Ujhelyi Hirlap, 1922 (25. évfolyam, 1-100. szám)

1922-02-01 / 9. szám

8. szám (2) ÚJHELYI HÍRLAP 1922, évi jan. hó 28. állítani, hogy hatóságaink letartóztat­ták, a munkabért emelni akaró mun­kások nagyrészét, ez oly perfid, sze- menszedett hazugság, amely leieletet sem érdemel. Ami a 20—40 koronás szőlőmunkabért illeti ez is valótlan. A cikk többi állításaival nem tart juk szükségesnek foglalkozni. Kezeink között van a szerencsi cukorgyár vá­lasza, mely meghazudtolja a cikkíró ur összes állításait. Különben is oly tényeket ferdít el a cikk további része, melyek köztudomásúak s igy a ferdi tés nyilvánvaló. Csak a' „Nép" felelős szerkesztőjé­hez van még egy pár szavunk. Ajánl­juk neki, hogy mielőtt Ujhelyből nyert információk alapján irt cikket közölne, kérdezze meg a neves zempléni irót és újságírót, Komáromy Jánost. Tőle majd megkapja a felviíágositást az újhelyi informátorok szavahihetőségé­ről. Jí testület erélyes kézzel fogjon a vágóhíd rendbehozatalához Nem akarunk min­den részletkérdésre most kitérni, hisz a tanács is jól ismeri a helyzetet, csak mint egyik legfontosabbat említjük meg, hogy a vágóhídnak nincs előhiitője és a hűtője sem megfelelő. Ideje volna ezenfelül a patkányokat is erélyesen kiirtani, ami egyébként is — lásd nép - jóléti minisztéri rendelet — kötelező. Elvárjuk, hogy a hiányokon legsürgő­sebben segíteni fognak, mert különben — véleményünk szerint — a rendőr­ségnek közbe kell lépni és a vágóhidat, közegészségügyi szempontból, le fog kelleni zárnia. APRÚ FELJEGYZÉSEK. % lakáshivatal A lakáshivatal — érte- és íjömhös. sülésiink szerint — Gömbös Gyula igazolása alapján helyiséget re- quirált a »Move« szövetkezet részére a Magyar Király szálló épületében. Ez a requirálási eljárás igazán érthetetlen előttünk, mivel az újhelyi szövetkezet — köztudomás szerint — mint a »Move« szövetkezetek általában, fel­oszlott és beleolvadt a Hangyába. De érthetetlen előttünk azért, mert idáig nem tudtuk, hogy Gömbös Gyula ha­tóság, . kinek igazolását a lakáshivatal respektálni tartozik. Mi úgy tudjuk, hogy valamely cég létezését elsősorban a bírósági cégjegyzék igazolja. Dehát Ujhelyben vagyunk s itt igazán nem is lehet már csodálni, hogy a hatóságok valamely tény igazolása céljából nem az illetékes hatósághoz — például a rendőrséghez — fordulnak, hanem hatósági jogkörrel ruháznak fel egyé­neket és társadalmi egyesületeket. fa Újhelyi Újra vágóhidról, a város ez vágóhíd. örök szégyenéről szól most a nóta. Igazán lehetetlen és tűrhetetlen már, hogy ez a rendkívül fontos intéz­mény milyen állapotban van. Hiába dolgozik, hiába ellenőriz a városi állat­orvos a legrigorozusabb lelkiismeretes séggel, ha a vágóhíd a higiénia leg­elemibb követelményének sem képes megfelelni. A meglévő és egyébként is célszerűtlen és hiányos épület és fel­szerelés napról-napra romlik és nem­hogy a hiányok megszüntetéséről, de még a régi berendezés megfelelő fenntartásáról sincs szó. — Igazán itt az ideje, hogy a tanács és képviselő Honvédelmi pari. A háború elvesztése óta letűnt évek eseményei meggyőztek minden józanul gondolkodó embert arról, hogy ha valaha, úgy a mostani sorsdöntő idő­ben minden magyar feltétlen és szi­lárd összetartására, egy közös cél felé való törekvésére van szükség. Az elmúlt évek megmutatták azt, hogy Csonkamagyarország, ez a min­den értékesnél-értékesebb részeitől megfosztott ország, igy, ahogy van, meg nem állhat, meg nem élhet, a biztos pusztulás "felé halad. Minden munkánknak, minden erőfe­szítésünknek tehát csak egy végső célja lehet — a csonkitatlan Magyarország. A pártok tülekedésében ez a cél el ne vesszen, hogy a napi politika forgószele ki ne szorítsa az emberek szivéből az eszmét, alakult meg és dolgozik Honvédelmi Párt melynek — a napi politikán felül állván — csak egyetlen programmpontja van és ez — az inreger Magyarország. Még nálunk, itt a határszélen, ahol minden pillanatban beleütközünk a borzalmas országcsonkitás jeleibe és szemmel láthatjuk sorvasztó eredmé­nyeit, még itt a határszélen is erősen lanyhult az integritási gondolat. Szükség, égető szükség van tehát arra; hogy lejöjjenek közénk a Hon védelmi Párt vezérei, hogy felrázza­nak tespedésünkből, hogy a feledés helyett szivünkbe oltsák újra és újra, mindennapi imánkká tegyék, hogy Csonkamagyarország nem ország Egész Magyarország mennyország! — fa árvizsgáló bizottság e hét fo­lyamán ülést tart mely alkalommal a hal, kenyér és husnemüek árát fogja a viszonyoknak megfelelően pitani. megálla S Z 9 MJH Á Z, „ AranyemberRendkívül nehéz fába vágta a fejszéjét a színtársulat, mikor az Aranyembert szinrehozta. Es saj­nálattal kell megállapítanunk, hogy a fejsze a fába szorult — a társulat nem tudott megbirkózni az erején felüli művészi munkával. Már az a körül­mény- is, hogy a szinlapoa feltünte­tett szerepeket össze-vissza cserélget­ték, mutatja, hogy a társulat nem ren­delkezik sem a szükséges nagy sze­mélyzettel, sem a kellő készséggel. Pedig a közönség sokat várt az előadástól, amit a hasonló darabok­nál szokatlanul telt nézőtér is bizo­nyított. Az Aranyember, Búza Győző, nem volt az az egész ember, akinek lennie kellett volna. Meg sem közelítette a Jókai megrajzolta alakot. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy halvány mása lett volna. Ugyanez áll egyéb­ként Tímea és Noémi alakítóira, Bailay és Zomboryra is, akik erősen küzdöt­tek a nem nekik való szereppel. Jó alakítást csak Szalay (Kristján), Fekete (Kadisa), kisebb túlzásaitól el­tekintve Király (Brazovics) nyújtottak. »Csárdáskirálynő.« Bár vendégek fellépte volt hirdetve, csak kisszámú közönség gyűlt egybe, hogy a már nagyon is ismert darab előadását él­vezze. Mert tiszta és kedves élveze­tekben volt része a tegnapi előadás nézőközönségének. A vendégek, Viola Margit (Sylvia) és Sziklay Jenő (Boni) tudtak friss izt, sok kellemes és frissen ható ötletet vinni ebbe a szinte már agyoncsepelt darabba. Viola Margit először szerepelt Uj helyben, de reméljük, hogy nem utol­jára. Hogy pompás színpadi jelenség, azt talán felesleges is mondanunk. Jatéka, éneke, minden mozdulata ki turrot t, vérbeli operett színésznőre vall. — Sziklay Jenő ötletes alakításával állandó kacagást váltott ki. Kifogyha­tatlanok voltak az ötletei és mókái és izlehtőt adott szinte boszorkányos tánc­készségéből is. A mi színészeink is derekasan ki­vették részüket a sikerből. Rohon- czynak (Edvin) kitűnő napja volt. A második felvonásbeli két erős ének­hibától eltekintve a szezon egyik leg­jobb alakítását nyújtotta. — Bailay Manczi kedves, vig, igazi Stázi volt — Szalay (Kerekes Feri) finom, diszkrét humorát csillogtatta. Azt talán mondanunk sem kell, hogy felvonások alatt is zúgott a tapsorkán és sok volt az újrázás. A rendezés kifogástalan, a zenekar Strausz £ipót aranyműves, órás és ékszerész Sátoraljaújhely, Wekerle-tér 2. Elvállal és készít Mindennemű ékszer, arany és ezUstnemii, valamint órajavitásokat Raktáron tart ezüstárukat, ékszereket, arany és aranydoublé tár­gyadat, drágaköveket. Pontos, gyors és megbízható kiszolgálás legolcsóbb napi árak. VESZ: aranyat, ezüstöt és drágaköveket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom