Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-29 / 171. szám
Előfizetés, ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili. kerület, Jőzset-körút S, szám Telefon: 144*400 o Telefon: 144 - 400 Hétfőn már a házszabályreviziós bizottság kiküldésének indokolását tárgyalja a képviselőbáz Megkezdődött a Ház nyári ülésszaka — Letárgyalták a részletüzletről szóló törvényjavaslatot — A belügyminiszter benyújtotta az állampolgársági törvény módosításáról szóló javaslatot Szombaton mferpellációs ülés lesz tervezet ügyében pártközi értekezlet ült t a ma letárgyalt javaslat harmadszori ob. össze, amely egyhangúan úgy határozott, | vasása szerepel, továbbá ' ^'-pellációk is lesznek, mert a házszabályok érteimé* Állampolgársági törvény (d) A képviselőház mai ülésén a belügyminiszter benyújtotta az 1879-es magyar állampolgársági törvény módosítását tartalmazó javaslatot. Bizonyára ezer és ezer felvidéki és kárpátaljai magyar szíve kezd dobogni gyorsabban az örömtől, amikor ezt a hírt hallja, mert nagyon sóvárogva várja már a kormányzat segítő kezét, hogy kiszabadítsa az állampolgársága körüli kínos jogbizonytalanságból. Azonban ez nem az a javaslat, amit mi, felvidékiek várunk. A mi honossági bajaink területileg bizonyos helyre korlátozódnak s ezek a problémák csak fél év óta, a visszacsatolás következményeképpen állottak elő, legnagyobb részük csak közigazgatási és nem jogi probléma. Ezzel szemben a ma benyújtott törvényjavaslat az egyetemes jellegű régi magyar állampolgársági törvénynek nem helyi jellegű s időbeli- leg sem átmeneti természetű kiegészítése. Ezt a kiegészítést az teszi szükségessé, hogy a magyar állampolgár- sági törvény életbelépte óta hatvan év telt el s a jogfejlődés egyre gyorsu- lóbb ütemet vett föl. Különösen az utolsó húsz-harminc esztendőben hoztak az európai államok új állampolgársági rendelkezéseket s így a hatvanéves magyar törvényt hozzá kell alkalmazni a többi állam honossági törvényeihez. Mindenekelőtt gondoskodni kellett a kettős honpolgárság eseteinek kiküszöböléséről. Az 1879-es törvény nem mondta ki, hogy az, aki külföldi honosságot szerez, automatikusan el kell hogy veszítse magyar honosságát. Ez a rendelkezés 1892 óta benne van a németalföldi állampolgársági törvényben, 1912. óta az olaszban, 1923. óta a németben, 1927. óta a franciában, 1920. óta a lengyelben, 1924. óta a svédben, 1924. óta a norvégben s hasonló intézkedéseket tartalmaz a román, görög, török, dán, bolgár, finn és lett törvénykönyv is. Ha mi tehát ezt a megszorítást fölvesszük, akkor nem teszünk semmi mást, mint alkalmazkodunk Európához. De különben is a kétszer-kettő-négy természetes logikájából folyó az, hogy ha valaki külföldi állam honpolgárává lesz, ne élvezhesse egyúttal a magyar honosság előnyeit is. Éppen ilyen szükségszerű és magától értetődő az is, hogy aki tíz évig külföldön él s ezzel állampolgárságát elvesztette és emellett a magyar közösségtől lelkileg is elszakadt, esetleg ellene is dolgozott, az ne igényelhesse minden körülmények között a visszahonosítási. Ez különösen az emigránsokkal szemben szükséges megszorítás. Mert az utolsó húsz esztendő alatt elszaporodtak a politikai emigránsok. Nemcsak nálunk, hanem Euró- paszerte. A megugrott emigránsok csaknem kivétel nélkül ellene fordultak a külföldön hazájuknak, lazítottak ellene, bosszúvágyak kielégítése céljából hazaáruló tevékenységet folytattak. Mi jól ismerjük a volt csehszlovákiai magyar emigránsok nemzetromboló munkáját. Az ilyen elemekkel szemben kevés védekezés az, hogy megfosztjuk őket a visszahonosításra A képviselőház pénteken tartotta első ülését a rövid, alig háromhetes nyári szünet után s ezzel a Ház nyári ülésszaka megkezdődött. A belpolitikai élet hullámzása már a Magyar Élet Pártjának szerdai értekezletén megindult, a kormány ismertette az elkészült házszabályreviziós tervezetet, továbbá az állampolgár- sági törvény módosítását, — amelyről egyébként lapunk más helyén bő ismertetést adunk — végül a valutáris bűncselekmények visszaélőivel szemben tervezett radikális büntetőjogi intézkedéseket. A nyári ülésszak tehát az alkotás jegyében és a munkakészség jelszavával indult meg, mint ahogy az első képviselőházi ülés is ezt bizonyította. Ezen az első ülésen letárgyalták az úgynevezett részletüzletről szóló törvényjavaslatot, valamint a 36-os országos bizottság jelentését. Ismeretes, hogy a házszabályreviziós való jogigénytől. Ezekkel szemben gyökeresebb védekezésre van szükség. Ezt teszi majd lehetővé a most benyújtott honpolgársági novella harmadik fontos újítása, amely kimondja a magyar állampolgárság elvételének lehetőségét olyan külföldön tartózkodó magyar honosokkal szemben, akik hazaáruló tevékenységet folytatnak. Kik ezek? Mindenekelőtt azok, akikkel szemben a bíróság az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény alapján bűntettet, vagy vétséget megállapító ítéletet hozott, továbbá olyanok, akik háború esetén a bíróság megállapítása szerint az ellenséghez pártoltak, azt kémkedéssel, fegyveres szolgálattal, vagy másféleképpen segítették, vagy önként ellenséges területre távoztak, aki más állam kormányától, vagy más szervtől a magyar kormány engedélye nélkül politikai jellegű tisztséget vállalt, vagy külföldi politikai szervezet tevékenységében résztvesz. De nem kis jelentőségű intézkedés a javaslatban az, amely a ma különösen gyakran előforduló síber-kivándorlókat sújtja az hogy bizottságot küldenek ki a tervezet átvizsgálására. Ennek megfelelően a Ház indítványkönyvébe Ivády Béla azt az indítványt jegyezte be, hogy a képviselőház küldjön ki negyventagú bizottságot a házszabályok átvizsgálására. Az indítványt még a mai napon kinyomatják és holnap szétosztják a képviselők között. A képviselőház holnap, szombaton is ülést tart, melynek napirendjén állampolgárság elvételével, mivel az ország területének elhagyására vonatkozó jogszabályok megszegésével, vagy kijátszásával távoztak külföldre. Ez a novella igen szükséges és régen volt szükséges. Szükséges volt megnehezíteni a visszahonosítást és lehetővé tenni a hazaáruló emigránsok honosságának elvételét. De ez mind csak negatív jellegű intézkedés és visszahonosítás eseteiben csak azokra vonatkozik, akik elbocsátás, vagy távoliét, vagy idegen honosság megszerzése révén vesztették el állampolgárságukat. Mi felvidékiek nem ilyen okok miatt voltunk átmenetileg 18 évig idegen állampolgárok. Nekünk nem a honosítás és visszahonosítás megnehezítésére, hanem megkönnyítésére van szükségünk. S megnyugtathatjuk felvidéki testvéreinket, hogy a magyar kormányzat nem fog megelégedni az 1939-es csehszlovák-magyar honossági egyezménnyel, amely igen hiányos, hanem megfelelő könnyítéseket fog alkalmazni azoknál, akik az egyezmény alapján nevetséges kis formai okok miatt nem igényelhetik a ben szombaton interpellációs ülésnap van* A munkatempó fokozásár-' a Ház <" * sége úgy határozott, hogy hétfőn is ülést tartson a Ház és ennek napirendjére as Ivády Béla által bejegyzett indítvány; szóbeli megokolását tűzik ki. Előrelátha* tóan ugyanekkor megválasztják a négy* ventagú házszabálymódosító bizottságot is, amely azonnal megkezdi működését. A mai ülésről alább számolunk be : magyar honosságot. Ezekről a most benyújtott honossági novella nem gon- doskodhatik, mert mi helyi és időleges problémát jelentünk. Ezt a részletkérdést nem törvénnyel kell rendezni, a Felvidék visszacsatolásával kapcsolatos fölhatalmazási törvény alapján egyszerű kormányrendelet enyhítheti bajainkat. És hála Istennek, megvan a reményünk arra, hogy a felvidékiek visszahonosításának megkönnyítéséről rövidesen intézményes gondoskodás fog történni. Jaross Andor, a fölszabadultak szószólója ezt a kérdést is a sürgős elintéznivalók közé sorolja és fölszínen tartja. Azok a legutóbbi panaszok, amelyek a tényékhez való minuciózus ragaszkodással minden túlzás nélkül, tárgyilagosan tárták föl a felvidéki honossági mizériákat, nem kerülték el az irányadó tényezők figyelmét. Ennek tudatában a legjobbakat remélve fogadhatjuk az emigránsokra szabott állampolgársági novellát, mert remélhetjük, hogy nemsokára a mi felvidéki állampolgársági ügyünk kerül maradéktalanul kielégítő megoldásra. A részletüzletről szóló törvényjavaslat vitája Bobory György alelnök tíz órakor nyi- i niszter, akit a Ház jobboldalán melegen tóttá meg a Ház ülését. Első ízben jelent I üdvözöltek. Napirend szerint megkezdték meg a Házban Varga József iparügyi mi- | a részletüzletről szóló törvényjavaslat vi-
