Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-27 / 169. szám

N APRÓL-NAPRA 1939 JÚLIUS 27, CSÜTÖRTÖK Július 26 A Uá’zsaa&ílifolt ügye került ma a belpolitika napi­rendjére. Miért van szükség házszabály- módosításra? Azért, hogy a parlament gyorsabb ütemben dolgozzon, mint eddig. Mert a parlament az utolsó félévben in­kább beszélő fórum volt, mint törvény- alkotó testület. Ez év január elsejétől a ház föloszlatásáig, négy hónap alatt mindössze négy törvényt alkotott. A negyedik volt a zsidótörvény, amelyet még december végén vett munkába a képviselőház. Közel öt hónap mult el a zsidótörvény elleni szónoklatokkal s köz­ben a megvalósításra váró fontos szociá­lis reformok egész sora pihent. Ez az öt hónap igazán „beszédesen” bizonyította be, hogy a mai házszabály mennyi sok lehetőséget ad a szőfecsérlésre és idő­pazarlásra. De itt még azzal lehet men­teni a házszabályokat, hogy ez esetben az időpazarlásért az ellenzék felelős, az ellenzék szabotálta a munkát. De lát­tunk mi más példát is a törvényhozási gépezet lassúságára, olyan esetben, ami­kor nem is volt semmi ellenzék, semmi időrabló akadály, mert a Ház teljes egy­hangúsággal szavazta meg a szóbanforgó törvényt — a felvidéki képviselők behí­vását — és mégis több mint két hét múlt el, amíg a javaslatból végrehajtott valóság lett. Ezek a példák egyenesen üvöltenek a házszabilyreformért. Sok és gyors reformra van szükségünk, tehát gyorsüteművé kell előbb reformálnunk a törvényhozás munkáját. Persze az ellen­zék — bal- és jobboldali egyaránt — szörnyen ellenzi a házszabályreformot. Miért? Nagyon egyszerű a dolog. A« ellenzék számára a parlament mást je­lent, mint a többség számára. A többség határoz, a többség dolgozik — tehát az az érdeke, hogy a felgyülemlett renge­teg föladatot mennél rövidebb idő alatt törvényekbe dolgozza föl. Szóval a több­ség számára a parlamentarizmus a tör­vényalkotási munkát jelentené. Az ellen­zék ezzel szemben a parlamenti fórumot propaganda-fórumnak igyekszik fölhasz­nálni, a parlament számára az állandó szónoki emelvény, amelyről. tanait ter­jesztheti, szabadon elmondhatja a kor­mány elleni filippikáit, — tehát elsősor­ban bőséges agitációs lehetőség. Az ellenzék állandóan panaszkodik a klotür, vagyis a beszédidő korlátozása ellen, kevesli az egyórás . beszédidőt és a ne­gyedórás interpellációs fölszólálást, s ellenkezőleg, még több beszélési tehető­séget akarna, mint amennyi most van. Ennél a problémánál azonban csak egy szempont lehet irányadó: a nemzet ér­deke. Az ellenzéknek talán elég ideje van, neki talán nem sietős a törvény­hozási munka, a nemzetnek azonban nincs ideje várni. Erre a reformra szük­ség van és pedig most mindjártaz igazi nagy őszi munka megkezdése .előtt. Reformálni, gyorsítani kel a parlament munkamódszereit, hogy gyorsan jöhes­senek a reformok, A 8 Óta* Ufsáf felvidéki kérdésekben tapasz­talható alaposságára legjellemzőbb az a cikksorozat, amelyet kéthónapos erőlte­tett reklámozás után most futtat. Ebben a cikksorozatban, mely inkább hasonlít összenyirt potpurrihez, mint tényleges riportokhoz, egymást érik a tárgyi téve­dések és a valótlanságok. Eddig nem törődtünk a melléfogásaival, de most egész sorozatot követett el. A 11-ik foly­tatásában „Munkában a Propagacsna” alcím alatt Kürthy István komáromi fő­ispánt megteszi budapesti rendőrfőkapi­tánynak, továbbá azt írja róla, hogy a csehek alatt komáromi lakásán két azsanprovokatör jelent meg, akiknek szállást adott. A két azsanprovokatör másnap feljelentette a volt főispánt és ennek nyomán letartóztatták, halálra ítélték, csak annak köszönheti életét, hogy a magyar hatóságok kicserélték. A gyanútlan olvasó csodálkozik, hogy ilyen jól értesült a riportíró. A valóság ezzel szemben az, hogy Kürthy István rögtön azután, hogy megvált Kómáról - ban a főispánt hivataltól, visszavonult Kottára és ott töltötte az egész húsz esz­tendőt. Komáromban nem is volt lakása. Nem jelent meg nála semmiféle azsan­provokatör, nem fogták el és nem ítél­ték halálra. Nem azért írjuk ezt, hogy egyes adatok helyességébe kapaszkod­junk bele, csupán arra akarunk rá­mutatni: ez az elírás úgy történhetett meg, hogy a riport írója a régi újság­cikkek aő.atait lemásolta, anélkül, hogy meggyőződött volna, vájjon mennyiben helytállók és mennyiben felelnek meg a Valóságnak. ■rrwmrtn 3 Súlyos ellentétek az Egyesült Államok és Anglia között a tokiói egyezmény miatt Küszöbön áll a teljes angol-japán megegyezés Tokió, július 26. Az angol és a japán küldöttség szerdán délelőtt 10.40 órakor a külügyminiszter helyettesének hivatali helyiségében tanácskozásra összeült. Dél­ben 13.20 órakor a tanácskozásokat meg­szakították s délután négy órakor foly­tatták. Egyesek úgy tudják, hogy a megegyezésre a legrövidebb idő alatt sor kerül. Washington, július 26. Anglia és az Egyesült Államok útjai szétváltak a Tá­volkeleten — mondják beavatott ameri­kai politikai körökben. A tokiói r.ngol- japán megállapodás ügyében az utolsó 24 órában élénk eszmecsere folyt London és Washington között s az eredmény most az lett, hogy I , az amerikai külügyminisztérium ezen­túl önállóan fog eljárni a távolkeleti kérdésekben s véget vet az eddigi szoros angol-ame­rikai együttműködésnek. A Fehér Ház­hoz közelálló körökben nagy nyugtalan­ságot keltett a tokiói megállapodás, amely a japán álláspont százszázalékos győzelmét jelenti s attól tartanak, hogy a japánok most már az Egyesült Álla­mokkal szemben is erélyesebben fognak fellépni. Hull amerikai külügyminiszter egy nyi­latkozatában kijelentette, hogy az Egye­sült Államok kormánya Japánnak semmi­féle különleges jogát, mint például folyók lezárását, nem fogja elismerni és hogy Amerika Kelet-Ázsiában ugyanolyan po­litikát követ, mint eddig. Japánt terheli teljes egészében a felelősség, ha a Kan- ton-folyó lezárása folytán amerikaiak se­besülnének meg, vágy vagyoni károsodás érné őket. 4 Az Egyesült Államok kormánya ragaszkodik teljes jogaihoz, amelyeket a kilenchatalmi egyezményben és Kínával kötött sok más egyezményé­ben szavatoltak. Edén lapja a tokiói «Megegyezés ellen London, július 26. Eden volt külügy­miniszter lapja, a Yorkshire Post szerdai vezércikkében élesen támadja a Chamber- lain-kormány külpolitikáját a japán kormánnyal kötött megálla­podás miatt. A lap súlyosan kifogásolja, hogy Cham­berlain az alsóház keddi ülésén elutasított minden olyan indítványt, amely lehetővé akarta tenni, hogy a parlament bizonyos időközökben a nyári szünet tartama alatt is összeülhessen. Chamberlaint ezeket az indítványokat a legmerevebben elutasí­totta, már pedig az angol népnek igenis joga van arra, — írja a Yorkshire Post — hogy a mai viszonyok között ne fosszák meg alkotmányos jogai gyakorlásának lehetőségétől. Aknára futott egy angol gözös London, július 26. Hongkongból érkező jelentések szerint a délkinai partvidéken, Swatau és Formoda között aknára futott egy 3500 tonnás angol személyszállító hajó. A japán kormány megbízottja a legna­gyobb elismeréssel méltatta a japán kül­ügyminiszter és az angol nagykövet kö­zött létrejött előzetes megállapodást és annak a meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy Anglia ezek után most már nem fogja támogatni Csangkaisek tábor­nagyot. Ez az első eset, hogy angol gőzös beleke­rült a japánok által lefektetett akname­zőbe. A hajó nem szenvedett komolyabb sérüléseket s a szerdán délben beérkezett Az Egyesült Magyar Párt csilizközi körzeti választmánya értekezletet tar­tott Balonyon a szövetkezet termében. Az egybegyűlt tagok először a magyar Hiszekegyet imádkozták el. Bohus Rezső balonyi plébános, a csi­lizközi körzet elnöke megnyitója után Bartal Iván országgyűlési képviselő mon­dott tartalmas beszédet. Tolmácsolta Rozsinszky dr. pártigazgató üdvözletét, aki nem jelenhetett meg. Megértőén, meggyőzően fejtegeti, miben áll a felvi­déki magyar szellem, melynek egyetlen célja az országépítő munka. Nincs különbség e szellem szerint úr és munkás között, mert jclszav ..ih: egy nemzet, egy akarat, egy cél. Majd rátért Csilizköz vízkáraira, a Duna kikotrási é3 csatornaépítési mun­kálatokra. Pártunk dolgozik, hogy minél előbb meginduljanak e mentőmunkálatok. Beszámol a legelső javításokról, melyhez állami támogatást eszközöl ki a párt. Utána Füssy Kálmán képviselő szól a választmányhoz. Lelkes beszédének fő­tárgya: Magyarország újjáépítése. Az eddigi nemzetmentő munka most ország­építő munkává változott át. Ezt vezéreink­kel kitartva, egyesült erővel kell végez­nünk. Az Egyesült Magyar Párt dunaszerda- helyi szervezetének választmánya Petényi György Pál ügyvezető elnök vezetésével zártkörű választmányi ülést tartott. A tárgysorozat első pontja volt a még a csehek által kivetett s most a magyar adóhatóság által követelt adóhátralékok tárgyában állást fog­lalni. Miután ezen adók a teherbíró képességet felülhaladóan magasak, a választmányi gyűlés egy hattagú bi­zottságot választott ki kebeléből, akik az adótételeket az adóhivatalnál át­nézik és ha szükségesnek mutatkozik, a komáromi pénzügyigazgatóságnál eljárnak. A bizottság tagjai: Petényi György Pál. Matics Károly, Kanovics Benő, Ludilc József, Patassy Albert, Priviczky Ernő dr. ügyvéd. jelentések szerint saját erejéből folytat­hatta útját Hongkong felé. Ismét visszaverték a támadó szovjet repülőket Tokió, július 26. A japán hadvezetőség szerdán reggel újabb hivatalos jelentést adott ki a mandzsu-mongol határon folyó harcokról. A jelentés szerint a szovjet­orosz légihaderő ismét támadást intézett Nomonhan mandzsuriai határkerület' ellen, a japán légihaderő azonban vissza­verte a támadást. Orosz részről száz harci gép és hatvan» bombavető gép vett részt a támadásban, Sajnos, máris vannak, akik ezt is aka-^ dályozni akarják. Ezek az újabb pártala­kítások, az egységből való kilengések, és az egyesek önző érdeket szolgáló moz­galmai. Pedig ma a közös érdekeket kell a magánérdek fölé helyezni, hogy egye­sült erővel tudjuk végrehajtani a tervbe­vett, sőt már megszavazott törvényeket: földreformot, zsidótörvényt, stb. A még idegen uralom alatt lévő testvéreink föl­szabadítása pedig csakis megértő egy­séggel történhetik meg. Ne hallgassunk tehát a lélekkufárokra, mint hallgattuk egyesek a csehek alatt. Ne legyen a Felvidék vadászterület, hanem fogjunk össze Jaross politikája mellett. A beszédeket nagy éljenzés és taps követte. Indítvá­nyok sorában Méhes titkár tett jelentést a körzetben tapasztalt párt- és közigazga­tási ügyekről. Csicsay Benedek a kotlebapusztai bir­tok bérbeadása körüli eljárásokról tesz indítványt. Bartalos Mihály szapi elnök pedig az ármentesítési munkálatokról szól. Ezekután Bohus elnök buzdító sza­vai zárják be az értekezletet. Aznap Medve községben a pécsi bányá­szok leventéi tartottak lélekemelő ünnep­séget, melyen Bohus plébános mondott beszédet. A gyűlés második tárgya a zsidó köz­ségi képviselőtestületi tagok lemondatása. Erről egyszer már tárgyalt a választmány, az illetőknek tudtára is adták, azonban azok nem vették tudomásul. Mostani ha­tározat értelmében Dobler Kálmán és Pe­tényi György a főbírói hivatalnál szemé­lyesen intézik el az ügyet. Indítványok sorában még több párt­ügyi és közérdekű ügyet tárgyaltak. Vé­gül Ruczy Laios indítványára egyhangú­lag kérik a párt országos központját, hogy úgy, amint az a cseh éra alatt volt, a párt egy törvénvhozója ha­vonta egyszer panasznapot tartson a dunaszerdahelyi titkóri 'ban. Méhes Rudolf titkár erről a jelentést az országos központnak meg is tette. „Anglia és az Egyesült Államok utjai szétváltak a Távol- Keleten44 az Essfisnn píh a csalöüUzl MKcatrt Baria 1 íuása a csiÉizHüz? ápJiísniesifésMl - FOssw á Käintän: „se Eesyan a Fásulnék uaüásztertlier Az Egyesül! Párt dunaszerdaiteiyj szerkezete akciót indít a csehek által kivetett adók ügyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom