Felvidéki Ujság, 1947. november-december (2. évfolyam, 46-52. szám)
1947-12-22 / 52. szám
Zemplén régi urainak sasfeszkei Anormal) a nép kiűzte,grófjait Zemplén híres várairól és kastélyairól. Á múltban meg- annyi sasfészek volt valamennyi, ahonnan az urak elindultak rab- lókörútjaíkra. Hatalmas termei zengtek sokszor hetelcigtarió di- nomntínomtól, míg a jobbágyok görnyedve veritékeztek, hogy előteremtsék az úrt murik költségeit. A közelmúltban ezek voltak a politika irányítóhelyei, a reakció főfészkei, ahol élet- halálról döntöttek. Az urak most messze széledfek a történelem szelének fuvallatára és a legtöbb kastély címerétől megfosztva most a nép céljait szolgálja. Menjünk sorra c kastélyokon, amikhez a történelemnek annyi vére tapad, tartsunk a levitéz- lett sas fészkek fölött seregszemlét. Á sárospataki vár kétségtelenül első történelmi mű- einíékünk.Épen maradt három bástyája náég most is büszkén néz él a Bodrog Selett, mintha Rákóczi lakná. A vár maga úgy cserélt gazdát, ahogy a politikai hullámok eltemették a régi urakat és újakat dobtak felszínre. A névtelen jegyző szerint állítólag már Árpád korában állott és Retel vezér volt a tulajdonosa. Azután egy máét váltogatják aPálóezyak, Perényiek, Dobok, mígnem Serkei Lorántfíy Mihály 313.000 forintért magához váltja és ettől kezdve a református kultúra központja lesz majd a Rákóczink indulnak innen az akkor oly hatalmas katolikus reakció ellen hadba. A labanc győzelem után már a német urak váltják egymást, először a Bretzenheiiuok, azután a Windischgrätzek. Jelképe lett a reakciótól leigázott magyarságnak... Most az utolsó Windisckgrätzet is elűzte a nép haragja és a kastély végre azt szolgálja, amire a legérdemesebb, a népet. A demokratikus magyar köztársaság kultuszminisztériuma vette birtokába. Tág termeiben diáklányok készülnek az életre, de a tervek szerint a kastélyból művésznyaralót formálnak majd, képzőművészek cs írók csöndes fészkét, ahol politikai intrikák helyett művészi alkotások születnek. A szerencsi vár valamikor monostor volt, de Sza- polvai a magyar történelem egyik legvéresebb, Iegreakciósabb alakja, a Dózsa lázadás leverője erődítménnyé képezte. 1600 ban itt választották fejedelemmé Rákóczi Zsigmondot, innen menekült el II. Rákóczi Ferenc, majd ez is labanc birtok lett az Aspremont grófoké. Legutóbb a Szirmay családé volt. Most a rideg vár raenhelylyé lett, otthontalan proletárok szükséglakása. Az -újhelyi Vénusz vára Egykor vár állott az újhelyi Várhegyen is, ahol íróra váró romantikus regény zajlóit lo, történelmi háromszög, aminek hősnője az „Újhelyi Vénuszának nevezett Ráskay Magda volt. Később császári vezérek lerombolták és ma már nyoma sincs. A tokaji vár is sokáig híres volt A tatárjárás dúlta szét először, azután Tokaj hübérura Debrői István felépítette. Másodszor II. Rákóczi Ferenc romboltatta le, hogy bosszút álljon a császáron, olyan alaposan, hogy egy köve nem maradt. Várkastélya van Bodrogoiaszinak is. egykor Stefánia főhercegnő próbálta elfeledni a mayeriingi éjszaka rémségeit a daliás Lónyai Elemér mellett... Most proletár családok lakják. A nép céléit szolgálják a többi zempléni kastélyok is. A bodrogkeresztúri Wolkenstein kastéiv, az Erdőbényei kastély, amit a Rákóczinktól „szereztek meg“ a Waldbott bárók, a háromhutai kastély, amely szintén WaldSzép gótikus kastély, amelyben bott birtok volt, a pácini Senuyei kastély, amely eredetileg a Má- gocsyak fészke volt. Monokon két kastély is szolgálja a népet az Andrássyak két kéjlaka, Tályán is Rákóczi kastély volt. amit a Maillothok szereztek meg „történelmi jogon“. Tarcalnuk is van egy Rákóczy kastélya, Tolcsván pedig főúri kényelemben éltek a Waldbottok az egykori Szirmay kastélyban ... Most mind, mind, a magyar népé ... Kastélyok! főúri fészkek. Menynyi vérről, erőszakról tudnának beszélni ezek a kövek, amikről most új hííjnal szele söpri le a múlt porát.' Gondoskodjunk arról, hogy soha többi vissza no térhessenek beléjük a magyar népet jobbággyá tevő urak. Pethö Erzsi. J'fogyarj lesz————--------------------ßoe frogföz kerf országgá? Az utóbbi időben, a közmunkákkal kapcsolatban sokat hallottunk rnnról, hogy a kormány tettemes pénzt áldozott a Bodrogköz csatornázási munkálataira. A számok rideg sora nem nyújtott betekintést arra, mi készül Zemplénnek c legfelkarúlandóbb területen, pusztán arról adott némi tájékoztatást egypár rövid hír, hogy a Bodrogköz termékennyé télele és kertországgá való átalakítása valóságos szívügye lett Takács Ferenc földművelésügyi államtitkár elv- társnak. A közönség tájékoztatására néhány kérdést intéztünk a Sárospatakon székelő Tiszaszabályozó Társulat, vezetőségéhez, mi készül a Bodrogközön, hogyan készül és mik a kilátások ezekből a munkálatokból ? A feleletek a következők: A Tiszaszabályozőaak mi volt eddig a rendeltetése ? 1946-ig pusztán az, hogy mintegy 100.000 kát. holdról levezesse a hóolvadás következtében meggyűlő vizet, amely sokszor árvizet okozott. Ennek a hivatásának egészen 1945-ig elegei tudott tenni, a háború alkalmával azonban a németek, de főleg a nyilas bandák szörnyű pusztítást végeztek. Még a stratégiailag jelentéktelen áteresztő hidacskákat is -lerombolták. Gigászi munkát végzett ezután a társulat. Mérnökei közül egyedül a jelenlegi vezető főmérnök, Adamy József maradt itt, a többi nyugatra szökött. Az újjáépítést gátolta az is, hogy közben a gyárosok meg akarták torpedózni a forintot. Ennek dacára 16 hónap alatt 6 nagyon fontos hidat építettek, a szivattyútelepeket üzembehelyezték, az épületeket javították, sőt újakat is építettek. ^ Mi adott impulzust arra, hogy a vizet öntözésre is használják ? Két ok. Először az 1946-os aszály, amely a bodrogközi gazdákat csaknem tönkretette. A másik az, hogy a földosztás alkalmával az új gazdák 3—4 holdat kaptak, amin csak úgy teremthetnek maguknak életlehetőséget, ha kertgazeiaságot űznek. 1946-ban Hustáci Sándor kormánybiztos elvtárs felismerte azt, hogy nemcsak földet, hanem megélhetést is kell biztosítani az új gazdáknak és hogy a Bodrogból száz kilométernyi területre lehet öntöző csatornákat vezetni. A tervezetet Takács államtitkár elvtárs elé terjesztette, aki magáévá is tette. Félmillió forint kellett volna | rel. 1947-ben azután sor került a keresztülvitelhez, de* a Gazda- , a terv realizálására, amikor Ta- sági Főtanács elutasította, mert ; kacs államtitkár elvtárs elhatá- akkor történt a forint megkon- j rozta az egész ország mezőgaz- treminálása a kapitalisták részé- ! dasági átállítását. Hogyan képzelik el az öntözés megoldását? Mindenekélőtt: egy minden eddiginél nagyobb kapacitású szivattyút állítanak be Végardónál. Ez a vizet a Nagybodrogból az Óbodrogba szivattyúzza, majd eljutatja a Pataktól 3 km-re húzódó j Füzesér-i csatornába, ahot zsilip épül. Innen a víz 10—15 km-es utat tesz a vajdácskái csatornáig. Ennek megépítése képezi az 1848-as terv lényegét. Ez a csatornázni mintegy 2—3000 hold öntözését láthatja el, és pedig kerteket, kaszálókat, legelőket. A legelőknél ez annyit jelent, hogy ezután kétszer annyi marhát lehetne gulyára hajtani, mint eddig. Történtek eddig is öntözési műveletek ? Eddig csak kísérletképen az I. sz. közbirtokosság földjén, mintegy 8—10 holdon.' Az eredmény nagyszerű volt. Amíg más kaszálón 4 mm széna volt a termés holdánkint, itt 15—20 ram. A gazdák hogy fogadják a tervet? A gazdákkal ismertettük terveinket és teljes lelkesedéssel csatlakoznak. Ők is terveket készítettek, amely szerint kertgazdál- kodásra térnek át, magokat termelnek. A termékek értékesítését is ők maguk veszik a kezükbe. A Szociáldemokrata Párt kisgoz- dacsoportja, élükön Havrilla Jánossal, Csorba Andrással és másokkal most alkotják meg az értékesítési szövetkezetei, amelybe az GKH helyi fiókja is belekapcsolódik. Kísérleteztek eddig is kertgazdálkodással ? A Tiszaszabályozó Társulat, hogy kellően inspirálja a gazdákat 20 hold földet igényelt a földosztó bizottságtól. Ezen nagyon szép eredménnyel űzött kertgaz- dáikodást. Stellemes és boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk Előfizetőinknek, Olvasóinknak, Hirdetőinknek és minden zempléni Dolgozónak Milyen munkálatok folynak jelenleg? Jelenleg a régi csatornák kapacitásának kibővítésén és új csatornák építésén dolgozik mintegy 600 munkás Bodrogköz községeiben. Mi kellene az egész terv realizálásához? Most 4 öníözőgép működhet és legalább 15—20 kellene, hogy a teljes vízmennyiséget felhasználják. Nagyvonalú tervek készültek, amik átformálnák az egész Zemplén mezőgazdaságát, ha a Taktát is bevonnák az öntözésbe, sőt a Ronyvát is, aminél csak az a nehézség, hogy égy helyen csehszlovák területen folyik át. Ez ügyben Ilustáci elvtárs mái* tárgyalt szlovák körökkel és remélhető a megegyezés. .De hasonlóan fontos Délzemplén öntözési ten’e is, ahol a Hernád vizét használnák fel öntözésre. A kormány nemcsak felfigyelt Bodrogköz nagy problémájára, hanem ellenőrzi is amit végeztünk. 13-án a Tiszaszabályozó Társulat véleményező bizottsága előtt ismertetlek azt a munkát, amit végeztünk. A bizottság elismeréssel adózott az eddigi munkáknak és annak az építőszellemnek, ami a Társulatnál uralkodik. Nagy munka folyik a Bodrogközön.' Ebben az építő munkában a szociáldemokrácia mutat példát.
