Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-29 / 171. szám
6 mwuevi • JB@svR-Hnafl!fe 1939 JÚLIUS 29, SZOMBAT ttlsmereilen helyen ••• ismeretlen hírszerző..." Hogyan keletkeztek a kósza hírek kincstolvaiok tásáról! Emlékezés a cseh uralomra és a képzelet iátékai Kassa. (Szerkesztőségünktől.) Egyes pesti Japok híreszteléseivel ellentétben meg kell álllapítanunk, hogy a DómbeH kincsek elrablásával kapcsolatban mindeddig egyetlen letartóztatás sem történt és illetékes helyen Jelhatalmaztak bennünket arra, hogy a híreszteléseket a leghatározottabban megcáfoljuk. (Ami természetesen nem zárja ki, hogy a bűnügyben, akár egyik óráról a másikra döntő fordulat következzék be.) A híresztelések, amelyeknek hosszabb-rövl- idebb kihallgatásokon kívül semmi alapjuk nincs, Kassán azért kelhettek oly könnyen szárnyra, mert mindenki biztosra veszi, hogy B bűnügynek politikai háttere van és a cseh uralom alatt mindenki megszokta, ; hogy nincs politikai bűnügy letartóztatás '? nélkül. A gyakorlat inkább túlnyomórészt az volt, hogy előbb történt a letartóztatás, azután kezdődött a bűnügy. Ami azt jelenti, hogy a politikai okokból letartóztatott személyekre ♦— függetlenül a valódi tényállástól —• szinte már megszokott recept szerint kenték rá a bűnösséget és szabták ki a büntetést. Ez a magyarázata annak, hogy oly hatalmas tábort tesznek ki a volt politikai foglyok a felszabadult, Felvidéken. A cseh börtönökben a magyar politikai foglyok között már megszokott keserű tréfa volt: ,,aki hat évnél főbbet kapott, az már el Is követhetett valamit". Ennél kisebb büntetést többnyire jj Ug£sak ártatlanoknak jutott. Bíráskodás a cseh „demokráciában“ T Kassai bírósági és ügyvédi körökben még ma is borzongva beszélnek a cseh bíráskodásról, amely a demokrácia nevében folyt és amely túltesz minden icgsölétsbb terrorural- rnon. Százával emlegetnek ítéleteket, ártatlanok bebörtönzései és ezek közül egyik legjellemzőbb az alábbi eset, amely azután tömeges sémaszerüséggel ismétlődött meg. Jó néhány évvel ezelőtt a kassai ügyészség fogházába vittek egy embert, akit raktakap- tak azon, hogy búzát csempészett Magyarországról. Az ügyészség vádat emelt ellene és nagysokára el is ítélték, — nem csempészésért, hanem kémkedés címén. Mindössze háromévi fegyházat kapott, az ítélet rendelkező része szerint pedig azért, mert „ismeretlen napon, ismeretlen helyen összeköttetésbe lépett ismeretlen nevű magyar hírszerzővel és annak a köztársaságra nézve fontos ismeretlen katonai adatokat szolgáltatott ki“. Ab indokolás pedig kifejti, hogy a magyar határőrség a csempészeket szokta felhasználni, hírszerzésre, tehát nem képzelhető el, hogy éppen az elitéit csempésszel tettek Volna kivételt. A legérdekesebb az, hogy az elítélt nem is fellebbezett, mert tudta, hogy olcsón úszta meg a cseheknél a néhány kiló búza átcsempészését. A felsőbíróság úgyszólván minden esetben súlyosbította a politikai bűnügyek Ítéletét. történetében. Hogy a bíráskodásnak ez a módja mennyire átment a népi tudatba, nagyon jellemzően mutatja az alábbi „csodabogár-eset: A rimaszombati kaszárnyából átszökött Magyarországra egy magyar baka. Később titokban visszatért Rimaszombatba, ahol kedvese egy úriháznál szolgált. A bakát elfogták, mielőtt kedvesét láthatta volna és bezárták a katonai fogházba. A szerelmes leány nagyon a szívére vette a kegyetlen fordulatot és eltökélte, hogy mindenáron szerelmeséhez jut a börtönbe. El se tudta képzelni, hogy más börtön is van a világon, mint amelyikben az ő jövendőbelije sínylődik, tehát csak annyit kell elérnie, hogy őt is börtönbe vessék. Ennek a módját azután már pontosan tudta. Névtelen feljelentést Irt, amelyben saját magát vádolta meg kémkedéssel. Két nap múlva a leány már az ügyészség börtönében ült. és nagyon csodálkozott rajta, hogy nem találkozott ott kedvesével. Mire a vizsgálóbíró elé került, már tudta, hogy milyen csacsiságot követett el. Mindent bevallott, a koholt kémkedési mesét, a szökevény katonát és azt is, hogy a névtelen feljelentést ö írta. A vizsgálóbíró írásszakértőt hivatott, s az az első pillantásra megállapította, hogy a leány igazat mondott. Mindez nem változtatott semmi a cseh bíráskodás megszokott menetén. A leány a kassai ügyészségre került és annak fogházában ült nyolc hónapot és Ült volna még tovább, ha véletlenül el nem helyezik a cseh ügyészt, akinek kezében az ügy volt. Véletlenül az egyetlen magyar nemzetiségű ügyész kapta kezébe a dolgot és ö azután rövid úton szabadlábra helyezte a leányt. Leventék a cseh börtönökben A kémkedési ügyeken kívül tömegesen hoztak ítéletet az úgynevezett leventeügyekben. lia Magyarországról rokoni látogatóba érkezett olyankorú fiatalember, ak! a törvény értelmében leventeoktatásbán részesült, nyomban elfogták és vád alá helyezték a köztársaság elleni fegyveres szervezkedés címén. Eleinte csak azok jártak így, akiknél megtalálták a levcntelgazolványt, de későbben tekintet nélkül elítéltek minden magyar fiatalembert, aki kora szerint a leventeszolgálat kötelezettsége alá esett. íveken keresztül megszokott gyakorlat volt ez, míg végre az említett kassai magyar ügyésznek sikerült kockázatos kezdeményezéssel megváltoztatni e „jogszokást". Az ügyész egy reá osztott ügyben kimutatta, hogy a büntető törvénykönyv értelmében nem követhet el bűncselekményt az, aki törvény parancsára cselekszik és ez alapon felterjesztést tett a vád elejtésére. A felterjesztés megjárt minden fórumot, sokáig feküdt a minisztériumban, míg végre helybenhagyták és ettől kezdve nem tekintették bűncselekménynek a puszta tényt, hogy valaki leventeoktatásban részesül Magyarországon. Addig azonban igen sok magyar fiatalember Ismert© meg ártatlanul a cseh „demokrácia“ börtönét. A magyar hatóság pedig... A cseh rendszer annál inkább tenyésztette a politikai bűnügyeket, minél rosszabbul állt az állam szénája: így érthető, hogy a lakosság felfogása is átidomult a megfélemlítés hatása alatt a politikai bűncselekményekkel szemben. Az itteni közvélemény még ma is nehezen tudja elfogadni, hogy az olyan nagyszabású A cseh emlékek légkörében A cseh uralom ilyen hagyományának légkörében érthető csodálkozást kelt, hogy az országra szóló klncsrablási bűnügyben mindeddig egyetlen letartóztatás sem történt. A kassaiak és a felvidékiek általában hozzá Voltak szokva, hogy sokkal kisebb jelentőségű ügyekben tömegesen tartóztatták le az embereket, akik azután hosszú hónapokig, sokszor évekig ültek, amíg ügyük rendes bíróság elé került. Politikai ügyekben a vádtanács mindig meghosszabbította a fogva- tartást, mert a jól működő besúgó rendszerben rögtön titkos feljelentés ment1 az olyan bíró ellen, aki netán a szabadlábrahelyezés mellett szavazott. A fantázia szabad játékában készültek a vádiratok, ezért nem csoda, hogy számos akta világraszóló csodabogárnak számíthat a büntetőbíráskodás és nyilván politikai hátterű bűnügyben, mint a dómkinceek elrablása, nincsen még egyetlen letartóztatás sem, egyszerűen csak azért, mert nincs meg. az igazi bűnös és nincs alaposan gyanúsítható személy sem. A csehek alatt nem Ismertünk ilyen „szubti- lis" értelmezést. Nem ismertük azt az eljárási módot sem, amelyet a magyar királyi ügyészség honosított meg ismét Kassán. Ez az ügyészség a legóvatosabb tárgyilagossággal dolgozik, tömegesen szünteti meg az eljárást politikai vádakban, ha nincs igazi bűnösség és lehetőleg csak valódi bűnösöket tartóztat le. A közvélemény nehezen szokik a régi korrekt állapotokhoz, ezért kél szárnyra majdnem minden nap új hír, új letartóztatásokról a templomi rablás ügyében. Cseh emlékek között dolgozik a képzelet.,( RÜH ■ma« , Göbbels a német rádió nagy feladatairól Megnyílt a berlini rádió- és távolbalátókiállítás Berlin, július 28. Göbbels birodalmi miniszter a minisztériumok, a hadsereg és a párt képviselői jelenlétében pénteken délelőtt megnyitotta az 1939. évi XVI. berlini nagy német rádió- és távolbalátó- kiállítást. Göbbels beszédében egyebek között a következőket mondta: — A német rádió a német nép szócsövévé lett s ezáltal a föld valamennyi népénél a német tekintély és presztízs erőteljes védelmezőjévé. Ezenkívül a múltban múlhatatlan érdemeket szerzett a német népközösség eggyéíorrasztása körül és ezen túlmenőleg hidat vert a külföldi németséghez. Olyan időben, amikor a leghevesebb harc dúl a német életjogokért, ez a nép zárt egységben csoportosul vezére köré. Előre kilátástalannak kell minősíteni minden kísérletet, hogy elválasz- szák a nemzetet tőle. A rádiónak a feladata az, hogy már a kezdet razdetén kivédje és letörje az ilyen kísérleteket. A vártán kell állania a hazugság és rágalmazás ellen, és ezáltal a sajtó mellett a legélesebb szellemi fegyver a német népnek létéért folytatott küzdelmében. Göbbels dr. a továbbiakban közölte, hogy a német háztartások hatvan százaléka bekapcsolódott a rádióhallgatók sorába, akiknek a száma ez év június elsején összesen 12,580.000 volt. L/fab 1* Matas érte Jószs effalvai Jégverés puss&titotia el a leégett Mössség tpatárában a termést mést és ezért keresztekben hagyták a mezőn. Cernovic környékén is jégverés pusztított és mintegy ötmillió lej kárt okozott. Dorohoi és Hotin megyékben a vihar házakat döntött össze. Míg Románia, nagyrészében viharos esős időjárás uralkodik, Moldva északi részén különösen Jassy környékén katasztrófális szárazság van. A legelők kisültek és az állatok takarmányozása nagy nehézségekbe ütközik. M. N. B. 1203. sz. 0Ub Nyári tártanitazásaink Suxwautókárral I. IISrassglQckiterrs isZell >■ See*. b ncpes utazás. ÚTVONAL: Budapest — Sopron — Semmering — Gesäuse alpesi műút — Zcll Am See — a Groslockncrre vezető magasalpesi műút teljes bejárása — Heili- genbiut — Felső-Drava völgye — Villach — Vörtki-tő — Pack hágó — Graz — Veszprém — Budapest. INDUL: augusztus 6-án és 20-án. BfészuttePi dfj pengő* 178 II. Salzhaaimergutm & Maria Zell* 7 napos mazes. ÚTVONAL: Budapest — Sopron — Semmering — Maria Zell — Lunz Ain See — Gesäuse alpesi műút — Bad Aussee •— Bad Ischl — Hallstatt — St. Wolfgang — Salzburg — Gmunden — Melk — Wien — Győr — Budapest. INDUL: augusztus 1-én és '' sszpsfe!! mi pengő 138 III. Az ó-német városokon át a Rajna völgyébe, 12 napos utazás. ÚTVONAL: Budapest — Wien — Salzburg — München — Augsburg — Ulm — Stuttgart — Heidelberg — Mainz — végig a Rajna völgyén — Rajnapartl várak —> Koblenz — Bonn — Köln — Wiesbaden — Frankfurt A/M. — Würzburg — Rothenburg o/T. — Nürnberg —- Regensburg — Pasr.au — Melk —- Wien — Budapest. INIG *': augusztus hó 9-ei! tfőszuftteii di| pengő 378 ifészletes prospektus, felvilágosítás és jelentkezés UtazdM irodánkban Jőzsef-kOrűt 5. Te!.: 14-44-00 és IBUSz-MáV hivatalos menetjesyírodák, V.f Vigadó-tér 2 Cernovic, július 28. Sxucsava megyeben nagy vihar és jégverés pusztított. A jég teljesen elverte Józseffalva határát is és így a tavaszi katasztrófális tűzvész után újabb rettentő sorscsapás érte a községet. Fokozza a szerencsétlenség súlyát az a körülmény, hogy a kukoricán és a gyümölcsön kívül a sarlós gabonában is nagy kárt okozott a jég és a vihar, mert a tavaszi tűzvész miatt a gazdák nem hordhatták fedél alá a learatott tér-
