekor árverési vevő által a teljes vételári összeg erejéig kiegészítendő Ha árverési vevő az árverés befejezésekor a bánatpénzen felül a teljes vételárat le Dem fizeti, bánatpénze az árvereitető javára elvesz. 4. A bor az árverés napján azonnal átveendő. .6. Árvereitető a bor minőségéért, mennyiségéért és a hordók épségéért semminemű fe- folősséget nem vállal, ö. A bor árvereitető közbenjöftével a hivatalos órák. alatt bármikor megtekinthető, 7, Árvereitető báuatpónz letétele nélkül is árverelhet és az árverési vételárat sem köteles fizetni követelése és járulékai erejéig. 8, A forgalmi adót, vételi és egyéb összes illetéket vevő fizeti. 9, A bor szükség esetén kikiáltási áron alul is el fog adatni, Sátoraljaújhely, 1922. évi dec. 22. Bankeyyssüleí r. t. I
