Felvidéki Ujság, 1948. január-február (3. évfolyam, 1-8. szám)

1948-01-18 / 3. szám

FELVIDÉKI Szerkesztőség is kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Rákóczi-utca 2. sz. Ji tutA- Fiókszerkesztöség: Alal *3vJ Tiller. Sárospatak, Kossuth-utca 40. Harmadik évfolyam. 3. szám. Sátoraljaújhely, 1948 január 18 ÚJSÁG A Szociáldemokrata Párt zemplénvármegyeí hetilapja KONGRESSZUS ELÉ! Pártunkban az elmúlt hetek és hónapok során sok vita zaj­lott le. Ez önmagában nem baj, hiszen — mint mondani szok­tuk — vitázó párt vagyunk. Kétségtelen az is, hogy a vi­táknak is meg van a határa és ezt a határt a párt érde­kei, a magyar nép érdekei, a demokrácia és a szociálizmus felé való haladás oszthatatlan érdekei szabják meg. Demok­ratikus pártunknak legfelsőbb fóruma, Irányt mutató és tör­vényt hozó testületé a kong- f resszus. Pártvezetőségtink böl­csen cselekedett, amikor el­határozta, hogy a pártszerve­zeti szabályzat szerint megen­gedett legrövidebb határidőn belül,ez év március 6-8-ra ösz- szehívja az országos pártgyü- lést. A pártvezetőségi ülés azt az álláspontot foglalta el, hogy a különböző pártíórumok, így ! i Fővárosi Végrehajtó Bizott­ság határozatában és a Pest- környéki Végrehajtó Bizottság ezzel vitázó állásfoglalásában foglalt problémák végső meg­oldása a pártkongresszus fel- i adata. A pártkongresszusigaz egyetlen iránytadó szempont a párt és a pártszervezetek előtt csak a legutóbbi kong­resszus határozata lehet, amely a párt politikai irányvonalát megszabta. A Pártvezetőség határozata minden párttagra egyaránt kötelező. Készüljünk fel a kon­gresszusra! Beszéljenek a té- J nyék, szocialisták előtt a leg- J főbb érv az, hogy melyik eszme j tudja megmozgatni a tömege­geket, a szocialista cseiekvés a nép nagy szabadságharcá­nak győzelmes befejezése ér­dekében. Minden vitán felül áll az, hogy pártunk csak mint baloldali, forradalmi szellemű szocialista párt töltheti be tör ténelmi hivatását, s csak tör­ténelmi hivatását betöltve őriz­heti meg önállóságát, függet­lenségét, kezdeményező ere­jét. Csak igy nőbet meg hatal­ma! Helyesen mondja a Párt- vezetőség határozata: „A nem­zetközi politikai helyzet és a belső politika nagy feladatai egyaránt azt követelik apárt­11.1..««« .huh ... Rémhírterjesztés és pánikkeltés a nemlétező zempléni árvízzel kapcsolatban Sátoraljaújhely. A Zempléni árvízveszély helyzettel lapunk múlt számában kimerítően fog­lalkoztunk. A helyzet a Tiszát illetőleg azóta se változott. A víz­állás két méterrel alatta van az eddigi legmagasabb 1888-as víz­állásnak, a gátakat azóta még külön másfél méterrel emeiték, úgy hogy a viznek 3 és fél mé­tert kellene dagadnia, hogy el­érje a gátkoronát. Veszély csak akkor keletkezne, ha az árhullámok gyorsan követ­nék egymást, vagyis, máris jönne második, vagy harmadik árhul­lám, amíg az első le nem veze­tődött volna. Ilyen esetben áll­hatna csak elő az a helyzet, hogy a víz elérné a töltéseket, vagy átáztatná a gátakat. Más az eset a Bodrognál, amely az y. n. Bodrogzugban, amelybe Bodrogkeresztur és Bodrogkis- lalud is tartozik kb. 200 hold ré­tet és legelőt árasztott el. Itt uin- csennek olyan magas és erős gátak, amelyek ellenállhatnának a megdagadt hullámoknak. Vasár­nap kint járt a Szociáldemokrata Pók megbízásából Seress János városi titkár elvtárs, aki a párt útján haladéktalanul intézkedett, -hogy a Bodrogzugban, amikor az j lehetséges, megindítsák közműn- I kában az árvízmentesitési műn- kálóitokéit Víz alatt áll Ujhely és Patak között az a rét is, ahol a vasúti töltés felé nincsenek árvédő gá­tak. Ezt a nem nagy kiterjedésű árterületet rendszerint minden tavasszal elönti a víz, amikor a Ronyva bőséges vizét nem tudja kellően levezetni a Bodrog. Az árvízveszedelemmel kap­csolatban egyébként ismeretlen nagyfantáziájú emberek rémme­séket terjesztenek a tiszamelléki községek lakói között. A napok­ban Tiszakarádon előállítottak négy cigánylegényt korábbi rözse- lopás miatt, nyomban kész volt a rémmese arról, hogy a cigánylegények át akar­ták vágni a Tisza gátjait Tiszakarádnál. Ez a mese egészen gyermekes és naiv, mert szakértő helyen nyert értesüléseink szerint legalább egy hónapi meg­feszített munkára és rob­banóanyagokra volna szüksége annak, aki át akarná vágni a gátakat Ez pedig teljes képtelenség, mert a Tiszaszabályozó őrszol- j gálata naponta többször is felül- I vizsgálja a gátakat. tói, a párt minden tagjától, hogy következtessen és inga­dozás nélkül kövesse azt a po­litikát, amely egyfelül a dolgo­zók tömege politikai és gazda­sági érdekeinek, másfelöl a béke biztosítására és a nem­zetközi imperialista reakció ellen folytatott harc követel­ményeinek megfelel, különös tekintettel a munkásegység nagyhorderejű fontosságára.“ Ez világos beszéd. A kong­resszusra való felkészülés ide­je a szociáldemokraták számá­ra mlndigolyan időszak,amely­ben önvizsgálatot tartanak. Mindegyikünk vessen számot önmagával, mérje fel, hogy amit cselekedett, az menyi­ben szolgálta a dolgozók osz­tályának érdekeit, mennyire könnyítette meg tévedéseivel, kötöttségeivel öntudatlanul is, al uata ellenére is a haladás őfenségéinek,'vagy a haladás­sal szemben közömbösöknek helyzetét. A kongresszus csak úgy tölt­heti be feladatát, ha mindnyá­jan felkészülünk arra, hogy pártunk a jövőben teljes egy­ségben, nagy hagyományainak Jegyében, de nagy hagyomá­nyait az uj idők és uj felada­tok szellemével telítve, min­den proletárerővel összefog­va teljesítse. A külső fronton az imperializmus elleni harc arra késztet bennünket, hogy összefogjunk mindazokkal, akik ezt a harcot vállalják, tehát elsősorban a Szovjet­unióval és Kelet-európai szomszéd népeinkkel. A belső fronton ugyanígy össze keli fog­nunk majd a reakció elleni harcban az összes valóban demokratikus erőkkel, első­sorban a másik proletár párt­tal, testvérpártankkal. Kicsi­nyes torzsalkodások nem za­varhatják meg szemléletün­ket, mert tudjuk, hogy vég­eredményben annak ártana, aki felidézi őket. Nyílegyenes út áll előttünk: a demokrácián át a szocializ­mus felé. Ennek az útnak fon­tos állomása: a XXXVI. kong­resszus. Legyünk méltóak fel­adatainkhoz ! Rendet teremtettek az olajmalmok frontján j Sátoraljaújhely. Az egész or- ! szágban . kaotikus rendetlenség j uralkodott az olajütők terén. Ab­ban az időben, amikor a zsira­dékban szűkösség volt, akinek csak módjában volt, berendezke­dett olajütésre és ezek az olaj- sajtolók minden állami engedély és ellenőrzés nélkül működtek. Természetesen tömérdek vissza­élés is történt e téren, ezért az Iparügyi minisztérium szükséges­nek tartotta, hogy rendet teremt­sen az olajütők frontján és hiva­talosan kijelölte azokat az olaj­ütőket, amelyek a jövőben egye­dül engedélyezettek az olajsaj- tolósra. Zemplén vármegye területére Bán Antal iparügyi miniszter elv­társ a következő vámolajütők működését engedélyezte, illetőleg jelölte ki: 1. Baáu Zoltán, Gesztely. 2. Bereck Géza, Tárcái. 3. Berger Dezső, Cigánd. 4. Blumberger Ferenc, Riese. 5. Hajdú István, Olaszliszka. 6. Implom János és társa, Rátka. 7. Krámer József, Tiszakarád. 8. TiszalúclMűmalom.Tiszalúc. 9. Tóth János, Bekecs. 10. özv. Tóth József né, Mező- zombor. 11. Varga Bálint, Taktaharkány. Ki akar katona lenni ? Sátoraljaújhely m. város polgár- mestere felhívja az 1927, 1928, I 1929 és, 1930 évben született azon I ifjakat, akik a honvédséghez ön- I ként belépni szándékoznak, hogy ! felvételük végett a Városháza I. | emelet 2. sz. hivatal helyiségében 1 (főjegyzői hivatal) saját érdekük­ben jelenjenek meg, ahol a fel­vételükre vonatkozó bővebb fel­világosítást megfogják kapni. Továbbá felhívja a város pol-' gármestere azon 1924, 1925 és 1926 évben született állitásköte- les ifjakat, akik sorozáson még nem voltak, hogy a sorozás meg- ejtése végett folyó évi január hó 23.-án (kedden) reggel 8 órakor a Nagylaktanya épületében 22. honvéd kiegészítő parancsnokság­nál elővezetés és büntetés terhe alatt jelenjenek meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom