Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-06 / 151. szám
« V. 8 TETsVIDE'KT J^AG^AR H IRMI> 11)39 JCLIÜS 6, CSÜTÖRTÖK V Magyar nyelvhasználatot, iparosvédeimet, tanonciskolákat és igazságos adópolitikát követel az erdélyi magyar iparostárscdalom Nagyvárad, július 5. A nagyváradi és biharmegyei iparosok értekezletén Soós István dr. képviselő ismertette a magyar iparosság legsürgősebb követeléseit. A legelső követelése a magyar iparosságnak a magyar nyelvhasználat elismerése a munkakamarákban, a betegsegélyzőknél és más munkásvédelmi intézményeknél. Kívánja a magyar iparosság az iparjog szerzésének megkönnyítését. Kulturális téren szükséges a továbbképző tanfolyamok felállítása. Az értekezleten Teleki Ádám gróf is felszólalt. Rámutatott arra, hogy a nehéz helyzet következtében a magyar iparosság a romlás útjára jutott és erről az útról minden körülmények között vissza kell vezetni a boldogulás felé. A legfontosabb feladat egy olyan átfogó szerv létesítése, amely az egész országban gondoskodik a magyar iparosság védelméről. A magyar iparosságnak harcolnia kell azért, hogy megkapja ugyanazokat a kedvezményes kölcsönöket, amelyeket a többségi iparosoknak juttatnak. Fontos feladata az iparos utánpótlásról való gondoskodás és ezért a magyar társadalomnak minden erejével arra kell törekednie, hogy új magyar tanonciskolákat*létesítsen, a meglévőket megerősítse és napközi otthonokat szervezzen. Többen szólaltak fel az értekezleten az iparosok közül is és valamennyien hangoztatták a román állam sérelmes adópolitikáját, aminek oka főként az, hogy a kisebbségi iparosok képviselőit nem hallgatják meg az adókivető hatóságok. 4 Szakítanak Franciaországban a nyilvános kivégzések rendszerével volt agrárpárt tagjai voltak, az úgynevezett „cseh-magyarok”. akik már mentesülni szerettek volna a csúf megbélyegzéstől. — Éppen olyan emberek az ,,erös-magya- roli" is, mint mi, — vallotta az egyik agrárpárti magyar — de mi erős-magyaroknak hívjuk őket s némelyek meg úgy is nevezik őket, hogy burzsujok. — De mi erősen magyarok vagyunk, — vágta erre vissza a másik tanú, — s erre mi büszkék is vagyunk. A győri ügyészség a nemzetgyalazas vádját s a fegyveres erő elleni sértés gyanúját elejtette s csak az osztályellenes izgatás vádját tartotta fenn. Két- és háromheti fogházbüntetést kaptak a heves garami páldi legények a vörös induló éneklése miatt. Kertek és porkok a nagyvárosban — a légvédelem szolgálatában Becs, július 5. Egy bécsi kertészeti kongresszuson érdekes előadást tartott a birodalmi légügyi minisztérium egyik kiküldöttje a kertlétesítés és parkosítás jelentőségéről a nagyvárosok légvédelmének szempontjából. Az előadó rámutatott arra, hogy a modern légiháború éppen úgy átalakítja a városok külső képét, mint ahogy a puskapor feltalálása után lassanként átalakultak a középkori városok. A légitámadásokat különösen Németországban kell tekintetbe venni, ahol a nagyvárosok esetleges háború idején könnyen válhatnak ilyen támadások célpontjává. A városokat tehát úgy kell átépíteni, hogy légvédelmi szempontból minél kedvezőbb legyen a település elosztása. Célszerű nagy parkok létesítése és ezeknek a parkosított területeknek a város szívéig kell húzódniok, hogy mintegy szektorokra osszák a várost és ezáltal a tűzvészek tovaterjedését is megakadályozzák. Minél több szabad teret kell létesíteni a sűrűn lakott városrészekben, mert ez a légi veszélyt csökkenti. A légvédelem tehát a kertészetet is előmozdítja, amely így most már nem csupán egészségi és esztétikai célokat szolgál, hanem a polgárság életét is védelmezi. a—' ■ Szomorú tapasztalatok a Weidmann ítélet végrehajtásakor Cyrill, Method és Húsz János ünneplése a pr&iehiotáíusha Rendeletek a szlovákiai ünnepnapokról és a közkönyvtárakról Párizs, július 5. A francia közvélemény egyhangú helyesléssel fogadta a kormánynak azt az elhatározását, hogy a jövőben a kivégzéseket nem hajtják többé nyilvánosság előtt végre. Eddig azért ragaszkodtak az ősi szokáshoz, mert azt hitték, hogy a nyilvános kivégzésnek elrettentő hatása van, de azok a tapasztalatok, amelyeket a többszörös gyilkos Weidmann kivégzésénél szereztek, a hatóságokat is meggyőzték ennek a feltevésnek tarthatatlan voltáról. Weidmann kivégzése valóságos szenzációs látványosságszámba ment Párizsban és az újságok már előre jelezték a kivégzés idejét is, úgyhogy a vcrsaillesi fogház előtt a kivégzés reggelén óriási tömeg gyűlt össze. Különböző formalitások miatt kivégzés végrehajtása halasztást is szenvedett, úgyhogy hajnal helyett világos nappal végezték ki a gyilkost a beteges kíváncsiskodók nagy tömegének szemeláttára. A szenzációra éhes fotóriporterek még le is fényképezték a kivégzést, sőt az egyik képes folyóirat filmfelvevő gépet küldött a kivégzésre és undorító részleteket örökitett meg és közölt le legközelebbi számában a kivégzésről. Prága, július 5. A védnökség szerdán és csütörtökön ünnepli meg Cyrill és Method szláv hittérítők, illetve Húsz János emlékét. A két ünnep a köztársaság idejében bizonyos ellentétek szembeállítására adott alkalmat, minthogy Cyrill és Method napját csak a cseh katolikusok ünnepelték meg, míg Húsz ünnepén, akiben a világi hatalom ellen fellázadt cseh forradalmiság kifejezőjét látták, résztvett a kormány és a cseh közélet minden tényezője. Az idén a szláv hittérítők napja is hivatalos ünnep lesz, míg a „rebellis” Húsz ünnepén az eddig szokásos tüntetőjeliegű külsőségek elmaradnak. A cseh sajtó foglalkozik Húsz János jelentőségével és különösen kiemeli azt a körülményt, hogy Húsz volt a reformáció igazi elindítója, aki Luthernek is elismert mintaképe volt. Eltörölték a szlovákok a cseh ünnepeket Pozsony, július 5. A szlovák minisztertanács rendeletet fogadott el egyes ünnepek törléséről. így Szlovákiában nem lesz ünnep több„ július 6-a, Húsz ünnepe, szeptember 28-a, Szent Vencel napja és végül október 28-a, az egykori csehszlovák állami ünnep. EltávoWoltáh a Szlovákia- könyvtárakból a nemkívánatos könyveket Pozsony, július 5. A szlovák kormány rendeletet adott ki, amellyel a közkönyvtárakból is kizárja azokat a műveket, melyeknek szelleme ellentétben áll a szlovák állameszmével. A rendelet értelmében kedden a pozsonyi könyvtárakból 28 szlovák szépirodalmi mnnkát és ?€ szlovák és cseh ismeretterjesztő művet távolítottak el. A más nyelvű könyvekre a közeli napokban kerül sor. „Erős-magyarok“ és „ cseh-magyarok “ vitaja Garampáldon A csehszlovák agrárpárt még kimúlása után is hinti a konkolyt a magyarok között Komárom, július 5. Érdekes felvidéki ügy került tárgyalásra a győri ötöstanács elé. Hét garampáldi legény ellen indított port a vádhatóság: nemzetgyalázás, izgatás és a fegyveres erő ellen elkövetett sértés volt a legények ellen felhozott vád. A vádirat szerint nemrégiben vasárnapi borozásra gyűlt össze Garampáld néhány legénye, közöttük Tóth Pál, id. Faragó Péter, ifj. Faragó Péter s néhány fiatalkorú. Ivás közben — magyar ember természete szerint — politizálni kezdtek s a nagy politizálás arra ösztönözte az egyik legényt, hogy felugorjék az asztalra és magyarellenes kijelentéseket tegyen. Tóth Pál és társai ezután elénekelték az Internacionálét. Az éneklésből csendőri feljelentés lett. A garampáldi legények azonban már nem akartak emlékezni semmire, részegségükkel védekeztek. A tanúvallomások azonban igen érdekesen világították meg a helyzetet s enyhítették is egyúttal. Ezekből ugyanis az derült ki. hogy a vádlottak nem a magyar nemzetet gyalázták s nem a magyar nemzetet hívták verekedni, hanem a falunak a régi nemzeti párthoz s a keresztényszocialista párthoz tartozó nagyobbik részét. Garampáld lakosságát is áldatlan pártoskodás nyugtalanította évek óta: a csehszlovák agrárpárt s a csehszlovák szociáldemokrata párt Garampáldon is kiépítette annakidején szervezeteit s volt idő, amikor e szervezetek ugyancsak haragosak voltak s csak azoknak juttattak munkát, akik beiratkoztak a csehszlovák államalkotó pártok valamelyikébe. Viszont igen sokan voltak, akik nem hallgattak a cseh szóra s megmaradtak a magyar pártok kebelében. A csehszlovák államvezetésnek ez a taktikája eredményezte aztán azt, hogy a falu magyarsága megoszlott s a két párt között harag keletkezett. A harag a község visszacsatolása után sem szűnt meg. A volt agrárpártiakat és a szocdemeket „cseheknek", a magyar pártokhoz tar- tazókat „erős-magyaroknak” nevezték. Az „erős-magyarok” büszkén hordták a rímet, a „cseh-magyarok" azonban annál keservesebben viselték a megbélyegzést r mindenképpen hi-nn-'űt.iini akarták, Hogv „megtértek“ és ők is jó magyarok. A kocsmában italozó legények éppen a Kedvezményes és midii ■3asE8«sata->t - "im Gellért hullámfürdő Palatínus standfürdő Fedett-uszoda Rudas-uszoda f. Csillaghegyi strandfürdő Lukács-uszoda Széchenyi strandfürdő Császár-uszoda Csabagyöngye strandi. t— ■ ? hristáiytó strandfürdő I Kedvezményes belépőlegyek a l Rómaifürdő strandfürdő J IVIargitszigetre! S .. Stádium J&jftiradálian VíUozse.-áut 5.----------------- - ___________ c
