Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-08 / 153. szám
4 TELPiDiTii -_?B.dfeai-Hiro(SB 1939 JÚLIUS 8. SZOMBAT ’ ft A/! agyar politikai fogoly Gavrilo Princip cellájában A nagymultú theresiensfadti fegyintézet „virágzása" a cseh uralom alatt — Állam- fenntartás börtönépítéssel Az Elba mentén, messzire zöldelő domb tetején áll Theresienstadt ősi vára. Falain egykor büszke vitézek állták a vártát, azután, amint az már ősi várakkal történni szokott, a bástyák kövei között kizöidelt a fű, a falakon mindig vastagabbak és vastagabbak lettek a repedések és a büszke harcosok helyét egészen más egyenruhába öltözött alakok foglalták el. Theresienstadt katonai fegyintézet lett. A szép múltból legfeljebb csak annyi maradt, hogy nem akármilyen közönséges bűnösöket zártak ide, többnyire csak politikai foglyokat. Itt töltötte büntetését többek között Gavrilb Princip, Ferenc Ferdinand egyik gyilkosa, miközben kint, messze a börtön falain kívül ezrével dörögtek az ágyúk. Princip már nem élte meg a nagyszerb álmok va- lóraválását, akkor halt meg itt, Theresienstadt várában, amikor az általa elindított lavina már csaknem összedöntötte a monarchia épületét. Pár hónappal Princip halála után az Elba völgyét elözönlötték a nagy világrengés titokban pusztító patkányai. Beköltöztek az ősi várba is, csak éppen annak alapjait nem igyekeztek megfúrni, hiszen most már az ő tulajdonuk volt. Ellenkezőleg, a köztársaság egyik legerősebb várává építették ki s felszerelték államuk legfélelmetesebb fegyverével, az államvédelmi törvény paragrafusaival. Ez volt az egyetlen fegyver, amelyhez nyúlni mertek, talán nem köszönhették, hogy húsz esztendeig fenntarthatták uralmukat. Börtönök, kínzókamrák — mint az állam „pillérei" Az államvédelmi törvény paragrafusai nem igen ismertek öt évnél kisebb egységet. Ezenfelül hajlékonyak voltak, úgy lehetett alkalmazni Őket, ahogy éppen az állam urai célszerűnek látták s a, bíráknak nem okozott különösebb fáradságot, hogy valamelyik paragrafust ráhúzzák az előttük álló szerencsétlenre, aki mondjuk olyanor talált elsétálni egy laktanya előtt, amikor, az .ügyeletes tiszt nagyon unatkozott. Természetesen Theresienstadt vára nem lett volna, elég ahhoz, hogy mind befogadja a politikai elítélteket. Volt a cseh államnak éppen elég hasonló „pillére“. Csák a legsúlyosabban elítélteket szállították Theresienstadtba, a kínzókamrák legborzalmasabbikába. Ezeknek a számára azután megfelelően be is rendezték a fegyintézetet. Ami a berendezést illeti, a csehszlovák állam nagyon bőkezű volt. Falakat húza- tott, hogy a netalán túlságosan kényelmes, nagy cellák el ne puhítsák az elítélteket. Az ablakokat részben befalazták. E,sörok írója például azon négy cella egyikében „lakott“, amelyeket Gavrilo Princip egykori cellájából alakítottak. A négy cella közül kettőnek egyáltalán nem volt ablaka, a másik kettő ablakaiból is csak huszonöt centiméter átmérőjű nyílásokat hagytak. Egyes politikai foglyok számára még „praktikusabb“ berendezést létesítettek. Az egyik veszedelmes fogoly celláját például belül húsz centiméteres betonréteggel burkolták be és az ablaknak nevezett csőbe rács helyett két sínt illesztettek. Ezek után igazán nem lehet csodálni, hogy a fegyház parancsnoksága máshol akart takarékoskodni, hogy kímélje a szegény cseh államot. Amilyen kitűnően rendezték be az egyes helyiségeket, olyan takarékosak voltak például az ellátás terén. Naponta csak kétszer volt étkezés. Reggelire feketekávé és komiszkenyér, ebédre valami olyan étel, hogy évekén át nem tudtam megállapítani, mi is az tulajdonképpen. Talán ha disznó iá lettem volna valaha, akkor tudnám, hogy a moslék melyik fajtájához hasonlított jobban. Nem tévedésből írtam egyes számban „az ételt". Nem, hónapokon, évekén át minden délben ezt a csodálatos szakácsművészeti terméket ettük. A tüdőbajosoknak járt egy kevés étel- pótlás. Tüdőbajos pedig volt éppen elég, hiszen tüdő legyen az, amelyik egy-két évnél tovább bírta a Csehszlovák börtön vendégszeretetét. Az ételpótlás tehát járt sokaknak S a fegyház lángelméjű parancsnoka rövidesen rájött, hogy ezen nagyon szépen lehet takarékoskodni. Ma sem tudom még, hogy az ételpótláson megtakarított összegnek nagyobbik része vándo- ■ rolt-e Vlach alezredes úr zsebébe, vagy csak százalékot kapott belőle. Bizonyos azonban, hogy magasabb rangú urak is részesültek a fegyencek ételpótlásán nyert összegekből, mert ahányszor megvizsgálták a fegyházat, mindig csak azt kérdezték a raboktól, hogy megkapták-e a kenyéradagjukat. Az ételpótlásról Soha nem kérdezősködött egyetlen szemlélő bizottság sem. A fegyházparancsnok kedvtelései és üzletei Feltéve azonban, hogy vitéz parancsnokunk nem sokat vágott zsebre ebből a pénzből, nem kell attól tartani, hogy ne- » talán anyagi gondjai lettek volna. Vlach alezredes úr nemcsak vitéz cseh katona volt, hanem nagyszerű üzletember is. A fegyház szőnyegkészítő műhelyében egymásután készültek a szebbnél-szebb szőnyegek a parancsnok úr számára. Ezért természetesen nem járt semmi pénz. Míg más munkával a rabok kereshettek kiszabadulásuk esetére néhány cseh koronát, az alezredes úr szőnyegein dolgozó fegyenc legfeljebb egy csomag dohányt kapott hetenként. Igaz, hogy ez is nagy tj. érték volt a fegyház egyetlen nemes valutája. Egy cigarettáért sok mindent meg ' lehetett vásárolni. A nem politikai elítéltek, a kisebb bűnösök között kevésbé szigorú volt az ellenőrzés s futó tűzként terjedt a pederasztia. No de térjünk vissza Vlach alezredes úrra, aki az ingyen szőnyegeket drága pénzért adta tovább. Az emlékezés kissé kellemetlen ugyan, hiszen e sorok írója azért kapott hatheti sötét zárkát, mert szóvá merte tenni Vlach úr szőnyegeit, v . Szegény alezredes, úgy látszik, így sem lit elég Jól, más jövedelemi források után kellett néznie. Erre kiválóan alkalmas volt a vadászat, Vlach alezredes üres óráiban bebaran- golía a környéket s leterített néhány kutyát és macskát. A bőrüket eladta állandó kereskedőjének, á húsukat pedig elárveréztette a rabok között, egy minden hájjal megkent kasszafúró fegyenc segítségével. Szép tavaszi estéken, kellemesen eltöltött vadásznapok után néha hét-nyolc kutya és macska is főtt a parancsnoki lakás konyhájában. Mondhatom, felséges eledel is volt ez a rendes fegyházi koszt után. Igaz, hogy többet is keresett rajta az alezredes és á kasszafüró, mint egy előkelő vendéglő tulajdonosa és főpincére az őzfiién. Sokan egy hónapi keresetüket is odaadták egy macskapörköltért. Azért. nagyon tévedne, aki azt hinné, hogy Vlach úr kereskedői zsenialitási katonai erényeinek rovására ment. Nem, az alezredes méltó katonája volt a csehszlovák hadseregnek. Mellén számtalan kitüntetés lógott, amelyeket még a légióban 1 szerzett védtelen polgárok elleni vitéz harcaiban. Diadalmas haditettei után a zsákmány egy részét mindig cseh nemzeti célokra adta s ezárt állott olyan nagy kegyben a felsőbbség előtt. Bátorságának sokszor adta tanujelét a Ahol lenézik a Amikor visszaemlékezem a thereslen- atadti „szép napokra”, kénytelen vagyok megállapítani, hogy mégsem volt egészen rossz a bánásmód. Lehetett például fürödni is évente négyszer. A külvilágtól sem voltunk egészen elzárva, minden negyedévben szabad volt írni és kapni egy levelet. Ezenkívül volt némi szórakozás is. Ha az ember jól viselkedett, berakták egy olyan „szobába”, ahol a fegyencek megbízhatóbb és ártatlanabb rétege, a rablógyilkosok, betörők, kasszafúrók és más hasonló kedveltebb elemek voltak. Itt épülhetett a politikai fogoly a rablógyilkosságokról szóló történeteken. Csak az volt kissé kellemetlen, hogy a politikai elítélteket lenézték. Meg is volt rá minden okuk, hiszen maga az államhatalmat képviselő parancsnokság is csak a közönséges bűnösöknek adott kedvezményeket. A fegyház társadalmának így kialakult két osztálya között különösen nagy volt a fegyházban is.. Amikor például végigment a fegyház üres udvarán, többnyire csak az egyik pisztolyát húzta elő, a másikat csak a zsebében szorongatta. politikai elítélteket különbség a büntetéselengedések terén. Bár a csehszlovák törvények szerint a büntetés utolsó harmadát el lehetett engedni azoknak, akik jól viselkedtek és akiknek javulására kilátás Volt,.a politikai foglyoknak soha nem engedtek el egy fél napot sem. Miután pedig az intézetben állandóan „telt ház” volt, kellett a hely, a rablógyilkosoknak és kasszafuróknak akkor is elengedték az utolsó harmadét, ha már tizedszer voltak büntetve. Néha, még az is előfordult, hogy amikor sok politikai fogoly érkezett, néhány Öreg gonosztevőt egyszerűen kidobtak a fegyházból... Kétségtelenül érdekes lett volna megfigyelni, hogy ha még fennáll a cseh állam vagy tíz esztendeig, akadtak volna-e a fegyházakban egyáltalán közönséges bűnösök is? Vagy addigra talán a politikai foglyok szaporodása folytán annyi fegyház épült volna, hogy minden közönséges gonosztevőt el tudtak volna helyezni fegy- házparancsnoknak ? M. E. Óriási deficit Szlovákia gazdálkodásában Az állami fürdőkre 5 hónap alatt 480 millió koronát fizettek rá Pozsony, július 7. Pruzsinszky szlovák pénzügyminiszter a parlament takarékos- sági bizottságában beszámolt a szlovák államháztartás helyzetéről. A kiegészített és kijavított költségvetés szerint az állam- igazgatás közigazgatási tételeiben a deficit áz év első 5 hónapjában S05.78 millió korona. Az állami vállalatok fedezetlen kiadása ugyanebben az időben 20j.ll millió korona volt. - A. rendkívüli- beruházásokra j80.7j millió koronát fordítottak fedezetlenül. Ami az állami bevételeket illeti, az év első 5 hónapjában közvetlen adókból befolyt 108.18 millió korona, 17.13 millióval •kevesebb az előírásnál. Forgalmi és fény- űzési adóból viszont 99.93 millió korona ■folyt be ugyanezen idő alatt, ami 20,78 ■millióval volt több az előirányzott összegnél. Az illetékekből folyó bevétel 56 millió volt, ez 20.82 millióval kevesebb az előirányzott összegnél. A dohányjövedék viszont 60 millió koronával többet jövedelmezett az előírásnál. Legsúlyosabb a hely- ■zet a szlovák fürdőknél. Eddig ugyanis a •látogatottság katasztrofálisan rossz volt. A beruházásokat beleszámítva a szlovák állami fürdőkre j8Ö.7j millió koronát fisé« tett rá ai: állam az év első 5 hónapjában, Monstre diploma-ßami&i tós MomániáMan 33 orvosnak és gyógyszerésznek, adott J&amis diplomái a bukaresti orvosi egyelem titkára Bukarest, július 7. Az ügyészség most készült el vádiratával, a nagy nosztrifiká- lási bűnperben. A bukaresti orvosi egyetem titkára, Manevici Leonte ellen eljárás indult, mert kiderült róla, hogy külföldön szerzett diplomák nosztrifikálásával kapcsolatban súlyos visszaéléseket követett el. A vizsgálat megállapította, hogy a titkár* valóban minden vizsga nélkül kiállított Orvosi és gyógyszerész diplomákat. Az ügyészség vádat emelt a titkár ellen s azonkívül 33 orvos és gyógyszerész ellen, akik ilyen hamis diplomákat kaptak, ötvenöt gyanúsított elíen az eljárást megszüntették. M. N. B. 1934 sz. e. a. Társasutazás a Magas Tátrába 2 HETES NTARALőUTAK Ó- ÉS UJT ATRAFUBEDRE, MATLARHÁZÁRA, UJCSORBATÓRA STB. INDULÁSOK: JULIUS 16 és 30. AZ UTAZÁSOK KÍVÁNATRA 1 HÉTTEL MEGHOSSZABBÍTHATÓK. I. Cat. 291.—P. II. Cat. 244.—P. III. Cat. l97.— P. IV. Cat. 166.— P. BUDAPESTTŐL—BUDAPESTIG AZ ÖSSZES KÖLTSÉGEKKEL. JELENTKEZÉS, FELVILÁGOSÍTÁS ÉS PROSPEKTUS! UjMagyarság Utazási Irodája és !BUSz-Máv. Hív Menetjegyirodák Vili, Józseí-krt 5. T. 14-44-00 és Vigadó-téri főiroda Részvételi díjak:
