Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-01 / 147. szám

8 TELViüiflu Angelo Bottá pápai nuncius felszenteli a Szent Kristóf szobrot. 1939 JÚLIUS T, SZOMBAT b Az olasz frontharcosok Berlinben megkoszorúzták az Ismeretlen Katona sírját. Érsekújvár képviselőtestületének i ^ I •• //j / első közgyűlésé „Önzetlen odaadás a népért, a polgárságért“ Ölvedi városbíró jelmondata Áz Egyesült Párt szervező munkája Buda- házán, Dobóruszkán és Palagyon Kassa, június 30. Az Egyesült Magyar Párt e napokban tartotta meg Budaházán, Dobróruszkán és Palágy községekben tiszt­újító értekezletét. A három községben a párt központja nevében Papp Mihály országgyű­lési képviselő és Bakos Sándor, királyhel- meci járási titkár jelentek meg. Budaházán iláger János helyi elnök üdvözölte a köz­ponti kiküldötteket. Papp Mihály országgyű­lési képviselő tartott nagyhatású beszédet az Egyesült Magyar Párt célkitűzéseiről, majd utána Bakos Sándor járási titkár ismertette a pártszervezkedés fontosságát. A program­beszédek elhangzása után egyhangúlag el­nökké Jáger Jánost és Csizmdr Mihályt, alelnöknek Hegyes Mihályt, pénztárosnak Jakab Józsefet és jegyZőh'élC" Kázm&r Mi­hályt választották meg. Doboruszka községben a központi kikül­dötteket Béres János helyi elnök orsz. párt- vezetőségi tag üdvözölte. Ebben a község­ben is Papp Mihály országgy. képviselő tar­tott nagyhatású beszédet. Bakos Sándor já­rási titkár vázolta a párt programját, is­mertetve a mai gazdasági helyzetet. A gyű­lés egyhangúlag újra a régi tisztikart vá­lasztotta meg. Palágy községben a központi kiküldötte­ket nagy lelkesedéssel fogadta a község va­lamennyi lakója. Papp Mihály országgy. képviselő itt az Egyesült Magyar Párt sze­repéről a magyar politikában és a magyar összetartásról tartott buzdító beszédet. Utána Bakos Sándor járási titkár a szer­vezkedés fontosságáról tartott beszédet. Az új tisztikarba a következőket választották meg: Elnök Szanyi István, társelnök V. Szanyi Sándor, alelnök Kovács János, jegyző P. Szanyi István, pénztáros Kiss Lajos. ■—A — — Rövidesen megkezdődnek a magyar-román kereske­delmi tárgyalások Bukarest, június 30. A román-magyar külkereskedelmi és fizetési egyezményt^ tudvalevőleg szeptember 30-ig meghosz- szabbították. Az új egyezmény megköté­sére vonatkozó tárgyalások a közeljövőben indulnak meg. A tárgyalások eddigii elhú­zódása mindkét részről bizonyos adatgyűj­téssel kapcsolatos. Magyarország szem­pontjából a visszatért Felvidék és Kárpát­alja természeti kincsei s ezek között leg­elsősorban a fa és só, új helyzetet terem­tett a román-magyar árucsereforgalom terén. Magyarország tüzifaszükségtetének legnagyobb részét belföldön tudja fedezni. A lispei források termelése folytán meg­változik az olajimport is. Ezenkívül a kár­pátaljai sóbányák lehetővé teszik, hogy sót ne kelljen importálni. Kárpátalja visz- szacsatolása folytán a romániai kősó Ma­gyarországba való szállítása teljesen meg­szűnt. Magyarország Romániába főleg vasárut, vasfélgyártmányokat, gépeket, készüléke­ket, könyveket, folyóiratokat, gyógyszere­ket, kendert és fonalat szállított. 1937-ig a Romániába szállított vasáru, gépek és készülékek emelkedést mutattak, azonban ez az emelkedés 1938-ban hirtelen lecsök­kent. Hozzáértők szerint a Romániába irá­nyuló magyar kivitel éopen a vasáru terén van visszaesésnek kitéve Románia foko­zottabb iparosítása folytán. A textilipar fejlesztése gátat vet a magyar textilanya­gok bevitelének. Érsekújvár, június 30. A megyei székhely- lyel bíró nagyközség kinevezett képviselő­testülete most tartotta első közgyűlését ün­nepélyes keretek között. A közgyűlésen meg­jelent Jaross Vilmos főispán, Majthényi Jó­zsef dr. báró alispán, Holota János dr. és Turchányi Imre dr. országgyűlési képvise­lők. Kubinyi György dr. érsekújvári járás föszolgabírája nyitotta meg a közgyűlést. Beszédében a népi gondolaton felépült, a nagy Érsekújvár kiépítésén való közös mun­kálkodásának adott kifejezést, kérve a kép­viselőtestület és a város osztatlan magyar társadalmának kitartó munkáját. Néder János ipartestületi elnök üdvözlő szavai után ölvedi János kinevezett város­bíró ismertette az elmúlt év őszétől lezajlott eseményeket. „A mai nappal — mondotta a városbfró — hivatalosan is bekapcsolódunk az országépités nagy munkájába. Ez a munka helyi viszonylatban sem jelenthet mást, mint önzetlen odaadást a népért, a polgárságért." Saskó Gyula városi tikár beszámolt az át­alakulás fontosabb eseményeiről. Holota. Já­nos dr. országgyűlési képviselő szeretettel üdvözölte a megye megjelent vezetőit és an­nak az örömének adott kifejezést, hogy év­százados múlt után Érsekújvár megyei szék­hely lett. Ez a kitüntetés azonban köteles­séget is ró a lakosságra. Köszönetét mon­dott mindazoknak, akik a nehéz harcokban azok mellett voltak, akik a város magyar kormányzását elősegítették. Annak a biztos t reményének adott kifejezést, hogy ha a 20 évig tartó megszállás alatt sikerült a várost fejleszteni, akkor most, visszakerülve az anyaországhoz, még több akarattal és oda­adással lehet ezt a célt szolgálni, mert ez a munka egyben országépítést is jelent. Turchányi Imre dr. országgyűlési kép­viselő indítványára a közgyűlés hódoló táv­iratot küldött a Kormányzó Úr öföméltósá- gának, Teleki Pál gróf miniszterelnöknek, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter­nek és Jaross Andor tárcanélküli miniszter­nek. Továbbá indítványozta, hogy mindazok­nak, akik a város szolgálatában akár mint tisztviselők, akár pedig mint a képviselő­testület tagjai, a 20 év alatt munkájukkal a magyarság ügyét önzetlenül szolgálták, el­ismerésül díszoklevelet adjon a város veze­tősége. Jaross Vilmos főispán megköszönve az üdvözléseket, Ígéretet tett, hogy a megye vezetősége mindenkor és mindenben a vá­ros vezetőségének segítségére lesz. Liszy Lajos és Lipka Pál képviselőtestületi tagok mondtak még köszönetét a város vezetősé­gének azért a kitartó munkáért, amellyel 20 évig szolgálták a város és annak lakóinak érdekeit. Érsekújvár vezetőségének vágya beteljesedett. A város megyeszékhely és most már megyei város is lett. Szerencsés földrajzi fekvésénél, lakóinak szorgalmánál és vezetőinek bölcs igazgatásánál fogva Ér­sekújvár számára az anyaországban a nagy fejlődés útja biztosítva van. Imrédy Béla a társadalom megszervezéséről Vác, június 30. A Magyar Élet Párt­jának váci választókerületi szervezete szerdán este Vácott a Kúria-szállóban va­csorát rendezett, amelyen vitéz Imrédy Béla ny. miniszterelnök nagyobb beszé­deit mondott. A vacsorán résztvett Incztt Antal, a kerület országgyűlési képvise­lője, János Áron országgyűlési képviselő és a kerület minden részéből a választó- polgárok nagy számban. A vacsora során Bayer János kerületi pártelnök üdvözlő szavai után nagy ün­neplés közben vitéz Imrédy Béla ny. mi­niszterelnök emelkedett szólásra. Bevezető­jében általános politikai problémákról be­szélt, majd az úgynevezett' „személyi poli­tika" kérdését világította meg. — Magyarországon — mondotta — mindenki hirdeti, hogy nem követ szemé­lyi politikát. Ki merem mondani, » hogy személyi politikának egy bizonyos érte­lemben lehet helye. Lehet pedig azért, mert az emberi élet egész síkján, így a politikában is, van egy nélkülözhetetlen tényező: a bizalom. — A zsidókérdés megoldása sem me­rülhet ki abban, hogy a zsidókat kiteszik állásukból és helyükbe keresztény embe­rek kerülnek, akik kis módosításokkal ugyanazt folytatják, ami addig történt. Nem nevezem igazi keresztény politiká­nak azt, ha például az újságírás terén ki­vesszük a tollat a zsidók kezéből, de he­lyükre olyan emberek kerülnek, akik ugyanúgy a mai világba nem való, nem keresztény szellemben írják az újságot. Ez csak figurák kicserélése, de nem je­lenti a lélek kicserélését is. Vitéz Imrédy Béla a továbbiakban rá­mutatott arra, hogy az új magyar élet kialakításának bizonyos társadalomszer­vezési előfeltételei vannak. Meg kell szer­veznünk — mondotta — a magyar tár­sadalmat nemcsak politikai síkon, hanem szükség van olyan társadalmi meg- i szervezésre is, amely elősegíti, hogy a kormány zászlajára írt programot végrehajthassuk. A legszebb kormányzati program, a leg­jobb közigazgatás sem tud eredményt el­érni, ha a társadalomban nincs vissz­hangja, ha a társadalom nem kapcsolódik bele a munkába: és nem hajlandó, az irá­nyítást elfogadva, harmonikusan, kéz a kézben dolgozni. — Úgy kell átállítanunk a társadalmi életet, hogy a különböző rétegek minél több érintkezési pontot kapjanak és így egymáshoz minél közelebb jussanak. Erre való például a szabadidő-mozgalom meg­szervezése, kitűnően szolgálja a célt a munkatábcrok elgondolása is s kétségte­len, hogy a katonaságnak is nagyszerű társadalomnevelő hatása van. A beszédet sokszor szakította meg a tet­szésnyilvánítás és a végén a vacsora részt­vevői szűnni nem akaró meleg ünneplés­ben részesítették Imrédy Bélát. Felszólalt még Incze Antal országgyű- ’ási képviselő is, aki összetartásra és a közös munkában való részvételre szólí­totta fel a választókat. M. N. B. 1934 sz. e* a. Társasutazás a Magas Tátrába 2 JIETES NYARALŐUTAK ó- ÉS UJT ATRAFÜREDRE, MATLARHÁZARA, UJCSORBATÓRA STB. INDULÁSOK: JULIUS 2, 16 és 30. AZ UTAZÁSOK KÍVÁNATRA 1 HÉTTEL MEGHOSSZABBÍTHATOK. Részvételi díjak: I. Cat. 291 —P. II. Cat. 244.­III. Cat, 197.—P. IV. Cat. 166.­BUDAPESTTÖL—BUDAPESTIG AZ ÖSSZES KÖLTSÉGEKKEL. P. ■ P. JELENTKEZÉS, FELVILÁGOSÍTÁS ÉS PROSPEKTUS! slvidéki Magyar Hírlap Utazási Irodája és ^USz-Máv. Hív Menetjesyrecat7 t/líl,József-krt5. T. 14-44-00 és Vígadó-téri főiroda

Next

/
Oldalképek
Tartalom