Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-30 / 172. szám

! 1939 TOLT*» 30, VASÁRNAP Százkilencven felvidéki és kárpátaljai tanár vesz részt a visszacsatolt területek tanerői számára rendezett tanfolyamon Késztvettek a megnyitáson a szlovák és magyar-orosz nyelvű középiskolák tanárai is Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter a budapesti Középiskolai Tanár­képzőintézetben pedagógiai tanfolyamot rendeztet azoknak a visszacsatolt területi középiskolai tanároknak számára, akik régi magyar tanári képesítéssel húsz éven keresztül a cseh uralom alatt tanítot­tak, meg, akik cseh egyetemeken szerez­tek tanári oklevelet. A tanfolyamnak az a célja, hogy a visszacsatolt gimnáziumok tanárai a hivatalos tanterveken, utasítá­sokon és a felügyelő hatóságok útmutatá­sain- kívül szakemberek előadásaiból mé­lyebben megismerhessék a mai magyar középiskolai tanítás legfontosabb kérdé­seit. A tanfolyamot Kornis Gyula titkos ta­nácsos, a Tanárképzőintézet elnöke nyi­totta meg szombaton délelőtt. Üdvözölte a tanfolyamon résztvevő tanárokat, akik között megjelentek a szlovák és a magyar- orosz nyelvű középiskolák tanárai is. Kiemelte, hogy az elmúlt húsz esztendő szenvedéseiben megtisztult magyarság a maga művelődésének szellemi keretébe összhangzóan iparkodik beleilleszkedni a szlovák és a magyar-orosz nemzeti kul­túra természetes jogait és igényeit, mert Szent István birodalmában minden népnek joga van nemzeti művelődéséhez. Az üd­vözlést követő megnyitó előadásában Kor­nis Gyula művelödésbölcseleti szempontból fejtegette a nemzeti műveltség fogalmát. Kornis Gyula bevezető előadásán kívül a magyar művelődés eszményeiről és a magyar középiskola újabb fejlődéséről ad elő, Imre Sándor művelődéspolitikai, Dé- kány István oktatástani kérdésekről, Kosa Kálmán a közoktatási igazgatás szerveze­téről és az iskolafelügyelet rendszeréről, Huszti József az új tantervről, vitéz Frak- nóy József az új rendtartásról tájékoz­tatja előadásaiban a hallgatóságot. Melich János pedig a honfoglaláskori Magyar- ország nemzetiségi viszonyaival foglalkozó nyelvtudományi kutatásait ismerteti. A tanfolyamon 190 felvidéki és kárpátaljai tanár vesz részt, akik az előadások hallgatásán kívül tanulmányozzák Budapest nevezetes­ségeit és a Magyar Nemzeti Múzeum gyűj­teményeit. Á közvetett támadás meghatározása miatt még mindig vannak ellentétek a moszkvai tárgyalásokon Bonnet franda külügyminiszter bejelentette az áliamtanáwon, hogy a jövő héten angol és francia katonai küldöttség utazik Oroszországba Párizs, július 29. Bonnet külügyminisz­ter az államtanácson beszámolt a nemzet­közi helyzetről. Ismertette az Anglia, Franciaország és a Szovjetunió között folyó tárgyalások menetét, a legutóbbi moszkvai tanácskozások részleteit, vala­mint az angol és francia kormány között a legutóbbi napokban lefolyt megbeszélé­seket. A külügyminiszter megállapította, hogy a diplomáciai tárgyalások nagy egé­szükben a leglényegesebb pontok tekinte­tében már elvileg megegyezéshez vezettek. A politikai megegyezés tekintetében már csak árnyalati és részletkérdések várnak szabályozásra. A három? kormány között még az egyezmény egyetlen cikkelye körül vannak nézeteltérések: a közvetett táma­dás meghatározása körül. Általában azon­ban az a benyomás, hogy a további tár­gyalások során e pont körül nem merül­nek fel a’apvető nehézségek. A katonai megbeszélések valószínűleg a jövő héten megkezdődnek és párhuzamo­san folynak majd a politikai tanácskozá­sokkal. Londonból a jövő hét közepén angol katonai kül­döttség indul el Oroszországba. A küldöttséget a szárazföldi haderő és a repülés egy-egy tábornoka, valamint egy tengernagy vezeti. Az angol katonai kül­döttség Párizson át utazik Moszkvába és az angol küldöttséggel együtt injttl el a francia katonai küldöttség is, fenelyet Doumenc tábornok vezet. Az államtanács behatóan foglalkozott a távolkeleti helyzettel is. A külügyminiszter megemlékezett azok­ról a kitűnő eredményekről, amelyeket a Huntzinger tábornok vezetése alatt álló francia katonai küldöttség ért el az anka­rai kormánynál. Hangoztatta, hogy a Szí­riái helyzet továbbra is teljesen nyugodt. Az államtanács végül foglalkozott a fran­cia-spanyol- kapcsolatok jelenlegi állásával. Két évvel meghosszabbították a francia képviselőház megbízatását Párizs, július 29. A szombat délelőtti államtanács egyhangúlag jóváhagyta a következő rendelettörvényeket és rende­leteket: 1. a képviselőhá^tagjai megbi zatásának 1943 június 1-i megliosszabbí­jói bevpzde$ au$ő pótkocsi, beminkü , jég­szekrény (külön-külön is) családi okok miatt jutányosán eladó. Cím a k adóban szóló rendelettörvény, 2. családvédelmi intézkedésekről szóló rendelettörvény, 3. a gabonahivatalról szóló rendelettörvény. Az állambiztonsági kérdéssel kapcsolat­ban: 4. rendelettörvény az állam külső biztonságára vonatkozó rendszabályok­ról, 5. rendelettörvény a kémelhárító szolgálat megerősítéséről, erkölcsrendé­szeti különítmény megalakítása a mag- atelhajtás leküzdésére, 6. a nemzetvé­delem érdekében működő vállalatok kincs­tári igazgatásáról szóló rendelettörvény. A hírszolgálattal és rádióügyekkel kapcso­latban : 7. rendelettörvény, amelynek értel­mében az anyaország egész rádióhálózatá­nak ügyeit egyetlen igazgatás látja el&me­lyet nemzeti rádióigazgatásnak neveznek és a miniszterelnök, valamint a posta-, távbeszélő- és távíróügyi miniszter ha­táskörébe tartozik, 8. rendelettörvény, amely szerint a miniszterelnökségen hírszolgálatügyi főbiztosságot létesítenek: a rendclettörvény Jean Giraudouxrcf. ru­házza rá a hírszolgálati főbiztos hatáskö­rét. Brillouinra pedig a nemzeti rádió­ügyi főigazgató hatáskörét. Letették ex esküt a kinevezett kassai tisztviselők Kassa, július 29. Pénteken írta alá Pohl Sándor dr. polgármester Borbiró Ferenc dr. főispán hozzájárulásával Kassa tisztviselőinek és alkalmazottainak kine­vezését. A tisztviselők és alkalmazottak szombaton reggel 9 órakor tették le az esküt Pohl Sándor dr. polgármester ke­zébe. Az ünnepélyes aktus a közgyűlési te­remben folyt le, ahol a polgármester ve­zetésével a város főtisztviselői is részt- vettek. A kinevezett tisztviselőkhöz a fogada­lom letétele után Pohl Sándor polgármes­ter beszédet intézett. — Bár ez a kinevezés — mondotta többi között — még mindig csak ideiglenes és nem jelent rangsort sem azok részére, akik az igazolási eljáráson keresztülestek és akik becsületesen dolgoznak, a végleges kinevezés már csak forma­ság lesz. Beszéde végén annak a reményének adott kifejezést, hogy a város tisztviselői és alkalmazottai mintegy nagy család tagjai fognak ezentúl élni, akiket a sze­retet napsugara ragyog be. A pépes a nemzetközi helyzetről tanácskozott Maglione biboros államtitkárral Augusztus 15-én kerül nyilvánosságra XII. Plus első enciklikája Róma, július 29. XII. Pius pápa a pén­teki nap folyamán Castel Gandolfoban be­ható eszmecserét folytatott Maglione bi­boros államtitkárral. Úgy tudják, hogy a nemzetközi helyzetet vitatták meg. A pápa, aki eredetileg két hónapot szándé­kozott tölteni Castel Gandolfoban, vati­káni körök szerint már szeptember 6-án tér vissza Rómába. Első enciklikáját augusztus 15-én hozzák nyilvánosságra. A szlovákiai magyarok kulturális helyzete és kuliúrkapcsolatalk az anyaországgal Csáky Mihály gróf nyilatkozata Pozsony, július 29. Az Uj Hírek rend­kívül érdekes nyilatkozatot közöl Csáky Mihály gróftól, a betiltott Szlovákiai Ma­gyar Kultúregyesület elnökétől. Nyilatko­zatában Csáky gróf többek között a kö­vetkezőket mondotta: — Az új államalakulat következtében új alapokra kell fektetnünk kulturá­lis életünket és a lehetőségek még nincsenek kikristá­lyosodva. Legfontosabb probléma a ma­gyar iskoláztatás ügye. Ennek lényege, hogy minden magyar gyermek magyar iskolát látogasson és látogathasson. Meg­nehezíti ezt, hogy a magyarság Szlovákiá­ban főleg szórványokban él. Ezért adtunk ki már tavasszal tájékoztatót, amelyet el­juttattunk a legtávolabbi magyar szór­ványra is. Magyar középiskola csak Po­zsonyban van, ezért ott gondoskodtunk internátusról a magyar középiskolások számára. — Az iskolánkívüli népművelés feladata erre alkalmas egyesületre háramlik. Ezt a szerepet töltötte be a szlovákiai magyar közművelődési egyesület, amely április kö­zepe óta nem fejthet ki működést. (Kor­mányrendelettel betiltották.) Meggyőződé­sem szerint minden államnak érdekei, hogy állampolgárai a műveltség lehető leg­magasabb fokán álljanak, ezért bizonyosra veszem, hogy a közeljövőben ismét mó­dunkban lesz népmüvelődéssel intézménye­sen foglalkoznunk. — Az anyaországgal való kultúrkapcso- latokról kijelentette, hogy komolyan fára­doznak az anyaországgal való kultuiáüs kap­csolatok megteremtése érdekében. Ezalatt elsősorban a szellemi termékek szabad behozatala, a színjátszás lehetővé tétele, írók és kultúrmunkások látogatásé­nak megkönnyítése értendő. A most el­fogadott szlovák alkotmány tételesen biz­tosítja a kultúrkapcsolatok lehetösísgófc. az anyaországgal, amit a németek' már Oly szépen ki is építette^ _ i£ Eredeti ** *******

Next

/
Oldalképek
Tartalom