Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-07 / 152. szám

TEIOTDEKI •AACfonHIJlME 1939 JÚLIUS 7, PÉNTEK ", 6 Felvidéki tanfolyamok Balatonlellén, Rimaszombatban és a debreceni egyetemen Budapest székesfőváros és Pest vármegye népművelési bizottságai a visszacsatolt országrészek népműve­lőinek továbbképzésére igen népes tanfolyamokat rendeznek, ame­lyeknek keretében a közművelődés, a sza- badidömozgalom és a műkedvelő-színjátszás összes területeit felölelő szakismeretek ke­rülnek előadásra, illetve bemutatásra. Buda­pest székesfőváros népművelési akadémiáját az idén is Bálátonlelléh tartja, ahol több mint száz népművelő vesz részt a tanfolya­mon. A tanfolyamot, amelynek korszerű mun­káját Néntcthy Károly dr. tanácsnok és Novágh Gyula népművelési igazgató irányít­ják, Czakó István dr. miniszteri osztálytaná­csos nyitotta meg a szabadidőmozgalom- ról tartott előadásával. Pest vármegye ha­sonló irányú tanfolyamát íz Idén sátortábor­ban tartja, még pedig — tekintettel a felvidéki népműve­lőkre — Rimaszombatban. A vitéz Endre László alispán és vitéz Fa­ragó Ede népművelési titkár közreműködé­sével megrendezett továbbképző tanfolyamot Antalfia Antal dr. miniszteri tanácsos elő­adása vezette be. A rimaszombati tanfo­lyam, akárcsak a leilei is, a természeti szép­ségekben is Oly gazdag környezetben egyút­tal a résztvevők fizikai felfrissülését Is szol­gálja. A hivatalos lap csütörtöki száma közli a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendele­tét, amely szerint a debreceni Tisza István Tudományegyetemen a nyári egyetem köre­tében felvidéki tanfolyam tartassák azoknak a visszacsatolt területen élő tisztviselőknek, tanároknak, tanítóknak, orvosoknak, állatorvosoknak, bíráknak, ügy­védeknek, mérnököknek stb., akik a meg­szállás ideje alatt szerezték meg főiskolai oklevelüket. A tanfolyam július 17-től 27-ig lesz. Érdekessége a tanfolyamnak, hogy a Ruszinföld tanárai is résztvesznek rajta és eddig több mint 30 ruszin tanár hi­vatalos kiküldetésére történt intézkedés. A minisztérium a ruszin hallgatók számára ruszinhyeivü előadást is iktatott az előadá­sok programjába. Csillagsugarú és határral párhuzamos vasutakra van szüksége a hadseregnek Katonai szempontok a közlekedéspolitikában Háborúban a hadvezér hadseregeket ázért iftdEgat' hogy azok, tervéi szerint, a csatába idejekorán érkezzenek s ott az ellenséget harcban leverjék. A hadviselés tehát lényegében mozgatás és harc. Milliós hadsereg élő erőinek, fegyverze­tének, gépi felszerelésének és egyéb anyag- szükségletének mozgatása azonban oly ha­talmas tömegvándorlást jelent, amelyet nagy távolságokra, gyorsan, kielégítő mennyiségben, gyalogmenetben lebonyolítani többé már nem lehet anélkül, hogy a gyorsaságra és meglepe­tésre alapított haditervek egyik vagy má­sik előfeltétele ne hiányoznék. Az élő és holt tömegek gyors szállítását a már békében feszes szervezetben mű­ködő, így legmegbízhatóbb és legnagyobb teljesítményekre alkalmas vasút, s a még fejlődésben lévő gépkocsi — és légi szál­lító eszközök alkalmazása teszi lehetővé. A vasutak teljesítőképessége Természetes, hogy az állam közlekedés­politikáját békegazdasági szempontok is befolyásolják, mégis a népi erőfeszítés leg­nagyobb teherpróbájakor, háborúban érvé­nyesülő katonai szempontok sokkalta na­gyobb kihatásúak. A győzelemmel a fenn­maradást, vagy vereséggel a bukást moz­díthatják elő. A hadviselés tervei azért megkövetelik, hogy a vasutak az állam­vezetés kezeügyében legyenek és azt, hogy a közlekedés-politikában elsősorban katonai szempontok jussanak döntő szóhoz. Hiszen a megkövetelt teljesítmények hábo­rúban sokkal nagyobbak, mint a béke ide­jén. Csak összehasonlításképpen álljon itt példaként, hogy 1914 augusztusában „a debreceni üzletvezetőség” legerősebben igénybevett lawocznei és siankii vonalain, <— írja Mohácsy MÁV felügyelő beszámoló munkájában — a befektetett összes hadl- menetrendbeli vonatok a felvonulási vona­tok céljaira voltak lefoglalva. A vasutak nagy teljesítőképessége külö­nösen a hadseregeknek a haitár mentén történő felvonultatásakor és később a há­FELVIDÉKI MAGYAR HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal. Bp, VIII, Jőisef-krl 5. 144-400 Telefonmim: ború folyamán, nagy erők átcsoportosítá­sakor különös fontosságú. Különösen csa­patoknak szállítása nehéz feladat A mű­ködő hadseregek egészségügyi szolgálata, a beérkező hadifogolyszállítmányok és az anyagi szolgálattal járó utánezállítás mór jelentősen egyszerűbb feladat. A vasutak használhatósága a határmen­tére futó vonalak számától, teljesítőképes­ségétől, a kirakó körzetek rakodóviszo­nyaitól, a pályák műszaki berendezéseinek minőségétől és a gördülőanyag nagyságá­tól függ. A világháború elején például az első ütemben délen felvonult 2. osztrák- magyar hadseregnek északra való szállí­tása azért ment nehézkesen, mert a szó- banforgó határokhoz, a szükségléthez vi­szonyítva, kevés teljesítőképes vasútvonal veze­tett. A budapest—Szabadka—újvidék—zimonyi különben eléggé teljesítőképes vasútvona­lat pedig azért nem tudták kellő mérték­ben kihasználni, mert a régi déli határok mentén lévő állomások nem rendelkeztek megfelelő teljesítményű rakodókkal. így az odavezető vasútvonalakon csak annyi katonai szállítmányt indíthattak egy- nap alatt, amennyit e vasútvonalak ki­rakó körzeteiben valóban ki is rakhat­tak. Csillagszerű vasúthálózat A vasúti pályatest műtárgyainak teher­bíróképességétől és az állomások kitérő hosszától, . azaz befogadóképességétől is függ a vasútvonal teljesítőképessége. Gyenge műtárgyakkal és rövid kitérő állomásokkal rendelkező vasútvonalakon ugyanis nem járathatok nehéz mozdonyok- vontatta, 50 vasúti kocsiból, vagyis 100 tengelyből álló vonatok. Ilyen esetben te­hát a vasútvonal teljesítőképessége is kisebb. A vasutak azonban nemcsak a felvonu­láskor, hanem az erők átcsoportosításának időszakában is döntő szerepet játszanak. Nem elég tehát az, hogy a szóban lévő határokra sok teljesítőképes vasútvonal fusson, hanem a határral párhuzamosan vezetett és eltolásokra alkalmas vasutak is kellenek. Ezek azonban csak akkor bír­nak gyakorlati értékkel, ha nem feksze­nek oly közel a határhoz, hogy az ellen­séges földi erők beavatkozása hamarosan kikapcsolhatja. Sokkal inkább célszerű, ha az ország belsejéből a határokra vezető és csillagszerűen szétágazó vasúthálózatot több egymás mögött vezetett és a hatá­rokkal párhuzamosan futó vasútvonal köti össze. Ez esetben az arcvonal át­meneti ingadozásakor is, marad kisegítő megoldásokra igénybevehető teljesítőképes vasútvonal. Az üzemanyagban sokhelyütt fennforgó hiányok a vasutak villamosításának gon­dolatát vetették fel. Ez gazdaságilag ta­gadhatatlanul sok előnyt nyújt. Háború­ban a villamosított vasutak rendkívül ér­zékenyek repülőtámadások iránt. A villa­mos erőközpontok kikapcsolása esetén egész országrészek vasúti közlekedés nél­kül maradhatnak. Ilyen vonalakon tehát, háború esetére, megfelelő számú hideg gőzvontatású mozdonyt kell készenlétben tartani. Eredményes gépkocsiszállítás a haditervekhez jól illeszkedő úthálózatot, megfelelő gépkocsiparkot, útkarbantartó, anyagjavitó és feszes szervezetbe fogott üzemanyagellátó szolgálatot kíván. Ezért mind ennek, mind a fejlődésben lévő 1 égi* szállításoknak irányítása és kifejlesztései elsőrendű katonai érdek. Mindezekért a közlekedéspolitika irányi* tásában a hadvezetés Számára elhatározói befolyást kell biztosítani, mert háború* •ban az állam közlekedésügye amúgyis, mindenütt, katonai vezetés és ellenőrzés alá kerül. 112 én ulán... DUemelnek 89 tőrük-egyéptűmi hadihajói, amelyeket 1827-ben miiyeíztett el az arőiz-franda-anyai fialta Athén, július 6. A görög és egyiptomi kormány között egyezmény jött létre 89 török-egyiptomi hadihajó kiemelésére vo­natkozóan, amelyeket 1827-ben Navarino görög kikötő előtt süllyesztett el az egyesült orosz* francia-angol flotta. Ez volt a legnagyobb tengeri ütközet az európai szövetség törökországi hadjáratá­ban. Az elsüllyesztett hajókon sok aranypénz és más értékes holmi van és az egyiptomi kormány azért határozta el a hajók ki* emeltetését. A görög kormány ehhez bele* egyezését adta és így a több mint száz évvel ezelőtt el­süllyedt hajók újra felszínre kerülnek az Ioni-ten* ger fenekéről. Súlyos autószerencsétlenség a cinkotai országúion Bíróság előli a szabálytalanul vezető mérnök A pestvidéki törvényszék Várady Sán­dor dr. tanácsa most vonta felelősségre Bállá Miklós 39 éves mérnököt, gondatlan- ságból okozott súlyos testi sértés miatt, mert néhány hónappal ezelőtt Sashal­mon, a Bp. 112. rendszámú személygép­kocsiját nekivezette Czanik Gézáné dr.-né aszódi tiszteletbeli főszolgabíró felesége autójának és a karambol következtében a fiatal úrasszony súlyos sérüléseket, nyolc éves Géza nevű kisfia pedig könnyebb természetű horzsolásokat szenvedett. A vádlott mérnök elmondotta, hogy Budapest felől Cinltota irányába vezette a gépkocsiját és égy előtte haladó páraszt- szekeret akart kikerülni, amikor egy kis bogár a szemébe röpült és olyan szúró fájdalmakat okozott neki, hogy pillanat­nyilag elvesztette a gépkocsi feletti ural­mát s már nem tudta megakadályozni, hogy a szembe jövő gépkocsival, — ame­lyet Czanik Gézáné dr.-né vezetett — ösz- sze ne ütközzék. A tanuk vallomása igazolta a vádható­ság felfogását, amely szerint a mérnök teljesen szabálytalanul, az út jobboldalán haladt és kizárólag az ő gondatlansága okozta a karam­bolt, amelynek következtében Czanikné dr.-né a lábán és a mellén szenvedett súlyos sé­rüléseket és hosszabb szanatóriumi' ápo­lásra szorult. A bíróság nem fogadta el a védekezést és BaTla Miklós mérnököt gon­datlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége címén 30 napi fógházra átváltoz­tatható 300 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítéletben úgy az ügyész, mint az elítélt megnyugodott. M - ****>***** Az új német sajtó A Völkischer Beobachter főszerkesztőjének előadása Bécs, július 6. A bécsi birodalmi sajtó- továbbképző tanfolyamot Wilhelm Weiss, a VölkiSöher Beobachter főszerkesztője és a birodalmi sajtószövetség elnöke nagy beszéddel nyitotta meg, amelyben hitet tett a politikai újságírás és a nemzeti­szocialista eszme mellett. A német sajtó- szövetség vezetője beszédében rámutatott arra, hogy a mai német sajtót nem csu­pán esztétikai szempontok vezetik, hanem elsősorban a nemzetiszocializmus szel­leme hatja át. „A Harmadik Birodalom sajtójában —* mondotta — valóban az egész német nép és a birodalom vezetőinek véleménye jut kifejezésre. Ezáltal roppant sokat nyert a sajtó hatás és ütőerő szempontjából a külfölddel szemben is. Mivel a féktelen sajtószabadságot megszüntették, ma egy vidéki lap egyetlen mondata is súlyosabb jelentőségű, mint régebben a nagy lapok vezércikkei”. M. N. B. eng. sz. 22021 hét ml TiMimflr Indulások: I. július 10—23. II. Július 24. augusztus 5. Útirány: Budapest — Varsó — Tallin — Helsinki — Imatra — Savonlinna — Punkaharju — Sortavala — Valamo — Vilipuri — Helsinki — Tallin — Riga — Bpest, . RÉSZVEHU ni) 385 P Jelentkezési haláridő: I. csoportnál július 1-lg. II. cs.-nál Július 1S«lg. IELENIXE2KI LEHET: UTAZÁSI IRODÁNKBAN Vili., JÓZSEF-KÖRÚT 5. TELEFON: I4-44-00.

Next

/
Oldalképek
Tartalom