Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-23 / 166. szám
18 még 1932-ben a következőképpen indokolta meg az azévi igen magas osztalékot (150 frank részvényenként): „A már megkezdett tatarozási munkálatok ütemét mérsékeltük és nem kezdtünk hozzá úgyszólván egy újabb javítómunkálathoz sem. így a karbantartásra előirányzott alap 10 miilóra csökkent le.” Reumái a Sxueshesatornán! Az európai civilizáció, a népek és nemzetek jogos érdekei, a hajózás szabadsága és milliók munkája ellentmondást nem tűrően követeli a Szuezi-csa- tornán uralkodó lehetetlen állapotok megváltoztatását. Mikor Olaszország energiáit erre a revízióra összpontosítja, egyúttal az összes nagy és kis nemzetek javán is dolgozik. A csatornát ma igazgató Társaság, mint mondottuk, többszörösen bevette már a vállalkozásba fektetett alaptőkéjét. Ennek ellenére egyre növekvő osztalékot fizet: 1932-ben részvényenként 510 frankot, 1935-ben 600-at, 1937-ben 820 frankot. Ez természetesen elősegíti a tőzsdei spekulációt: a 250 aranyfrank névértékű részvényt 1932-ben átlagosan 14.521 frankkal jegyezték, 1936- ban 20.484-gyel és 1937-ben már 25.285 frankkal. _ Nagyarányú kapitalista kiszipolyozással van tehát dolgunk, amit a belpolitikájukban a szociális igazságot hangoztató „demokrata” országoknak nem volna szabad tűrniük nemzetközi téren sem. A Szuezi-csatorna kapitalista felépítésű igazgatósága, mint az Európa, Afrika és Ázsia közötti közlekedés vámszedője, az egész világ minden nemzetének érdekeivel szemben páncélba burkolva védelmezi egy keve- segböl álló klikk üzleti jövedelmét. Itt az ideje végre, hogy új alapokra helyezzék a Szuezi-csatorna igazgatását. Ma a franciák birtokában van a részvényeknek több mint a fele, osztalékaik messze meghaladják csatornahajózásuk költségeit, holott a csatorna forgalmában az ötödik helyen állanak. A második hely Olaszországé, mely Anglia után a legnagyobb terhet viseli, viszont osztalékot nem kap egy fillért, mert nincs egy részvénye sem. Gyökeres revízióra van tehát szükség: az átkelési illetékeket a lehető legalacsonyabb szintre kell leszállítani, ami any- nyit jelent, hogy az összesség érdekeinek megfelelő becsületes és jogos árat kell szabni. Az angol hajóstársaságok körében egyébként már hagyományossá vált a csatornailleték leszállítására irányuló harc, ami azután sem szűnt meg, hogy a brit kormány megvásárolta Egyiptom részvényeit. A leszállításra vonatkozó első kérelem 1873-ból származik, akkor került ugyanis napvilágra a Csatorna Társaság első aktív zárszámadása. Később maga a Chamber of Shipping is magáévá tette az ügyet és az angol külügyminiszter és a kereskedelemügyi miniszter közbenjárását kérte. Ausztrália kormánya 1908-ban az egész angol kormányt akarta mozgósítani, de hiába. 1931-ben a Liverpooli Hajóstársaság emlékiratot tett közzé, melyben leszögezi, hogy az 1929-ben kiosztásra került 267 százalékos osztalék méltán ad jogot felzúdulásra „Franciaország ellen, mely vezetőszerepet visz a Társaság pénzügyeiben, holott nem is hajósnemzet s a távolkeleti kereskedelemben nincsenek életérdekei.” A Liverpooli hajósok ehhez képest kérik az angol kormányt, „világosítsa fel Párizst, hogy a Szuezi-csatorna átkelési illetékei kiszipolyozási monopóliumot jelentenek, ami á kereskedelemre káros, a társadalmi erkölcs szempontjából pedig visszataszító”. Az angol kormány természetesen mélyen hallgatott és nem válaszolt mindezekre a kérelmekre, hiszen részvényei 55 év alatt 38 millió font sterlinget jövedelmeztek számára a befektetett 4 milliónyi vételárral szemben. A ssisesi kérdés megoldása A Szuezi-csatorna igazgatását olymódon lebet új alapokra fektetni, ha a való helyzetnek megfelelően közhasznú intézménynek minősítik, melyben minden nemzet a csatornán lebonyolódó ‘FELVIDÉKI • 1939 JÚLIUS 23. VASÁRNAP "! forgalmához képest kap helyet. Különleges elbánásban csak Egyiptomot kellene részesíteni, mint a csatorna által átszelt terület szuverén birtokosát. Az igazgatótanács összetételében ez az új elv azt a változást eredményezné, hogy az ott többé nem kapitalista vállalkozók magángazdasági érdekeit képviselő kiküldöttek ülnének, hanem a hajós nemzetek delegátusai csatorna- forgalmukhoz viszonyított számban. Nem szabad elfelednünk, hogy Lord Farrer, a Board of Trade elnöke, már 1871-ben kijelentette, hogy „a Szuezi- csatornát már kezdettől fogva egy olyan európai bizottság igazgatása alá kellett volna helyezni, amely azt a közhasznú társaságok elvei alapján kezelte volna.” Anglia volt egyébként az a hatalom, mely a csatornának legalább jogi szabályzatát igyekezett nemzetközi alapokra helyezni, hogy ezáltal háborúOrcliídeavadász Ki az, akinek nem keltette még fel érdeklődését, kíváncsiságát a pompás illatú, misztikus megjelenésű orchidea virág. A virág meglátása fantáziánkat élénk működésre készteti, elképzelvén egy trópusi erdőt, a maga roskadozó gazdagságával, a benne tündöklő szép orchideákkal. Az igazán szép orchidea virágokat nem a növényházak és a szorgos kultivatőr kezek állítják elő, hanem még mindig a nehéz párát lehető őserdők kincsesbányái kényeztetik az emberiség diszting- vált ízlésű kegyeltjeit, kik a természet ez értékes ékszeréért hatalmas árakat fizetnek. A vadon pompázó orchidea hazája India trópusi vidéke, hol több ezer kozsbor (orchidea) féleség él, az alacsony 4—5 cm nagyságú növénytől egészen a fákra felkuszó hatalmasra növő példányokig. Délamerika trópusi erdeje szintén hazája az orchideának, hol vadon fordulnak elő a Stanhopes, Odontoglos- sum-, Cattleya-, Laetia-fajok, melyek hajdanában ezrével lepték el az őserdő fáit, mint azok korhadéit lakói. Ma azonban a nagy pusztítás a kifogyhatatlannak látszó őserdőt is lassan kimeríti. Valóságos orchideagyüj- tési ipar fejlődött ki, mely kizsákmányolja az őserdőt díszétől. Az amerikai orchideavadászok Columbia fővárosától, Bogottáből indulnak gyűjtő útjaikra s így Amerikában Bogotta városa az orchideák kereskedelmi központja, ahonnan a világ minden nagy városát^ szállítják az orchideát, hogy kielégítsék a drága pénzzel fizető városi emberek exotikus újdonságok iránti szeszélyét. Nagy tőkéjű cégek alakultak, melyek utazókat, ügynököket küldenek Dél- és Középamerika legrejtettebb öserdeibe, mely expedíciók azután sem fáradságot, sem az erdőt nem kímélve gyűjtik az orchideát. Az orchideavadászás módja a többi vadászati sportokhoz hasonlóan barbár módon történik. Az orchideavadászok bennszülöt szolgákkal, teherhordókkal baltákat, fűrészeket és robbanóanyagot cipelte tneto az erdő mélyébe az orchidea lelőhelyeire, ahol tábort vernek és magukhoz véve néhány bennszülöttet, szétszélednek az erdőbe. Ezt a portyázást naponta megismétlik mindaddig, míg a megfelelő mennyiségű orchideát meg nem szedték. A gyűjtés módja abból áll, hogy azokat a fákat, melyeken orchideát vélnek, kidöntik és azután a kidöntött fáról nagy óvatossággal lefejtvén a fa kérgét, ahol az orchidea fészkel, gyüjtődobozba teszik és már az e célra előre elkészített szárított füvei és ágakkal kipányvázzák, hogy szállítás közben le ne rázódjék a fatörzsről, illetve fészekből. Avatatlan ember, ha egy orchidealelőhelyre ér, nem látja meg és nem tudja, hogy hol van az orchidea. Ez természetes is. Mert a világosságot kedvelő növények a fák legtetején találhatók csak, hol napsugarat, levegőt és világosságot kapnak. Azért megtörténik néha a leggyakorlottabb orchidea-vadásszal is, hogy olyan fát dönt ki, melyen orchidea nem is tenyészett. Egy-egy ilyen gyűjtő expedíció 100—150 darab növény begyűjtése után teljesen megelégedve a zsákmánnyal, visszatér állomáshelyére. Elképzelhető, hogy hány ösfának kell áldozatul esnie mindaddig, míg ennyi orchideát összegyűjtenek- Rendkívül jellemző az orchiban és békében egyaránt biztosítva legyen a hajózás szabadsága. Angol kezdeményezésnek köszönhető az 1888 október 19-én megkötött konstantinápolyi megegyezés, mely ma is a szabad hajózás alapokmánya a Szuezi-csatornán keresztül. Ami sikerült politikai és katonai téren, miért ne sikerülhetne gazdasági téren is? Gazdaságilag is ugyanúgy nemzetközi igazgatás alá kellene helyezni a Szuezi-osatornát, hogy ezáltal ne szenvedjen kárt a gyarmatosító országok forgalma, hiszen ez a forgalom az európai civüizáció hordozója. A Szuezi-csatorna kérdése ma szervesen illeszkedik bele az európai együttműködés problémakörébe, mely csak úgy oldható meg, ha az összes nemzetek jogegyenlőségéből kiindulva, a tényleges hatalmi megoszlás az egyes népek munkaképességéhez fog igazodni. deavadászokra az agyafúrt és csalafinta eljárás, hogy az általuk felfedezett lelőhelyet milyen tekervényes kerülő utakon közelítik meg', magúik után pedig minden áruló nyomot eltüntetnek, nehogy egy konkurrens vállalkozó az általuk felfedezett gazdag lelőhelyet az ö kárukra kiaknázza. Hogy milyen nagy mértékben divik az orchidea-vadászat, mi sem szemlélteti jobban, hogy külön hajó- járatok vannak Amerika és Európa között, melyek nem kevesebb, mint 10—20 ezer orchideát szállítanak az új világból az óvilágba. A vadászat eredményét csak hosszú évek várakozása után ismerhetjük meg, mert a begyűjtött (bulbonok, bulbillák) 6—8 évi tenyésztés után virágzanak csak, addig nagy -szakavatottsággal és körültekintéssel -különbé“ célra épített növényházban tenyésztik őket, hol a kellő nyirkos levegő biztosítva van számukra és csak ez idő elteltével tűnik majd ki, hogy vájjon új értékes anyaggal szaporodott, gyarapodott-e a gyűjtemény avagy sem. Golgota virág Passiflora coerulea Ki ne hallott volna a közismert golgota virágról, melynek virágjában Krisztus urunk megfeszítéséhez használt szeg, kalapács és töviskorona mását vélik felfedezni. E kedves szobanövény mindenképpen megérdemli, hogy minél nagyobb számmal tenyésszük és ápoljuk őt. A Passiflora Brazíliából származik, kúszó örökzöld cserje. Levelei a repkény leveleihez hasonlók, virágai halványkék színűek é3 viasz tapintatúak. Lakásunkban télen hűvösebb helyen tartsuk, mérsékelten öntözzük. Két-három évenként tavasszal nehéz tápdús földbe: 1 rész gyepszinföld, 1 rész meleg, ágyiföld, 1 rész homok keverékébe ültessük. Tavasszal ablakba, vagy erkélyre helyezzük és a növénynek, hogy futhasson, létrát készítünk, mire a fiatal hajtásokat felkötözzük. Világosságot és napos helyet szeret nyáron. A virágzása is erre az időre esik. Tavasztól őszig ajánlatos növényünket 10—12 naponként tápsóval öntözni. A hideg idő beálltakor mérsékeltebben öntözzük. Többéves példányokat tavasszal metszéssel megritkítjuk, arról teljes 2—3 éves részeket^ fejlesztünk csak ki, mely részeken legbővebb a virágzás. ÜZENETEK Nyaraló, Hidasnémeti. Tanácsot kér, mitévő legyen legkedvesebb növényeivel addig, míg 4 hétre el kell utaznia és lakásában senki sincsen? A felmerült kérdésre válaszolni csak a helyi körülményekkel ismerős tud adni, ezek hijján csak általánosan felelhetek. Ha ott nem, talán a közelben van kertészet, mely ilyen esetben vállalja növényeinek gondozását, kezelését, míg visszaérkezik, ez azonban meglehetősen költséges megoldás, azonban kétségtelenül a legmegbízhatóbb. Sokkal jobb, mint szomszédokra, vagy esetleg ismerősökre bízni a növényeket. Azonban feltétlenül gondoskodni kell rólufk, mert kezelés nélkül négy hétre növényeket nem lehet elhagyni. Ha nem akarja a növényeket a kertészetben kezeltetni, akkor azt ajárlom, hogy 3—4 cserepenként vigye el ismerőseihez, így kevesebb terhet róva rájuk, inkább biztosítva látszik azok kezelése. Gyümölcs foltok eltávolítása a kézről. Gyü- mölosbefözéskor a gyümölcs hámozása és egyéb munkálkodás közben a kézen barna foltok, a köröm mellett bevonatok képződd nek. Ennek eltávolítására a következőket ajánlom. 1. A kézről a foltok könnyen eltávolítha-' tók borkösav oldattal. Ugyanilyen módon citromsav oldattal vagy közönséges félbevágott citrommal dörzsöljük be a folt helyét. Igen makacs esetekben, az elmúlni nem akaró foltokat meggyujtott kén fölé tartjuk, kissá. benedvesitett állapotban,’ amikor is a foltok! feltétlenül el fognak tűnni. Természeteseit ezen tisztítási eljárás után a kezet jól meg kell mosni és utána ajánlatos valamilyen bőrpuhító kenőccsel azt bekenni. 2. Fü okozta zöld foltokat lenvászon anyagból a kővetkezőképpen távolítjuk el. A foltos helyen a vásznat alkohollal jól átdörzsöljük és azután szappanos vízzel kimossuk« Ez az eljárás csak friss foltok eltávolítás sára alkalmsa. Amennyiben a folt már párnapos, akkor forró vízben egypárszor átdörzsöljük, mely azután teljesen kioldja a bentmaradt foltokat. Selyemből a foltokat legegyszerűbben szalmiákszesz és alkohol egyforma mennyiségű keverékéből készült fonadékkal távolítjuk el úgy, hogy a folyadékkal felszivatott vattapamaccsal gyengéit dörzsöljük a foltos helyet. Sylvia, Kassa. Kertemben hosszú évekeit át egészségesen megtartott Evonymus japo- nica fiatal hajtásain fehér, porszerü bevonást észleltem, sajnálnám, ha növényen^ tönkremenne. Mi okozza azt és mit tehetnék ennek a meggátlására ? A kérdéses növényt az Evonymus lisztharmat (Oidium evonymi japonicae) lepte meg. A fiatal hajtások —* melyeken a betegség fellépett — rosszul vagy egyáltalán nem fejlődnek. Védekezés ellene: a növényeket a hajnali órákban kénvirágporral beporozzuk, még pedig úgy, hogy az a levelek felszínét és fonákét egyenletesen bevonja. A túlerősen fertőzött hajtásokat pedig távolítsuk el. Párkányi előfizető. Ha valaki, úgy mint ön, többféle babfajta termesztésével kísérletezik és arra törekszik, hogy azokból az önnek és a talajnak, valamint a keresletnek legmegfelelőbb fajtát kiválasztva biztosíthassa, a következőkre hívom fel a szíves figyelmét: A babot magtermesztés szempontjából május derekán vetjük és amennyiben több fajtát termesztünk, úgy azok közé magasabb növésű szigetelő növényeket ültetünk (pl, egy ágy bab, egy ágy paradicsom, ismét egy ágy bab és Így tovább). Magnyerés szempontjából a legalsó és legelső hüvelyek a legjobbak. Ezért ha babágyunkról zölden is akarunk babot szedni, csak a később fejlődő hüvelyeket szedjük meg. Ezzel még azt a célt is szolgáljuk, hogy a magnak maradt hüvelyek bőséges táplálékhoz,.jutva,, teljesebben fejlődnek. Gyűjtésre akkor tartjuk érettnek a hüvelyeket, mikor maga az egész babnövény már száradni kezd. Ennek beálltakor a növényeket az ágyból kitépjük és ponyván utóérés céljából napon szárítjuk, Ha a' hüvelyek már maguktól is repedeznek, kicsépeljük. Rostálás és szellőztetés segítségével a magokat kitisztítjuk. Melinda, Rozsnyó. A beküldött diófa leveléa fekete foltosság (Marssoniella juglandis) ismerhető fel. Ez a diófának a legelterjedtebb és legveszedelmesebb lomb betegsége, mely a fentnevezett gomba által jön létre. A leveleken kerekded vagy szabálytalan alakú fekete foltok jelennek meg, végül a foltok össze, folynak és az egész levelet elpusztítják, mivel a levelek bámulását és időelötti lehullását okozzák. A fekete foltokon parányi fekete szemölcsök tapasztalhatók, melyek a gomba nyári szaporító szerveit (konidiumait) hozzák létfe. A lehullt levéllel azonban a gomba nem pusztul el, hanem tovább él, télen tömlőspórákat fejleszt, miáltal azután tavasszal a! zsenge leveleket újból megfertőzi. Védekezés: a lehullott, fertőzött leveleket összeszedni és elégetni, mely munkát ősszel végezzük el és a fertőzött fákat, ha hozzáférünk, 2%-oS bordói lével permetezzük meg. MOST JELENT MEG! Gróf Teleki Päl BESZÉDEK 1939 A könyv tartalma: Bemutatkozó beszéd a képviselöházban. „•ÜJ és megsokasodott feladatok”. Beszéd a MOVE serlegvacsoráján. „<5j országépítés korszaka.” Elnöki megnyitóbeszéd az Egyesült Keresztény Nemzeti Ligában. Szegedi beszéd. Beszéd a Pesti Vígadéban, Szombathelyi beszéd. Beszéd a Budai Vígadéban. „A szentistvánl állameszme.” Beszéd a katolikus nagygyűlésen. Debreceni beszéd. Ara 2.— pengő. Pfeifer Ferdinändl könyvkereskedés Budapest, 11, Kossuth Lajos-utca 5 Telefon: 18-57-30. 18-74,00. A mi kertünk J.1 LL1»1 . n.»\JJ41—■■—L±L 1 J.1 ■!■■■ .. írja: Ifj. Jamcsó Vilmos
