Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-13 / 157. szám

1989 JÚLIUS 18, CSÜTÖRTÖK

TEESIDlto

Haladéktalanul meg kell oldani a Felvidék és Kárpátalja tarifális problémáit

' Budapest, július 12. Jelentettük, hogy a Gyosz Felvidéki Fiókja a Kassai Kereskedelmi és Iparkamarával karöltve anké- tot rendez Ungvárott a visszacsatolt területek tarifális problémáinak megbeszélésére. A július 11-én megtartott ankét iránt olyan nagy érdeklődés nyilvánult meg az érdekeltek körében, hogy az értekezlet minden várakozáson felül sikerült.

A megjelentek között voltak: Kárpátalja kormányzói biztosa képviseletében: Balás Vilmos dr., a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium képviseletében: Kún Elemér dr., az iparügyi min. részéről: Vasa Zoltán dr., a felvidéki minisztériumot Varga István dr. képviselte. A Külkereskedelmi Hivatal Halász István dr.-t küldte ki, a MÁV részéről Rohonyi Dezső és Gálos Béla igazgatók jelentek meg. A GyOSz Felvidéki Fiókja képviseletében: Tarján Ödön ügyv. alelnök, Hegyi Imre tarifaügyi előadó és Taubinger István titkár jelentek meg. A kereskedelmi kamarák részéről jelen voltak: Sipos Aladár dr. (Kassa), Fejes László és Ujlaky Géza '(Győr), Gyömrey Sándor (Budapest) az OMKE részéről pedig Bálkányi Kálmán igazgató. A felvidéki és kárpátaljai kereskedelmi és ipari vállalatok közel 100 delegátussal képviseletették magukat.

Bródy Miklós dr. az ungvári Kereskedelmi Csarnok részéről mint házigazda üdvözölte a megjelenteket. Utána Sipos Aladár dr. vázolta azokat az indokokat, amelyek az ankét összehívását szükségessé tették. Rámutatott a visszacsatolt területek tarifális problémáinak okaira, ismertette azt a bénító hatást, amit a tarifális kérdések rendezetlensége gyakorol a visz- szacsatolt terület gazdasági életére és nagy vonalakban vázolta a megoldási lehetőségeket. Hegyi Imre A- -Gy-QSz részéről

tájékoztatta a jelenlévőket arról a munkáról, amit az érdekvédelmi szervek a tarifális nehézségek leküzdésére eddig végeztek. Az általános jellegű ismertetés után Taubinger István a GyOSz Felvidéki Fiókjának titkára gyakorlati alapon vázolta a visszacsatolt területek tarifális problémáit. Az értekezlet ennek alapján rátért az egyes gyakorlati kérdések részletes megvitatására. Az élénkeszmecsere folyamán kialakult vélemény szerint a visszacsatolt területek fuvarproblémái elsősorban a megnagyobbodott ország megnagyobbodott távolságaiból származnak. A trianoni országban a legnagyobb távolság mintegy 300 km. volt és a MÁV tarifális rendszere ezen rövid távolságokhoz alkalmazkodott. A visszacsatolás után azonban 600—700 krn-es távolságokra kell szállítani. Ezen távolságok mellett azután a MÁV tarifája, amely nélkülözi a degresszívitást, lehetetlenné teszi a távolfekvő vállalatok élet- képességét. Elsősorban tehát

a MÁV tarifáját degresszívvé kell átalakítani.

Addig is, amíg ez megtörténik

speciális kedvezményben kell részesíteni a felvidéki és kárpátaljai gazdasági életet,

amely ellenkező esetben elsorvad. A felvidéki tarifakérdés tehát nem csak a MÁV és a vállalatok ügye, hanem elsőrendű nemzetgazdasági kérdés, amelynek megoldása nem tűr haladékot.

Az ankéton elhatározták, hogy az összegyűjtött anyagot az érdekvédelmi szervek emlékiratban feldolgozzák és a még július folyamán eljuttatják az illetékes helyekre.

nnrarwaiií

A felsőtíszai tutajozás felszabadításának kérdése

Kolozsvár, július 12. A Keleti Újság jelentése szerint a magyar kormány átiratot intézett a román kormányhoz a felsőtiszai tutajforgalom megindítása céljából. Az átiratot a Szamos tartományi kormányzóság tanulmányozza és az dönt a kérdésben. Az átiratot a Felső Tisza mentéről továbbított fa- és sószállítmányok számára szabad tutajozási lehetőséget kíván a Tiszának azon a részén, amely Romániával határos. Román részről az átirattal szemben azt a felfogást hangoztatják, hogy a tutajozás kérdését csak a vasúti közlekedés rendezésével párhuzamosan lehetne tárgyalni. Magyar részről a lezárt vasúti forgalom újra való felvételére nem tettek ajánlatot és ezért a román kormány megvárja, amíg erre vonatkozó ajánlatot is kap. Román részről egyébként a tutajozás felszabadítását úgy képzelik el, hogy Magyarország kötelezettséget vállaljon arra, hogy a román részre eső máramarosi só- és faszállítmányokat, illetve az azokban mutatkozó felesleget átvegye és ezeknek a maga részéről biztosítson szabad tutajozási lehetőséget.

<—> További 100 ezer tonna cukrot kell felszabadítani a cukorhiány leküzdésére. Londonból jelentik: A Financial Times szerint az angol kormány forma szerint felkérte a nemzetközi cukortanácsot, hogy tekintettel a még mindig uralkodó cukorhiányra, szabadítson fel további százezer tonna cukrot a jövö évi kiviteli hányad számlájára.

(—) Megkötötték a román-palesztlnai külkereskedelmi egyezményt. Bukarestből jelentik: Az új román-palesztinai külkereskedelmi egyezményt hétfőn Bukarestben aláírták. Az flj egyezmény Palesztina külkereskedelmi passzívumának csökkentésére lényegesen felemeli Románia citrom, grapefruit és narancs bevitelét. A román-palesztinai ár ícsereforga- lom lebonyolításában a palesztinai hajók számára nagyobb kvótát biztosítottak.

(—) Devizabeszolgáltatás nélkül lehet Romániából gyümölcsöt kivinni. A román minisztertanács engedélyt adott bizonyos gyümölcsfajtáknak kompenzációs alapon deviza- beszolgáltatási kötelezettség nélkül való kivitelére. Ezek a gyümölcsök: kajszinbarack, szilva, őszibarack, nyári körte, nyári alma, eper, meggy és cseresznye.

'(—) Kassán lesz a kereskedik országos kongresszusa. Az OMKE minden esztendőben más vidéki városban rendezi a Vidéki Kereskedelmi Testületek Országos Értekezletét. Tavaly Gyöngyösön volt ez az értekezlet, az idén. pedig Kassára hivták egybe. A kongresz- szus szeptember másodikán és harmadikán lesz.

Racionalizálják a román ipart

Bukarest, július 12. Romániában küszöbön áll az ipar átállítása olymódon, hogy a jövőben csak olyan új gyárak létesítését engedélyezik, amelyek eddig külföldről behozott cikkeket állítanak elő.

Az iparügyi minisztérium fontos határozatokat hozott a román ipar racionalizálása érdekében. A textilipar fejlettségére való tekintettel kimondotta az iparügyi minisztérium hogy nem adnak a jövőben engedélyt textilipari beruházásokra. Ugyancsak nem fogják kedvezően véleményezni szeszt cukor, szeg köolajfinomító, vas, cement és szappangyárak beruházásait, valamint malmok invesztícióit sem. A fennálló gyárakon kívül új gyárak létesítését nem fogják engedélyezni. Ezzel szemben minden eszközzel támogatni fogják oly gyárak és iparágak létesítését, amelyek eddig külföldről behozott cikkek előállításával foglalkoznak. Vámkedvezményeket és más előnyöket nem fognak a jövőben olyan árucikkek élvezni, amelyek Romániában is elő állíthatók. Ilyen cikkekre behozatali engedélyt sem adnak ki.

(—) Arkormánybiztos vizsgálja felül a tűzifa árát. Mint értesülünk, a tüzifaár kérdésével a legutóbbi időben az árkormánybiztos is foglalkozik. Az árkormánybiztosság vizsgálata annak a megállapítására irányul, hogy vájjon a jelenleg 330 pengő körül kialakult ár arányban áll-e a kitermelés, a fuvar és egyéb költségekkel. Információnk sze rint ez ügyben rövidesen döntés várható.

(—) Kassa városa nem hozhatja be saját fáját. Kassa városnak kb. 30.000 kát. hold erdeje van Szlovákia területén. Az erdőterület évi hozama kb. 4000—4500 köbméter tölgy és kb. 16.000 köbméter fenyögömbfa Az Így kitermelt gömbfával látta el a város bérbeadott fűrészüzemét, mely azonban nyersanyag hijján április óta szünetel. A város ugyanis kénytelen volt a szlovák területen maradt erdő kitermelését szüneteltetni, minthogy nem rendelkezik az ottani üzem fenntartásához szükséges szlovák korona fedezettel. Mint értesülünk, ezzel kapcsolatban hetek óta tárgyalások folynak a Magyar Nemzeti Bankban; melyek előreláthatólag rövidesen eredményesen befejeződnek és Kassa város fűrészén a munka ismét megindulhat,

(—) Magyarország bányászata. Az Iparügyi minisztérium bányászati szakosztálya Magyarország bánytermeléséről a következő adatokat közli: Az 1939. év első öt hónapjában arany, ezüst, réz és ólomérc bányák ösz- szesen 290.856 métermázsa zuzóércet és 276.058 dúsított ércet termeltek. Az antimon ércbányák 16.750 métermázsa zúzó ércet és 1704 métermázsa dusitott ércet, a vasércbányák 2,687.666 métermázsa nyersércet termeltek, a behozatal ebben az ércben 2,093.927 métermázsát tett ki. Nyers vasat 1,782.035 métermázsát termeltünk, a behozatal 59.380 métermázsa volt. A bauxittermelés 1,168.232 métermázsát tett ki. A mangálérc bányák nyersére termelése 261.925, a dúsított érctermelés 97.205 métermázsa volt. Ásványolajat 416.827 métermázsát termeltünk, földgázt

14,500.000 métermázsát.

Tőzsdék, piacok

BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: BARÁTSÁGOS

Az értéktőzsde irányzata ma is barátságos volt s a vásárlások folytán az árfolyamok javultak. Magnezit 8, Bauxit 5.75, Kőszén 3.50, Rima 1.35, Urikányi 1.25, Vasút- forgalmi 1.05, Brassói 1, Nasici 0.75, Tröszt 0.70, Gumi és Salgó 0.60, Államvasút és Cukor. 0.50 pengővel drágult. A fixpiac is élénk és barátságos volt.

Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 157.—,

Concordia-malom 2.—, Első Bp. malom 5.60, Hungária-malom 15.25, Bauxit 134.75, Beo- esini 9.50, Borsodi szén 5.75, Cementia 68.—, Kohó 13.2, Magnezit 90.—, Aszfalt 5.—, Kőszén 259.—, Nagybátonyi 36.25, Salgó 23.6, Urikányi 29.25, Fegyver 22.5, Ganz 11.2, Láng 24.75, Győri vágón 13.8, Rima

51.75, Nasici 61.75, Duna-Száva 6.70, Levante 0.25, Nova 11.—, Tröszt 37.4, Állam- vasút 6.—, Délcukor 69.5, Magyar cukor

60.5, -Izzó 83.5, Auer 65.—, Dreher-Haggenm.

118.5, Gsehwindt 720.—, Gyapjúmosó 2.10, Goldberger 35.—, Pamutipar 23.4, Chinoin

9.05, Brassói 21.25, Gumi 38.5, Vasúti forg.

13.25, Telefon 6.30.

Államadósság, kötvények, záloglevelek:

1939. évi ptjegy 100.—■' 1911. évi föv. 4%

16.25, 1914. évi föv. 4.5% 289.—, 1927. évi föv. 6% 80.—, 1939. évi kincstárj. 100.—, Kér. Bank d. zl. 91.5.

A MAGVAR NEMZETI BANK

Árfolyamai

Valuták: Angol font 16—16.20, Belga 57.95 58.55, dán kor. 71.30—72.10, dinár 6.50— 7.90, USA dollár 340.75—344.75, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland forint 181.15—183.15, cseh-morva protektorátus 7.50—11.80 (20 K -nál nagyobb címletek kivételével), Szlöválífe 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), lengyel zloty 61—63, leu 2.60—3.45, leva 3 3.60, líra 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.85 —77.75, svéd kor. 82.30—83.20.

Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.55— 183.15, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58.15— 58.59, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid —, Milánó 17.66-—17.8864, Newyork 342.15—

344.75, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.50—83.20, Zürich 77.075—77.775, Isztanbul 268—271, Varsó 64.25—64.75.

ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK

Zürich, július 12. (Zárlat): Párizs 11.75%,

London 20.77, Newyork 443 ötnyolcad, Brüsszel 75.37%, Milánó 23.34, Amszterdam 235.45, Berlin 178, Stockholm 107, Oszló Í04.37%, Szófia 5.40, Varsó 83.50, Prága 15.12% Belgrád 10, Athén 3.90, Isztanbul 3.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.16, Buenos Aires 102 hétnyolcad, Jokohama 121, Kopenhága 92.72%.

BUDAPESTI GABONATŐZSDE

A gabonatőzsde készárupiacán 163 vágón újbúza kelt el. A malmok 20—20.25 pengős áron vásároltak, öbúzában üzlet nem volt; jegyzése nem változott. 1350 q újrozs 5—10 fillérrel javult áron kelt el. 1500 q kukorica 5-—10 fillérrel javult áron cserélt gazdát. 300 q árpa tartott áron kelt el. A zab 20 fillérrel olcsóbbodott. — A határidőspiacon az augusztusi kukorica 9, a szeptemberi 10 fillérrel javult.

Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tiszavidéki 77 kg-os 19.50—19.65, 78 kg-os 19.70—19.85, 79 kg-os 19.90—20.05, 80 kg-os 20—20.15, felsőtíszai 77 kg-os 19.40—19.60, 78 kg-os 19.60—19.80, 79 kg-os 19.80—20, 80 kg-os 19.90—20.10, duna-tiszaközi 77 kg-os 19.40—19.60, 78 kg-os 19.60—19.80, 79 kg-os 19.80—20, 80 kg-os 19.90—20.10, fe jérmegyei 77 kg-os 19.55—19.65, 78 kg-os 19.75—19.85, 79 kg-os 19.90—20.05, 80 kg-os 20—20.15, dunántúli 77 kg-os 19.55—19.65, 78 kg-os 19.75—19.85, 79 kg-os 19.90—20.05, 80 kg-os 20—20.15. Üjrozs: pestvidéki 13.30 —13.40. Takarmányárpa: középminöségü, új 14.30—14.80. Zab: középminöségü 19.80— 20.20. Kukorica: tiszántúli 16.70—16.80. űr lemények: korpa 13.50—13.65, 8-as liszt 15.50—15.80. Újbúza 1050 mm 80-as fejér- megyei 20.25, 150 mm 80-as fejérmegyei július 20.15, 1200 mm 80-as fejérmegyei 20.25, 450 mm 80-as fejérmegyei 20.25 budapesti paritásban, 300 mm 80-as fejérmegyei 20.25 Szabadbattyán, 150 mm 80-as fejérmegyei 20.25 Sárbogárd, 1000 mm 80-as fejérmegyei július 20.50 Ercsi, 300 mm 80-as fe- i jérmegyei július 20.05 beszállítva, 600 mm

11

80-as dunántúli július 20.50 Murakeresztur, 600 mm 80-as felsőtíszai július 20.25, 600 mm 80-as felsőtiszai augusztus 15. 20.23

Szolnok, 150 mm 80-as felsötiszal 19.— Ho* dész, 1800 mm 80-as felsötiszal 20.25 Szolnok, 450 mm 80-as felsőtiszai 20.25, 300

mm 80-as felsötiszal 20.25 Nagyenyed, 159 mm 80-as felsőtíszai e hét 20.15 budapesti paritásban, 300 mm 80-as felsötiszal 19.— Szatmár, 1200 mm 80-as tiszavidéki július

20.50 Harta, 300 mm 80-as tiszavidéki július

20.50 Úszód, 450 mm 80-as tiszavidéki augusztus 15. 20.50 Vác, 600 mm 80-as tiszavidéki július 20.50 Szolnok, 300 nun 80-as tiszavidéki e hét 20.10, 600 mm 80-as tsizavidéki július 18. 20.25, 150 mm 80-as tiszavidéki 20.05 budapesti paritásban, 150 mm 80-as tiszavidéki 20.05 tiszai, 750 mm 80-as tiszavidéki július 20.25, 1500 mm 80-as tiszavidéki 20.25, 450 mm 80-as tiszavidéki 20.25, 300 mm 80-as tiszavidéki 20.25 Szolnok. Ujrizs: 150 mm pestvidéki 13.35, 600 mm július 13.40, 150 mm július 13.45, 450 mm pestvidéki 13.30 budapesti paritásban, Ojárpa: 300 mm 14.50 budapesti paritásban. Kukorica: 150 mm Szolnokon át 16.70, 459 mm Szolnokon át 16.75, 150 mm Szolnokom át 16.75, 300 mm Szolnokon át 16.70 budo* pesti paritásban, 450 mm 16.80 Felsőtisza, Bíborhere: 150 mm 58.— Sopron, 500 rrm*

55.50 állomás.

A BUDAPESTI VASARCSARNOK

KISKERESKEDELMI ARAI ,

Kielégítő felhozatal, élénk forgalom meb» lett ma a következő árakat (zárjelben st nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahúsí Rostélyos és felsál 160—240, leveshús (fartőd tarja, szegye) 160—200. Borjúhús: Comb 289 —340, vésés 168—180, pörkölt 180. Juhhús 1 Hátulja 140—180, ’eleje 100—160. Sertéshúsi Karaj 220—270, tarja, comb 168—208, olda« las 124—164, zsírszalonna 130—148, sertésháj 150—160, sertészsír, budapesti 148—164. Va® és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg} 40—500, fácán 1 drb 200—250, fenyvesmadáif 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 kg (130—* 140), csirke, rántanlvaló 1 drb 180—300, 1 kgf (150—190), ruca, hízott 1 kg (145—150), lúd, hízott 1 kg (145—150). Vágott: tyúk 1 kg (140—160), csirke, rántanivaló (120—260), ruca, hízott 1 kg (100—160), lúd, hízott X kg (125—165). Tojás: Teatojás válogatott! drb 8—9, kg 140—155, ládaáru (118—140),, kosáráru (125—145), főző- és aprótojás drb> 7—8, kg 130—140 (114—130). Halak: Ponty; élő 120—240, szeletelt 90—150, jegelt 100—» 160. Tejtermék: Tejföl (90—100), teavaj# tömbben (290—300), pasztőrözött (320—330)# sovány tehéntúró (50—56). Zöldségfélék* Vegyes zöldség, zöldjével (6—18), kalarábá kg (2—4), karfiol, hazai, levéllel (20—50), vöröshagyma, érett, makói (8—10), zöldjével (1.5—4). Káposztafélék: Fejeskáposzta (7—* 10), kelkáposzta (8—16), fejessaláta (3 h6)# Burgonya: Gülbaba (10). Főzelékfélék: FóZé-*; léktök (2—4), zöldpaprika, apró (1—2), töl-* tenivaló 3—10 (1.6—6), paradicsom, hazai 28 —40, vajbab (24—36), zöldbab, hazai 30—44, zöldborsó, hazai (24—30), zöld tengeries® (2.5—4), szegfügomba (100), csiperkegombai (110—120), uborka (2—10), paraj, tisztított}

26—40 (10—30). Gyümölcs: Alma, közönsé-* ges (-8—26), körte, közönséges (16—30), ringló (25—55), meggy (5—48), barack, kajszi (8—26), barack, őszi (10—90), málnát 48—80, egres (6—20), sárgadinnye (24—100), Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400—4 420), édesnemes (360—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (132—136), bors (440), szegfübors (660), japán rizs (66—68), Karo« lin rizs (90—100).

4- LISZTARAK. A budapesti llsztárjegyz® bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából

készült őrlemények): Búzaliszt: dara 36.75—* 38, Ogg 35.75—37, Og 35.75—37, Of 35.75—37, 2gg 35—35.75, 2g 35—35.75, 2f 35—35.75, 4-es 32.75—34, 5-ös 30.50—32, 6-os 26—29* 7-es 19—21; rozsliszt: 0-ás 27.25—29, 0'I-e& 24.50—26, I-es 18.75—20.50, Il-es 17.25—

18.50.-|- MAGPIAC. Káposztarepce, új 24.50—* 24.75, zöldborsó (expressz), sterilizált, új 17 —18, bíborheremag, új 53—58, cslllagfürt, fe« hér, lapos 12.75—13.25, szárított répaszeletí 10—10.50.

4- SERTÉSVASAR. A mai ferencvárosi

sertésvásár összfelhajtása 1410 darab. Vásári- állományból angol hússertésfelhajtás 70 da« rab. Az Irányzat vontatott. Arak: I. zsírser«- tés páronként 340 kg-on felül 102—103.5, szedett sertés I. 98—102, III. 86—90, export«' zsír márkázott 150 fillér kilónként.

+ HUSVASAR. Készlet: nagymarha 7 (7), borjú 43 (43), sertéshús lehúzott 2 (2), szalonnás 48 (48), süldő 76 (44), malac 8 (8), sertészsiger 56 kg. (56 kg). (Zárójelben az eladottak száma.) A Vásár lanyha volt. Arak: marhahús II. egészben 80, borjú bőr« ben I. 130—136, II. 120—128, sertéshús lehú« zott 124, szalonnás 116—122, süldő 100—110, malac 100—130, sertészsiger 60 fillér kilón« ként.-f KECSKEMÉTI GYÜMÖLCS ÉS ZÖLD« SÉGPIAC. Rózsabarackban megélénkült a forgalom. A tegnapi nap folyamán Németországba 31 vágón kajszibarackot. 8 vagon rózsabarackot, 6 vagon meggyet 2 vágón vegyes árut, 9 vágón uborkát és 2 vágón zöldbabot a cseh protektorátusba pedig 2 vágón kajszibarackot szállítottak. Arak: kajszibarack (felhozatal 734 q) la 20—24, Ila 10—* 12, Illa 4—6, rózsabarack (905 q) kivételes 28—30, la 24—26, Ila 14—20, Illa 8—12, bónika szilva 4—5, körte (25 q) apró la 18, Ila 12, Illa 8, alma (230 q) vajalma Ila 8— 12, Illa 4—6, tüköralma la 8—10, Ila 6, Illa 4, zöldborsó 30—35, zöldbab .14—18, érett paradicsom 20—30, zöldpaprika la 30, Ila 15 fillér kg-ként. Hegyespaprika darabonként 1, tök darabonként 6—10 fillér. Kalarábé csomónként 4—8 fillér.