Ujhelyi Hirlap, 1922 (25. évfolyam, 1-100. szám)

1922-05-20 / 39. szám

39 szám (2) ÚJHELYI HÍRLAP 1922, évi május hó 20. Újhelyi — miután határait elvesz­tette — csak az ipar és kereskede­lem lendítheti íel. Minden törekvé­sem oda fog irányulni, hogy Újhelyi a transitó kereskedelem egyik góc­pontjává fejlessze a koumány. A kereskedelmi élet országos ve­zetőivel való erős összeköttetéseimet is Ujhely érdekében kívánom gyü- mölcsöztetni. Arra kérem tehát a kerület vá­lasztóközönségét, hogy ne üljön fel hangzatos korlesfogásoknak, hanem bizzék bennem, aki elvem mellett szilárdan kitartottam a legnehezebb időkben is. Bennem nem fognak csalatkozni. fi közmüvek költségvetése A képviselőtestület csütörtökön ülést tartott és tekintettel arra, hogy oly »csekélységekről* volt szó, mint a közmüvek zárszámadásai és költség- vetései, továbbá villany-, viz- és vágó­hídi vágási dijak emelése, a tagok — egyébként rendes szokásukhoz híven — csak nagyon korlátolt számban jelentek meg. A villanytelep költségvetése fölött megindult »magas színvonalú* vita a jó érzésű tagok egy részét is úgy elriasztotta az ülésről, hogy mikor szavazásra került a sor, mindössze 12-en voltak jelen és igy történhetett meg, hogy a költségvetést 7 szóval 5 ellené­ben visszaadták az üzemi bizottságnak átdolgozás céljából azzal, hogy vegye figyelembe a következő elfogadott in­dítványokat : 1. Egy bizonyos mennyi­ségnél nagyobb fogyasztás esetén progressive emelkedjék a villany ára. 2. A köztisztviselők villanykedvezménye megszüntetendő. 3. Az alkalmazottak fizetése kivétel nélkül egyenlő mérvben emeltessék. 4. Találjanak módot a közvilágítási költség egyenletes elosz­tására. 5. Takarékoskodjék a kiadá­soknál Magával a vitával nem kívánunk részletesen foglalkozni. Oly alacsony nívójú volt a költségvetést támadók kritizálása, annyira magán viselte a garasoskodásból eredő gáncsoskodást — mert hiszen műszaki tudás nélkül még a bírálatába sem lehet jóhisze- müíeg bocsájtkozni — hogy igazán kár volna vele foglalkozni. A mi meggyőződésünk az, hogy az üzemi bizottság alapos és megfontolt munkát végzett. Lelkiismeretes gondos- sággal állította össze a költségvetést, úgy, hogy azon változtatni nem lehet és nem szabad, legfeljebb az 1—4 alatti határozatok figyelembe vételével A mi álláspontunk ezek után az, hogy az üzemi bizottságnak vagy ugyanezt a javaslatot kell újra beter­jeszteni, vagy pedig az 5. pont alatt említett határozat indokolásában foglalt bizalmatlanságból levonni a konzekven­ciákat; lemondani és kérni, hogy az üzemi bizottság teendőivel a folyton gáncsoskodók bízassanak meg, akik ugviátszik arról vannak meggyőződve, hogy jobban értenek a közmüvek ve­zetéséhez, mint a szakemberek. Lássuk tehát, hogy mit tudnak ők produkálni. Az bizonyos, hogy a szakembereknek és olyanoknak, akik csakugyan értenek is valamit egy üzem vezetéséhez, fel­tétlenül elmegy a kedvük, ily nívós „viták“ után a képviselőtestület mun­kájában résztvenni. Ismételjük; részletesen nem aka­runk a vitával foglalkozni s igy csak egy pontra nézve fejtjük most ki vé­leményünket és ez a közvilágítás kér­dése. Tagadhatatlan tény, hogy a Jközvi- lágitás terheit ma a város 5000 ház­tartásából az az 1500 háztartás viseli, mely villanyfogyasztó. Ennek az igazságtalan megterhe­lésnek meg kell szűnnie. A város nem adhat önmagának kedvezményes áron közvilágítást, mert ezzel a polgárok egy részét igazságtalanul megterheli. A város fizesse meg tehát a közmü­veknek legalább a közvilágítási áram önköltségi árát. Más kérdés már most, hogy hogyan osszák el ezt a terhet igazságosan és egyenletesen. Ebből a szempontból értékes, igazságos és épp azért elfo­gadható László Ferenc főszámvevő terve. Ezek szerint, mivel a közvilágítást, épp úgy mint a vízvezetéket, a város minden lakója egyenlő mértékben élvezi, állapíttassák meg, hogy a köz- világítás terheiből mennyi esik lakó­szobánként — a kataszter megvan a viztelepen — és ez az összeg a viz- dijak módjára behajtandó közüzemi pótlék cimén vetendő ki minden egyes lakószobára. * Végül még csak azt kivánjuk meg állapítani, hogy a képviselőtestület 4 (négy) tag jelenlétében, felemelte 507o kai a viz- és 100*-/0-kai a vágó­hídi vágási dijakat. Szombaton folyó hó 20-án este a Szinházkertet megnyitom. A n. é. közönség b. pártfogását to­vábbra is kérem teljes tjsztelett Matajecz Gyula vendőglős. Válasz a nyílt levélre. Tek. Szerkesztő Ur! B. lapjuk leg­utóbbi számában »Nyílt levél gr. Bethlen Istvánhoz« c. közleményben dr. Lázár Miklós, a mádi választókerület Kossuth- párti jelöltje azt írja rólam, hogy én br. Mailott Nándor támogatására mondott beszéde nben őt kommunis­tának mondottam. Beszédemnek ez a beállítása nem felel meg a valóságnak. Én — mert úgy informáltak — azt mondtam, hogy Lázár szerkesztője volt az országot folytonosan gyalázó „Bécsi Magyar Ujság“-nak és igy nincs joga Kossuth elveire való hivatkozással magyar em­berek bizalmát kérni Azóta Budapesten arról értesültem, hogy dr. Lázár Miklós, a „Dili Hír­lap“ volt felelős szerkesztője nem azo­nos azzal a Lázár nevű újságíróval, aki a »Bécsi Magyar Újság-<nak volt szerkesztője, vagy munkatársa. Miután pedig én soha életemben senkit alap­talanul nem támadtam, kijelentem, hogy Megyaszón tett kijelentéseimet téves információ alapján mondottam, azokat visszavonom és őszintén sajná­lom. Sátoraljaújhely, 1922. május 19-én. Dr. Görgey István, * Az „Újhelyi Hírlap“ f. hó 17-ik számában a gr. Bethlen István miniszterelnök úrhoz intézett „Nyilt levél“-ben foglaltakra csupán annyit je­lentek ki, hogy Lázár Miklós ur személyével beszédeimben egyáltalán nem foglalkoztam. Informátiói tévesek. Sátoraljaújhely, 1922. május 19. Meczner Tibor * Az „Újhelyi Hírlap“ legutóbbi számában Lázár Miklós ur, mint a tokaji választókerület egyik jelöltje gr. Bethlen István minisztorel-nök úrhoz intézett „Nyilt levélben“ rólam azt állítja hogy én őt kommunistának neveztem. Ezennel kijelentem, hogy én Lázár Miklós urat nem ismerem és kommunistának nem ne­veztem. Tállya, 1922. május 18. Homoky György ny. tanító. H I R E K. — f zemplénvármegyei túszok és József jperenc főherceg, a folyó hó 15 én tartott Istentisztelet alkalmából, a túszok következő táviratot küldötték Jó­zsef Ferenc Főherceghez.- „A zem- plénvármegyei túszok mai hála Isten­tiszteletük alkalmából hódolatteljesen emlékeznek meg Fenségedről és szi­vük mélyéből küldik üdvözletüket.“ Ezen táviratra a következő válasz ér­kezett: „Tusztársaim szép megemlé­kezését teljes szívből köszönöm és őszintén üdvözlöm mindannyiokat. Dr. József Ferenc főherceg. Strausz £ipót aranyműves, órás és ékszerész Sátoraljaújhely, Wekerle-íér 2. Elvállal és készit Mindennemű ékszer, arany és ezüstnemü, valamint őrajavitásokat Raktáron tart ezüstárukat, ékszereket, arany és aranydoublé tár­gyakat, drágaköveket. Pontos, gyors és megbizható kiszolgálás legolcsóbb napi árak. VESZ: aranyat, ezüstöt és drágaköveket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom