Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-28 / 170. szám

Ä Ára: 10 fillér II. évfolyam 170. szám. Budapest, 1939 július 28. Péntek Előfizetés ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, •gyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP X4 )/\ Szerkesztőség és kiadóhivatal:- • vf \ Budapest, Vili. kerület, Jőzset-kőrút 5, szám Telefon: 144*400 o Telefon; 144*400 Jövőépítés a Kárpátok alatt (p. z.) Kárpátalja visszatérésével a Trianonban megnyomorított ország nemcsak hatalmas erkölcsi elégtételt kapott azzal, hogy a gazdasági egy­másrautaltság és a gens fidelissima létérdekeinek sutbadobásával elszakí­tott magyarorosz nép megcáfolta a marxista benesi propaganda leghatha- tósabb érveit s önszántából kívánt visszatérni az ezeréves szentistváni birodalomhoz, miáltal a Kárpátoknak közel kétszázhetvenöt kilométernyi darabján ismét az ősi ezeréves vona­lon fut a határmesgye s leng a ma­gyarorosz nép elnyomatásának húsz keserves esztendeje alatt mindig sírva visszavágyott magyar lobogó, hanem a morális elégtételen túlmenően — mint azt már több ízben leszögeztük — a geopolitikailag és gazdaságilag ránkutalt s hozzánk gravitáló Kárpát­alja visszatérésével a megnagyobbo­dott ország olyan felmérhetetlen ér­tékű természeti kincsek és nyersanya­gok birtokába jutott vissza, amelyek szükségessé teszik gazdaságpoliti­kánknak a megváltozott viszonyokhoz mért s nemzetpolitikai célkitűzéseink szempontjainak is megfelelő átállítá­sát. Ez elsősorban hosszú időt igény­bevevő alapos, komoly tudós munkát igényel. A nagyközönségnek talán fo­galma sincs arról, hogy ezek a problé­mák mennyire behatóan foglalkoztat­ják a kormányt, legelső sorban éppen Teleki Pál gróf miniszterelnököt, aki nem elégszik meg a hivatalos jelenté­sekkel és javaslatokkal, hanem mun­katársaival a helyszínen igyekszik vi­lágos képet szerezni Kárpátalja gaz­dasági problémáiról, hogy azután a személyes tapasztalatok alapján a tu­dós felkészültségével dolgozza ki azt a nagyvonalú gazdasági programot, amelyet Kárpátalja visszacsatolása időszerűvé tett s amely hivatva lesz a csehek által tönkretett országrész sok megpróbáltatáson keresztülment magyar és magyarorosz népének meg­felelő életlehetőséget biztosítani, úgy azonban, hogy a program megvalósí­tása az anyaországtól ne csak áldoza­tot követeljen, de nyereséget is jelent­sen számára. Erről a nagykoncepciójú munkáról kapott ma Ízelítőt a sajtó a sajtófőnök tájékoztató előadásában. Vitán felül áll, hogy Kárpátalja gazdasági életének gyújtópontjában e terület közel felét kitevő erdőségek­ben folyó, illetve megvalósítandó er­dőgazdálkodás áll, amely a lakosság­nak közel negyven százalékát tartja el. Ezzel magyarázható az, hogy a Kárpátaljával kapcsolatban megvaló­sítandó gazdasági program mindenek­előtt 3,z erdőgazdálkodás rentábilissá- tételét célozza, ami egyaránt érdeke nemcsak Kárpátalja népének, de az anyaország lakosságának is. Amannak azért, mert megélhetést, kereseti le­hetőséget nyújt, az anyaországnak vi­szont azért, mert a kárpátaljai erdő- gazdálkodás talpraállitásaval mente­sülünk a tűzifa és a kemény műfa behozatalától, csökken puhafabehoza­tali szükségletünk, s keményműfakivi- telre feleslegünk lesz, az utóbbinak^ a szabaddevizájú piacokra való szál­lításával pedig emelhető devizakészle­•Japán ellenséges eljárásnak tekinti az USA lépését Amerika felmondta a Japánnal kötött kereskedelmi és hajózási szerződést — A főbb pontokban megegyezett London és Tokió Háborús feszültség Japán és a szovjet között Washington, július 27. Hull, az Egye­sült Államok külügyminisztere, szerdán hosszasan tanácskozott távolkeleti szakér­tőivel, majd felkereste Roosevelt elnököt a Fehér Házban. Az elnök ez alkalommal jóváhagyta a kormány legújabb távol­keleti döntését. A késő esti órákban je­lentette a külügyi hivatal, hogy az Egyesült Államok megszüntette a Japánnal 1911-ben kötött kereskedelmi és hajózási egyezmény hatályát. A kormány eljárása bombacsapásként érte a washingtoni közvéleményt, mivel a sze­nátus külügyi bizottsága csak néhány nap­pal ezelőtt halasztotta el a japán szerző­dés megszüntetését tanácsoló javaslat tár­gyalását. Pittmawn szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, kijelentette, hogy meggyőződése szerint a kormány lépése bölcs és indokolt eljárás volt. A New York Times washingtoni levele­zője szerint ez a lépés azt jelenti, hogy az Egyesült Államok nemcsak ragaszkodnak távolkeleti jo­gaikhoz, de megtorlással is élnének, ha Japán sértené ezeket a jogokat. Ha a japán katonaság Kínában amerikai alatt­valók bántalmazásával próbálná az Egye­sült Államok tekintélyét megrendíteni, Amerika a legerélyesebb eszközökkel védi meg tekintélyét. Az 1911-iki amerikai-japán kereske­delmi szerződést felmondó jegyzék nem céloz a jelenlegi távolkeleti helyzetre. Mindamellett a jegyzék bevezetésében ki* fejti, hogy az Egyesült Államik kormá­nya az elmúlt évben gondosan megvizs­gálta kereskedelmi szerződéseit és arra az elhatározásra jutott, hogy az amerikai-japán kereskedelmi szerző­dés olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek felülvizsgálatra szorulnak. A szerződés felmondására azért volt szük­ség, hogy elő lehessen készíteni az ilyen­természetű felülvizsgálást és hogy „az új helyzet követelményeinek megfelelően, jobban lehessen biztosítani és előmozdít tani az amerikai érdekeket”. A szenátus külügyi bizottságának ülé­sén Borah szenátor a japán helyzetről folyó vita során kijelentette, hogy Anglia, tünk. Ezeken felül nem elhanyagol­ható az erdő- és fagazdálkodással kap­csolatos falepárlóipar, a faszénipar, amelyek mind olyan anyagokat állí­tanak elő, amelyekből eddig nagy be­hozatalra szorultunk. De nemcsak a meglévő ipar fejlesztése, hanem új iparág meghonosítása is szerepel a kormány programjában. Mint Thu- ránszky Pál dr. sajtófőnök tájékozta­tásából kitűnik, a kormány komolyan foglalkozik cellulózegyár felállításá­nak gondolatával s addig is, míg ez megtörténik, gondoskodik a szóbajövő faanyag másirányú értékesítéséről. Ter­mészetesen a kárpátaljai erdőgazdál­kodás racionalizálása korszerű szállí­tási eszközöket igényel s minthogy ezen a téren nagy nehézségek voltak, ezek kiküszöbölésére máris megindult a munka: Taracköz és Aknaszlatina között új vasútvonal épül, amely amellett, hogy pótolja a Mármarosszi- geten át román területen futó vasút­szakaszt, a közlekedési viszonyokat egy csapásra megjavítja, de nem ke- vésbbé fontos abból a szempontból sem, hogy a csehektől terhelő örök­ségként átvett nagyarányú munkanél­küliségen is enyhíteni fog. ^ Az anyaország szempontjából nagy­értékű gyarapodást jelentenek a sóbá­nyák, hiszen köztudomású, hogy a sóban teljesen behozatalra szorultunk. Most annak ellenére, hogy a Németor­szágból behozott só eddig olcsóbb a szlatinai bányák mélyén nyert sónál, intenzivebbé tesszük a sóbányászatot, s hogy mennél több munkáscsalád ke­reshesse meg kenyerét, a másutt al­kalmazott modern termelési módsze­rek helyett a kormány a minél több munkás foglalkoztatására helyezi a fősúlyt. Ebben a munkaszervezésben a hely­zetdiktálta. egyedül helyes, korszerű, népi- és nemzetpolitikai felismerése és érvényesítése jut kifejezésre. Ami pedig energiagazdálkodásunkat illeti, mélyreható változás várható a tervezett völgyzáró gátak megépítésé­vel, amelyek amellett, hogy teljes mér­tékben megoldják nemcsak Kárpátalja, de az ország egész északkeleti részének energiaellátási problémáit, egyúttal nagy lépéssel juttatják előbbre a Kor­mányzó hatalmas Alföldöntözési pro­gramjának megvalósítását, amelynek mezőgazdasági termelésünk belterje- sebbétételére várható hatását már többízben kifejtettük. Az első völgy­záró gát a Tarac festői völgyében épül fel s már ennek is folynak az elő­készítő munkálatai. Tavasszal pedig megkezdődik a kő fejtése s a gát épí­tése is, ami újabb munkaalkalmat, ke­reseti lehetőséget tehát, az általános életszínvonal emelkedését fogja jelen­teni Kárpátalja jobb sorsra érdemes népének. Itt vannak Kárpátalja eddig fel nem tárt természeti kincsei, amelyek tekintetében a kormánynak szintén nagyvonalú programja van. Nemcsak arról van szó, hogy Kőrösmezőn foly­tatják az eddigi olajfúrási munkála­tokat, hanem arról, hogy a miniszter- elnök útbaigazításai alapján új olaj­telepek feltárása után kutatnak. Nem utolsó sorban fontos a kor­mánynak a kárpátaljai legelők javítá­sára irányuló programja. Máris ezer holdon folyik az állattenyésztés szín­vonalának föllendítése szempontjából nagyjelentőségű legelőjavítási munka s ezt a programot a jövőben tovább fogják szélesíteni, hogy a két évtize­des megszállás alatt mostoha elbánás­ban részesített, úgyszólván elzüllesz- tett állattenyésztést nemcsak mennyi­ségileg, de minőségileg is a régi, a* anyaországi színvonalra emeljék. Nagyszabású építő-alkotó munka- program csendül ki a sajtófőnök elő­adásából. Beszédes bizonyítékául an­nak, hogy az anyaország nemcsak testvérként öleli keblére leghűsége­sebb nemzetét, de a felszabadulás má­morán túl, a lehetőség határain belül, mindent megtesz, hogy a kis ország­rész lakossága érezze is az édesanya: a Hungária aeterna meleg szeretetét. s ez az alkotó munka a legbiztosabb záloga az elkövetkező Nagymagyaror- szág békés, boldog jövendőjének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom