Felvidéki Ujság, 1947. november-december (2. évfolyam, 46-52. szám)

1947-11-23 / 48. szám

asmmmaam Szerkasztcség és kiadchlvafai: Sátorzljaújhelv, Rákóczi-yfca 2. sz, i sLíTfe £in/, Fiókszerkesztőség: Atal «30 ílilCl. Sárospatak, Kossutli-utca 40. Második évfolyam. 48, szám. Sátoraljaújhely, 1947 november 23 A Szociáldemokrata Párt zemplénvármegye.l heíilapfa BÚCSÚ A FŐISPÁNTÓL ,t hivatalos lap legutóbbi száma szerint a Köztársasági Elnök a belügyminiszternek a miniszterelnök álján tett előterjesztésére Pásztor Józsefet Zemplén vármegye főispánját e tisztségétől fel­mentette és Úszta Gyula sátoraljaújhelyi lakost Zemplén vármegye főispánjává, nevezte ki. Az új főispán installációjának napját meg nem állapították meg. A tározó Pásztor József főispánt egész megyeszerte általános megbecsülés és szeretet övezte. A halkszavú, szerény és rend­kívüli értékű egyéniségek közé tartozik, akik nem hangoskodás­ban és önreklám ozásban keresik a népszerűséget, hanem igazán megfontolt és bölcs intézkedésekben. Ama kisgazda politikusok közé tartozik, akik már jórégen felismertek a parasztság és a munkásság szoros együttműködésének szükségességét és őrnek megfelelően minden intézkedése pártatlan és igazságos volt. Hogy mennyire szívén viselte a szegények sorsát, bizonyítja távozása előtt utolsó, szép gesztusa, amellyel meleg otthont szerzett didergő szegényeinknek. Reméljük, hogy a kormányzat kiváló értékeinek megfelelő érvényesülési teret fog biztosítani számára. Zemplén kétszer annyit kap vissza, mint amennyit fizetett Közmunkaváltségért Zemplén vármegye ez év szeptemberében 114.000., októberben pedig 133.000 forintot fizetet be. Ezzel szemben október hónapra .visszakaptunk segélyként 225.000 forintot, no­Síány ember fizet váltságot ? Vannak, akik nem munkájuk­kal vesznek részt az országépí­tésben, hanem pénzükket, ami erkölcsi szempontból érthető, hi- ázen képtelen álláspont az, hogy a lakosság egyik része építse az országot, míg a másik része be­várja. amíg kész és azután élős- ködjön rajta. Pedig szép számmal vannak ilyenek is. A közmunka- kötelezettség szabályozására szóló rendelet szerint minden nő 18 és 50 év között, valamint minden férfi 18—60 év között köteles a közmunkára. Zemplénben 157.000 ember közül 75—80 ezer tehát a munkára kötelezett.Ezzelszeinben . a nyilvántartóban mind­össze 66.000 ember szere­pel és ezekből is 14—15.000 a mentesített. Tehát 50— 52.000 ember viseli az ösz- szes terheket. Az 52 ezerből az elmúlt hónap­ban, amely pedig „jó eredményűd­nek mutatkozott mindössze 20.000 ember fizetett, 30.000 pedig egyál­talában nem volt hajlandó tudo­másul venui, hogy van közmunká­vá! tság. Még az ilyen silány „eredmény­nyel“ is jó évnek lehet mondani az ideit, mert tavaly csak 8—10.000 ember fizetett és 40.000 pedig nyu­godtan elszabotálta. Sí lapulók frontjának felgöngyölítése falragaszokon szólítja fel valló1 mástételre december 15-ig (a vá­rosháza I. em. 9/a sz. alatt) azokat, akiknek jövedelme, kereset, vagy üzleti forgalma időközben emel­kedett. A büntető szankciók között van az is, hogy ha vaiakt tudato­san valótlan adatokat jelent be, az adócsalást követ el és egy évig ter­jedhető fogházbüntetéssel sújtják. S/ehezebb fajsúlyú „lapulok“ Van azonban a megyében 12— 14.000 olyan ember, akik még a nyilvántartóból is kihúzták ma­gukat és se yi mi féle adatot nem .szolgáltattak. Ezek felderítése most van folyamatban. Ha ezek közül még valaki e hónapban ön­ként jelentkezik az súlyosabb bün­tetés nélkül megússza mulasztá­sát pusztán az 1946 augusztus t-lg szóló hátralékát kell megfizetnie. Aki azonban a határidőig nem jelentkezik, vagy aki a behívás dacára s<£ fizeti a hátralékot, an­nak a mulasztását kihágásnak minősítik és a két-háromszor el­itéltet internálni is fogják. Mennyit kell fizetni váltságul ? A mulasztások gyakoriságát tekintve a közönség nagyrésze rendkívüli könnyen veszi köteles­ségét. Sokan viszont azt se tud­ják, alapjában milyen kismértékű a váltság és hogy emiatt nem érdemes kitenni magukat a bün­tetésnek. Ezért szükségesnek ta­láltuk tájékoztatásul közölni a váltság összegét. Eszerint havi 80 írt jövedelemig 1/4 napszám azaz 60 fillér, 100 frt jövedelemnél 1/2 (lapszám, azaz 1.20 frt, 101—150 Ft-fiál 1 napszám 2.40, 201—280 Ft-nál 2 napszám 4 80 Ft.. 281 — 350 Ft-nál 3 napszám 720 Ft., 351—650 Ft-nál 6 napszám 14 40 Ft., 651—750 Ft-nál 7 'napszám 16 80 Ft.. 751—850 Ft-nál 8 nap­szél 19 20 Ft., 851—1000 Ft-nál 10 napszám 24 Ft. De büntetésen túl lelkiismereti kötelesség is. hogy ha az állam megélhetést biztosít valakinek az ország területén, úgy mindenki hozzá is járuljon ennek az or­szágnak a íalpraállításáhöz. A belső vasfüggöny szétosztása A meglapulók ellen most úgy megyei, mint községi fronton meg­indult az offenziva. A megyei köz­munkahivatal 30.000 behívójegyet kézbesített ki a szabotálóknak az elmúlt hetekben. Mindenkit annyi 4—4 napi természetbeni munkára köteleznek, ahány hónappal hát- rálékban van. Ha azonban a be­hívott kifizeti a hátralékot, még megkegyelmeznek neki és eltekin­tenek a természetbeni munkától. Ugyanezzel párhuzamosan Sá­toraljaújhely város polgármestere A vasfüggöny szónak kissé finnyás mellékzöngéje van. Amerika találta ki Oroszországra és a Középeurópai álla­mokra, hogy a vasfüggönnyel akarják magukat elzárni Európa több’ részétől. Valójában ő ereszti le a vasfüggönyt, amikor új ütközőül lantok at akar léte­síteni. A külső vasfüggöny leeresztésével belső vasfüggöny létesítésére is buz­dítja Amerika ügy nálunk, mint a többi országokban azokat az elemeket, ame­lyek erre hajlamosak. A múltból örök­lött politikai tagozódás látszata erre kitűnő alkalmat ad. Azt mondják egy de­mokratikus országban szabad, sőt keli ellenzéknek lenni, az a csoport tehát, amely itt belső vasfüggönnyel próbál­kozik nem más, mint legúim ellenzék. Nézzük meg közelebbről ezt az „ellen­zéket." Az 1945-ös és az idei választásokon Magyarország népének többsége a szo­ciális átformálódás mellett kötötte le magát. A munkásság és parasztság ju­tott kormányzáshoz, azzal a küldetés­sel, hogy megteremtse a dolgozók or­szágát. A polgárság mindkét választá­son azzal a nyiit jelszóval indult, hogy fentartja a polgári életformát. Ezzel tulajdonkéoen ö maga hangsúlyozta k!, hogy itt többé nem pártok parlamenti harcáról van szó, hanem rendszervál­tozásról. Az uralmon lévő dolgozópár­tok ennek dacára se kötötték le magu­kat rendszeralkotás mellett, hanem mó­dot adtak arra, hogy mindazok a pol­gári rétegek, amelyek tényleges mun­kával akarnak hozzájárulni az ország újjáépítéséhez, a maguk életformájának fenntartásával is érvényesülhessenek. Tehát a munkáspártok még áldozatok árán is tartózkodtak attól, hogy belső vasfüggöny létrejöhessen. Bizonyos, hogy a polgárság hosszú uralma alatt nem volt ilyen türelmes és áldozatkész. Tudjuk, hogy amíg ők ural­mon voltak, megkövetelték a munkás­ságtól és parasztságtól, hogy az ő„rend- jűk“-höz alkalmazkodjék és azokat a parasztvezetőket és szocialistákat, akik a dolgozók rendjét akarták, bebörtö­nözték, de legjobb esetben megvonták politikai jogaikat. A dolgozók új rendje ezt nem akarta és nem is cselekedte. A parlamentben ma is bántatianui ülnek olyen pártok képviselői, akik magukat nyíltan pol­gári pártok megbízóijainak tartják és akik felszólalásaikban a polgári érde­kek védelmét hangoztatják. ^ Az a párt, amely most vezérük szö­kése nyomán szétbomíik és amelynek képviselőit a parlamenti vizsgálóbizott­ság kiebrudalja a képviselőházból se nem polgári párt, se nem legitim el­lenzék. Ezek előre jól megfontolt számítással, a belső vasfüggöny létesítésének szán­dékával ültek be a parlamantbe. Ezt a szándékukat oly messzemenően követ­ték, hogy a nemzet megrágalmazásával, kémkedéssel, földalatti szervezkedéssel akartak éket verni magyar és magyar köze. Ezek egyszerűen külföldi ügy­nökök voltak, akiknek az volt a sze­repük, hogy minél hangosabban kifeje­zésre juttassák, sőt kimélyítsék a nem­zet kebelén belül állítólag fennálló el­lentéteket. Nincs a világnak még egy olyan parlamentje, amely egy ilyen „ellenzéket“ megtűrne megában. vemberben pedig 200.000 forintot Ezen felül kölcsönt is kaptunk Ci gánd és Sátoraljaújhely romépü letelnek helyreállítására 120.0CK forint értékben. Zemplén kétszer annyit kap vissza, mint amennyit fizet 30.000 behívójegy. — December 15-ig be kell jelenten a jövedelem-emelkedést. — M meglapulókat internáln fogják. — ^Mennyit kell fizetni közmunka megváltásért Közmunkák teremtése, ez most joggal a legnagyobb gondjt a kormányzatnak, nemcsak azért, mert igy követeli meg az ország újjáépítése, hanem azért is, mert az aszályos esztendő kihatot a termelés minden ágára és növelte a munkanélküliséget. Köz munkára terelődik most minden figyelem, arra megy most a leg több pénz és minden más megoldandó kérdésnek hátérbe kel szorulnia emellett. A közmunkák terén Zemplén — hála a mun tcáspárlok buzgósúgának — nagyon előnyös elbírálásában é támogatásban- részesült a kormánytényezők részéről. Százezrek közmunkákra

Next

/
Oldalképek
Tartalom