Ujhelyi Hirlap, 1922 (25. évfolyam, 1-100. szám)

1922-11-08 / 87. szám

Huszonötödik évfolyam 87. sz. Sátoraljaújhely, 1922. november 8 GYARORSZÁ Szerkesztősig és kiadóhivatal SáloraljauiheJ?, Kazinczy-uteza 5. ezám. Telefonszém : 10. Félévre ELŐFIZETÉSI ÁRAK 180 korona. Negyedévre Egyes szám ára . 100 korona. korona. Megjelenik: szerdán és szombaton Tokai. Munkatársunk felkereste ez ügy­ben Bernáth Aladár alispánt, akitől felvilágosítást kért ez ügyre vonat­kozólag. Az alispán közölte munkatársunk­kal, hogy őt meglepte a nyíregy­házi lapokban olvasott hir. Meglepte annál is inkább,, mert a közlemények szerint a küldöttségben résztvett a községi biró és tagjai kifejezetten, mint községi képviselőtestületi tagok voltak megjelölve. Ilyenformán tehát joggal gondolhatja mindenki, hogy a küldöttség képviselőtestületi ha­tározat alapján járt ei, azonban neki — az alispánnak — nincs tu­domása ilyen határozatról. Hétfőn reggel az alispán felhívta Isépy tokaji főszolgabírót, hogy tegyen jelentést erről az ügyről, azonban eddig néni érkezett meg ez a jelentés. Azt már most kijelentette az al­ispán, hogy ha a küldöttség a kép­viselőtestület határozata nélkül járt el, a legszigorúbban fog eljárni ebben a Zemplénmegyére nézve rendkívül sérelmes ügyben. volt addig, amíg szilárdan és bizto­san állt a tokaj-hegyaljai zárt terület. Most ellenben, amikor Zemplén csonka lett, gazdasági életében bizo­nyos pangás állott elő; amikor egy másután intézik a támadásokat a Hegyalja legerősebb védbástyája, — a zárt terület ellen és már már ugy- iátszik, hogy ezek' a támadások si­kerre fognak vezetni, akkor Tokaj­nak szűk lett Macedonia és Szabolcs­hoz akar csatlakozni, felrúg min­den érzelmi és történelmi kapcsola­tot, felrúgva minden ethikát és — Szabolcshoz akar csatlakozni. Mert igenis, az ethikai szempon­tok felrúgása az, amikor egy község — az igaz, hogy érdekcsoport által orránál fogva vezettetve vélt gaz­dasági előnyökért szét akar tépni év­ezredes kapcsolatot. Mert ezek a gazdasági előnyök csak vélt előnyök, amint azt épp a nyíregyházi lapokból olvashatjuk, — Nyíregyháza nem fogja kiengedni ke­zéből a nyírségi borkereskedelmet. Ezen felül pedig a Tokaj-Hegyalja is meg fog maradni zárt területnek és a tokaji borkereskedőknek nem lesz egyhamar módjukban Tokajból, a Tokaj-Hegyaljáról útnak indítani a — nyíri vinkót. Csupán vélt gazdasági szempont­ból akar Tokaj egy érdekcsoportja széttépni ezredéves kapcsokat és mi úgy érezzük, hogy ez az eljárás a megye szempontjából, ugyanaz, mint az ország szempontjából ha Ujhely — gazdasági érdekeire való hivatkozás­sal — Csehszlovákiához való csato­lását kérné. Épp ezért meggyőződésünk, hogy hiába erőszakoltak ki küldöttségeket a tokaji ügyvédek és borkereskedők, Tokajnak nem lesz módja a Hegy­aljától szerzett hírnevét a nyíri vin- kóval kamatoztatni. Fölöttébb kellemetlen meglepetést keltett vármegyeszerte az a hir, hogy Tokajból egy küldöttség kereste fel az elmúlt hét csütörtökjén Szabolcs- megye főispánját és vasárnap pedig a Nyíregyházán idóTŐ Rakovszky belügyminisztert, kikíői Tokainak Szabolcsmegyéhez való csatolását kérték. Ez a hir annál is bántóbb és raj daimasabb, mert a küldöttség össze­állításából következtetve — Kudász Kálmán községi biró is részt vett benne — oly színezete van a küídöít- ségjárásnak, mintha az Tokaj község képviselőtestületének határozata alap­ján történt volna. De akár igy van, akár pedig csak egy pár bőrébe nem férő ember ak­ciójáról van szó, mindenképen meg kell vizsgálni az ügyet és a szükség hez képest meg kell tenni az intéz­kedéseket. Meg kel! tenni a megfelelő intéz­kedéseket annál is inkáb, mert ez a küldöttségiárás rendkívül bántóan ke­resztez egy másik mozgalmat, meg a megye megnagyobbitása, kikereki- tése érdekében folyik. Hogy a küldöttség mivel indokolta kérelmét, azt csak a nyíregyházi la­pokból tudjuk. Ezek szerint főleg gazdasági szempontok indították To­kaj községet, helyesebben a község egy érdekcsoportját az átcsatolás ké­résére. Mi ezt az eljárást más szempont­ból, mint az egész megye szempont­jából elbírálni nem tudjuk. Ebből a szempontból pedig a legsúlyosabban elítélendőnek tartjuk a küldöttség el­járását. Tokaj községnek jó volt Zemplén- vármegye addig, mig teljes voit, jó FEKETE ÉS KÉK legjobb férfi és női gyapjúszöveteket NŐI COSTÜM ÉS gyapjúszövetek és posztók legolcsóbban szerezhet be sförütmer bajosnál SátoraIjaujfia!y, cTő-utca 1G. ruhaszövet újdonságok. a legjobb minőségben. FÉKEI ÖLTÖNY Szabott árak! és felöltő szövetek a leg­{Megyeházzal izemben.) Kérem t mre ügyelni jobb kivitelben. — Kereskedők és iparosok vayyonváÜ- ságának keSvezmenyss lerovása. Az 1922. évi XXVII. t. c. a kereskedő árurak­tára és az ipari vállalat v gyona után járó vagyonváltság fizetését illetőleg akként intézkedik, hogy a kereskedő és iparos vagyonváltság fizetési köte- lezetségének teljes mértékben eleget tesz akkor, ha a terhére kivetheti» vált- ságösszeg 80 % át 1922 évi novem­ber hó 80 i'g a kivetés bevárása nélkül önként befizeti Aki a fizetést 1922 évi november hó 30-ika után, de 1922. évi december hó 31-ike előtt teljesiti, a törvény szerint járó váltságösszeg 85 °/0-ának lefizetésével tehet eleget va- gyonváltság fizetési köteletetségének. A miskolczi Kereskedelmi és Iparka­mara tájékozódás végett közli az ér­dekeltséggel, hogy a vagyonváltságfi- zetés bejelentésének módját és a va­gyonváltság fizetésénél alapul veendő összegek kiszámítására vonatkozó sza­bályokat a pénzügyminiszter rendele­tileg fogja szabályozni. E rendeletről a kamara annak idején tájékoztatást fog nyujtanil

Next

/
Oldalképek
Tartalom