Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-26 / 168. szám
1939 JÚLIUS 26, SZERDA TEKPIDKlü KEÜ> A Felvidéken még az őszi Idény előtt meg kell indítani a kisipari és kiskereskedeimi hitelakciót "Kassa, július 25. Az állami támogatással még 1933-ban megindított kisipari és kiskereskedői hitelakciónak a Felvidékre való kiterjesztésére kapott kormányzati utasítás alapján a kassai kereskedelmi és iparkamara már az év elején megkezdte a szükséges előmunkálatokat s a vonatkozó belügyminiszteri rendelet szerint a kamarai kerületbe tartozó nagyobb városok és községek vezetőségének megkeresésével a szükséges hitelalap megteremtését szorgalmazta. A hitelakció ügyével összefüggő kérdések megtárgyalására a Kereskedelmi és Iparkamarában Siposs Aladár dr. főtitkár, Wirth Gyula, Buchner Béla és Oelschlä- ger István, valamint Ivánfy Géza kamarai előadó részvételével megtartott tanácskozás elismeréssel vette tudomásul az előadói jelentés alapján a kamarának a kisiparos és kiskereskedő hitelakció ügyében tett eddigi — jórészt az egész Felvidék ezirányú szükségleteire kiterjedő — kezdeményező és szervező tevékenységét. Wirth Gyula és Buchner Béla elégtelennek és célját tévesztettnek tartják az egészen kisösszegű hitelek folyó-1 sítását, miután ezek inkább segélyjelleg-1 gél bírnak és termelői tevékenység fejlesztésére elégtelenek. A kisiparosoknak és a kiskereskedőknek — az átmenet nehézségei következtében — olyan hitelellátásra van szükségük, amely új vállalkozásokat, munkavállalásokat, illetve árubeszerzést tesznek lehetővé. Kívánatosnak tartják, hogy — amint ezt a Kamara a kereskedelmi, az iparügyi és a felvidéki minisztériumokhoz intézett felterjesztésében kérte — a kormány által biztosított s veszteség- tartalék jellegű hitelfedezeti összeget a visszacsatolt területen élő hitel- igénylők számának figyelembevételével a kormány kiegészítse, illetve a visszacsatolt terület e hiteligényeinek kielégítésére megfelelő hitelkeretet biztosítson s az állami hozzájárulást — tekintettel a felvidéki városok és községek nehéz anyagi helyzetére — ne tegye függővé e közületek által folyósítandó hitelalapi fedezetvállalás feltételétől és a legsürgősebben tegyen a kormány megfelelő intézkedést, hogy a hitelakció az őszi gazdasági és kereskedelmi idény előtt megindulhasson. * 14 A földmívelésügyi minisztérium közlése a sárgabarack aszalásáról ; Budapest, július 25. Az idén külföldön nagyobb mennyiségű barackaszalvány elhelyezése válik lehetségessé. Házilag a barackaszalvány a következőképpen készíthető: » Kb. 1.5X2 m. nagyságú lécekből keret ezegelendő össze. Erre kétsorosán rajzszegekkel orgántüll erősítendő fél, ezzel takarjuk le majd a gyümölcsöt. Ahol sok a tégy, ott a takaró is rajzszegekkel erősítendő. A kereteket 4 tuskóra vagy téglára kell felállítani, úgy, hogy a földről kb. 60—80 cm-re legyen, hogy így a levegő is átjárhassa. A kereteken elhelyezett sárgabarackot mindig olyan helyre kell állítani, ahol a napsugarak a legintenzívebben érik, hogy így a napsütés minden perce kihasználható legyen. A napon szárított sárgabarack tápértéke sokkal nctgyobb, mint a gyári aszalásáé. A kész aszalt barack száraz, de nem zörgős, hanem rugalmas és azt száraz, szellős helyen, organtüllzacskóban, rúdon lógatva kell a padláson raktározni és időnként megforgatni. A tökéletlenül aszalt sárgabarack megpenészedik, sőt el is rothad. Aszalásra szánt sárgabaracknak csak a nagy, elsőrendű barack felel meg, melyet vadonatúj fogkefével erősen meg kell kefélni, illetve megmosni, ha permetes, éles késsel kettévágva, vászonzacskóba helyezve 10 percig mély edényben — melyben 2% kénsav van — kénsavba mártani, hogy az áru meg ne bámuljon. Tíz percnyi áztatás után a sárgabarack a zacskóból kiszedve abroszra öntendő, hogy a nedvességet az vegye fel, ne az orgántüll. Az áru ezután héjjal lefelé, magrésszel a nap felé sűrűn sorjázva, egyrétűen a keretre rakandó. Ahol házi aszaló van, ott is először napon szikkadjon az áru és csak azután kell a 40—50 C-fokos aszalóba tenni, nehogy a héja megrepedjen. Az aszaló hófoka 65 fokig emelendő, amikor is az aszalás 4—5 óra alatt kész van. Amennyiben a háztartások saját szükségleteiket meghaladó mennyiséget aszalnak és azt értékesíteni kivánják, úgy forduljanak a Hangya Szövetkezet központjához, vagy annak legközelebbi fiókjához, miután nevezett szövetkezet a földmívelés- ügyi minisztériummal megállapodott, hogy a felajánlott mennyiségeket, a külföldön elérhető árak alapján későbbi időpontban ármegállapító bizottság által megállapított áron —- ha az aszalvány minősége megfelel — a termelőktől átveszi. (—) Beregszász kövezetvám-szedési joga. A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter Beregszász megyei város részére a 26.872/1904. számú Engedélyokirattal 50 évi időtartamra engedélyezett kövezetvám-szedési jogot a Budapesti Közlöny keddi (116) számában közölt vámdíjtételek alkalmazásával az 1890: I. t. c. 94. §-ának második bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Súlyos károk a dohányüitetvényekben Budapest, július 25. A Dohánytermelők j Országos Egyesülete kedden délben rendkívüli közgyűlést tartott Eszenyi Jenő elnökletével. Az elnök beszámolt arról, hogy az egyesület legutóbbi ülésén javaslatot terjesztettek be, hogy a földreform kapcsán ne használják, fel kishaszonbérletek céljaira a dohánytermő területeket. A javaslatot a közgyűlés elfogadja és Illetékes helyre eljuttatja., Lichtenstein Sámu aet -.javasolta, hogy a Dohány jövedéket .kérje meg az egyesület, kezdje meg a dohánytermelők részére fizetett előlegek második részének kiutalását. Ugyancsak megemlékezett a felszólaló arról, hogy nagyon elterjedtek az állati és növényi kártételek a dohányültetvényekben, a vetési bagolypillének kártétele sok helyen 80%-ot is eléri. A felszólalásra Juhász Árpád gazdasági főtanácsos válaszolt, aki egyúttal a Dohányjövedéket is képviselte a közgyűlésen és utalt arra, hogy a Dohányjövedék a betegségek leküzdésére megtette azonnal a szükséges intézkedéseket. Az elnöklő Eszenyi Jenő foglalta össze ezután a felszólalások lényegét. Megemlékezett az előleg kérdéséről is, s bejelentette, hogy a javaslatokat az egyesület eljuttatja illetékes helyre. Ezután az egyesület Országos Mezőgazdasági Kamarába rendes tagokként Bethlen Pál grófot, az egyesület elnökét és Papp-Szász Tamást, az egyesület igazgatóját küldte ki. Póttagoknak megválasztották Eszenyi Jenő alelnököt és Gosstony Andor igazgatóválasztmányi tagot. Az 1939/42. évekre újabb négy igazgató- sági tagot választottak meg, amit az tett szükségessé, hogy a Felvidék egy részének és a Kárpátaljának az anyaországhoz való visszatérésével az egyesület tagjainak a száma is negyvennyolccal emelkedett. A három évx-e megválasztott igazgatóválasztmányi tagok: Czigány György, Juhász Gyula, Kmoskó Gyula és Siidy Sándor lettek. Ugyancsak megválasztottak az 1939. évre egy számvizsgálóbizottsági tagot a felvidéki Elek Béla személyében. (—) Román lap a sinajat magyar-román tárgyalásokról. Bukarestből jelentik: A „Timpul“ hosszabb cikkben foglalkozik a július 27-én kezdődő sinajai magyar-román gazdasági tárgyalások ügyével. A lap szerint a tárgyaláson, a legfontosabb kérdés Románia 14 millió pengős kliringkövetelése lesz. (—) Ijesztő mértékben csökken az önálló iparosok száma Nagyváradon. Nagyváradról jelentik: A nagyváradi iparkamara vezetősége összeállította a kamara területén élő önálló iparosok statisztikáját. A kamara igazgatásához tartozó Bihar, Szilágy és Szatmár megyék területén az önálló iparengedéllyel bírók száma 9789. Három évvel ezelőtt még 11.550 önálló Iparos működött a kamara területén. Eszerint három év alatt 1761-el csökkent az önálló Iparosok száma. A katasztró- fális csökkenést a kisipar súlyos válsága okozta. Ennek oka csak kis részben a nagyipar térhódítása. A legnagyobb baj a kamara megállapítása szerint, a gazdasági élet pangása és a kisipart sújtó igazságtalan adóztatási rendszer. A kamara jelentése szerint a helyzet további romlása várható. (—) Súlyos építőipari válság Erdélyben. Kolozsvárról jelentik: Néhány nappal ezelőtt jelentést közöltünk a kolozsvári építőipar súlyos helyzetéről. Most a marosvásárhelyi építőipar válságáról érkezik hir. A nyár folyamán Marosvásárhelyen egyetlen komolyabb építkezés sem volt és semmi kilátás nincsen a helyit javulására. A városban az építőipari munkások 75 százaléka munka nélkül van. A magánépítkezés szünetelése mellett fokozza a nyomasztó válságot a beígért köz- épltkezések elmaradása is. Ez különben egész Erdélyben hasonlóképpen áll. A költségvetésben megszavazott középítkezések munkáit sehol sem kezdték meg. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: EGYENETLEN Üzlettelenség mellett, tartott irányzat jellemezte az értéktőzsde részvénypiacát. Az árfolyamkialakulás egyenetlen volt. Schuler 2, Nemzeti Bank, Izzó és Délcukor 1, Nagybá- tonyi és Gumi 0.50, Salgó 0.30 pengővel drágult, Kőszén 4.5, Bauxit 2, Cukor 1.5, Tröszt 1.2, Rima 0.30 pengővel olcsóbbodott. •— A kötvénypiac üzlettelen és gyengén tartott. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 160.—, Első M. Bizt. 345.—, Concordia-malom 2.—, Első Bp. malom 5.25, Hungária-malom 14.75, Bauxit 122.—, Kohó 13.—, Kőszén 252.5, Nagybátonyi 36.—, Salgó 22.95, Urikányi 25.75, Franklin 5.50, Fegyver 22.5, Ganz 10.5, Láng 24.—, Győri vágón 14.—, Rima 51.—, Schuller 27.—, Ofa 9.—, Nasici 61.—, Duna- Száva 7.—, Levante 0.25, Nova 11.—, Tröszt 36.5, Államvásút 6.25, Délcukor 71.5, Magyar cukor 60.—, Georgia 15.—, Stummer 32.—, Izzó 82.—, Dreher-Haggen. 118.—, Gschwindt 730.—, Gyapjúmosó 2.—, Goldberger 33.—, Magyar kender 7.5, Pamutipar 22.—•, Szegedi kender 36.—, Chinoin 9.80, Brassói 22.5, Gumi 36.—, Vasúti forg. 12.5, Telefon 6.25. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, Népszövetségi 63.—, 1911. évi föv. 4% 16.—, 1914. évi föv. 4.5% 285.5, 1927. évi föv. 6% 79.5, 1939. évi kincstárj. 100.—. A MAGYAR NEMZETI BANK Árfolyamai Valuták: Angol font 16—16.20, Belga 57.95 58.55, dán korona 71.30—72.10, dinár 6.50— 7.90, USA dollár 340.70—344.70, kanadai dollár 332—337, francia frank 9.—9.20, hollandi forint 182.70—184.70, cseh-morva protektorátus *7:50—11:80'(20 K-nál nagyobb címlétek kivételével), Szlovákia 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), . lengyel zloty 61.—63.—, leu „ 2.60—3.45,. leva 3.—3.60, líra 16.90- 17.90 ( 500 és 100Ö lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég korona 80.25—81.15, svájci frank 76.95—77.85, svéd korona 82.30—83.20. KUlföldi kifizetések: Amszterdam 183.10—■ 184.70, Athén 3.025—3.055, Belgrad 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58.13— 58.57, Bukarest 3.41—3:44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid —, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.10— 344.70, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.50—83.20, Varsó 64.25—64.75, Zürich 77.175—77.185, Isztanbul 268—271. zürichi árfolyamok Zürich, július 25. (Zárlat): Párizs 11.73%, London 20.74%, Newyork 443, Brüsszel 75.27 V4, Milánó 23.30, Amszterdam 237.25, Berlin 177.70, Stockholm 106.87%, Oszló 104.20, Kopenhága 92.60, Szófia 5.40, Varsó 83.50, Prága 15.15, Belgrad 10, Athén 3.90, Istanbul 3.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.14, Buenos Ayres 102.50, Yokohama 121. BUDAPESTI GABONATŐZSDE A gabonatőzsde készárupiacán a búzaforgalom megélénkült. 11.450 q búza cserélt gazdát változatlan áron. 350 q rozs 5—10 fillérrel jobb áron kelt el. A takarmányárpa névleges jegyzése 25 fillérrel javult. 600 q zab és 300 q kukorica változatlan áron kelt el. — A határidösp-iacon az augusztusi kukorica 10, a szeptemberi 7, az októberi rozs 14 fillérrel drágult. Rozs: októberre: 14.05, 14.24, zárlat 14.24—14.26. Kukorica: júliusra: 17.15; augusztusra: 16.99, 17.10, zárlat 17.13 —17.15; szeptemberre: 17.22, 17.32, zárlat 17.33—17.35. Hivatalos jegyesek és kötések: Újbúza: tiszavldéki, kisalföldi 77 kg-os 19.50—19.65, 78 kg-os 19.70—19.85, 79 kg-os 19.90—20.05, 80 kg-os 20.00—20.15, felsőtiszai 77 kg-os 19.40—19.60, 78 kg-os 19.60—19.80, 79 kg-os 19.80—20.00, 80 kg-os 19.90—20.10, dunatiszaközi 77 kg-os , 19.40—19.60, 78 kg-os 19.60—19.80, 79 kg-os 19.80—20.00, 80 kg-os 19.90—20.10, fejérmegyei 77 kg-os 19.50— 19.65, 78 kg-os 19.70—19.85, 79 kg-os 19.90 20.05, 80 kg-os 20.00 —20.15, dunántúli 77 kg-os 19.50—19.65, 78 kg-os 19.70—19.85, 79 kg-os 19.90—20.05, 80 kg-os 20.00—20.15. Vjrozs: pestvidéki 13.40—13.50, más szárm. 13.55—-13.70. Uj takarmányárpa: középminö- ségü 15.00—15.50. Zab: középminöségü új 16.70—16.90. Kukorica: tiszántúli 17.30— 17.45. őrlemények: korpa 13.00—13.10, 8-as liszt 15.00—15.50. XJjbúza: 300 mm 80-as kisalföldi 20.15 budapesti paritásban, 450 mm 80-as kisalföldi, aug. 20.50 Úszód, 300 mm 80-as kisalföldi augusztus 20.50 Szene, 100 mm 80-as duna-tiszaközi minta szerint 20.10, 450 mm 80-as felsötiszai 20.—, 300 mm 80-as felsötiszai 20.—, 1500 mm 80-as felsötiszai augusztus 22. 20.25, budapesti paritásban, 900 mm 80-as felsőtiszai 20.20, 900 mm 80-as felsötiszai augusztus 15. 20.25 Szolnok, 1050 mm 80-as felsőtiszai augusztus 19.45 Okány* 300 mm 80-as felsőtiszai 20.—, 150 «M 80-as felsőtiszai 20.— budapesti paritásban* 1500 mm 80-as dunántúli augusztus 20.50 Murakeresztur, 1500 mm 80-as dunántúli augusztus 15. 19.25 Seregélyes, 300 mni 80-as dunántúli augusztus 20.50 Gyékényes* 300 mm 80-as dunántúli 20.—, 1050 min! 80-as fejérmegyei, urasági 20.15 budapesti paritásban. Ujrozs: 50 mm 13.40 beszállítva* 300 mm augusztus 13.50 budapesti paritás« ban. Ujzab: 150 mm 16.75, 300 mm 16.75* 150 mm 16.80 budapesti paritásban. Kukö* rica: 150 mm nyirl 17.35, 1500 mm tiszavv* déki 17.32 budapesti paritásban. Biborheret 17 mm 72.—, 65 mm minta szerint 60.—» Budapest. Lucerna: 20 mm fehérbár cáí 220.— Budapest. A BUDAPESTI VASARCSARNOK KISKERESKEDELMI ARAI Kielégítő felhozatal, közepes forgalom mel*' lett ma a következő árakat (zárjelben a> nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahús# Rostélyos és felsál 160—240, leveshús (fartő, tarja, szegye) 160—200. Borjúhús: Comb 28QK —340, vésés 160—180, pörkölt 180. Juhhúst Hátulja 120—170, eleje 100—160. Sertéshús# Karaj 220—270, tarja, comb 172—204, oldalas 130—164, zsírszalonna 130—148, sertés-« háj 130—140, sertészsír, budapesti 148—164,-. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz li - kg 40—500, fácán 1 drb 200—250, fenyvesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 kg! (130—140), csirke, rántani való 1 kg (140— 160), ruca, hízott 1 kg (145), lúd, hízott 1 kgf (140—145). Vágott: tyúk 1 kg (110—160), csirke, rántanivaló 1 kg (160—250), ruca, hízott 1 kg (140—165), lúd hízott 1 kg 150— 200 (130—170). Halak: Ponty, élő 120—140, szeletelt 90—150, jegelt 100—160. Tejtermék? Tejföl ~90—100), teavaj, tömbben (290—300), pasztőrözött (320—330), sovány tehéntúró (5<j- —56). Zöldségfélék: Vegyes zöldség, zöldjével (6—18), kalarábé kg (14—16), karfiol, hazai, levéllel (20—60), vöröshagyma, érett, makói ( 8—9), zöldjével (1.5—3), fokhagyma! (12—18). Káposztafélék: Fejeskáposzta (12— 18), kelkáposzta (14—18), savanyúkáposzta; 32—40, fejessaláta 6—10 (4—8). Burgonyái Gülbaba (9.5—10), nyári rózsa (10—10.5)* Ella (8.5—9). Főzelékfélék: Fözeléktök (4— 6), zöldpaprika, apró (18—35), töltenivaló (16 —35), paradicsom, hazai 24—36 (16—26), vajbab, hazai (14—34), zöldborsó, hazai (45— 65), zöld tengericsö (2.5—4), csiperkegomba (140—240), uborka (10—20), paraj, tisztított (16—20), sóska, közönséges (14—20). + LISZTARAK: A budapesti lisztárjegyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): Búzaliszt: dara 37— 37.75, Ogg 36—36.75, Og 36—36.7S" Of 36-^9V 36.75, 2gg 35.25—35.50, 2g 35.25—35.50, 2f 35.25—35.50, 4-es 33—33.75, 5-ös 30.50—31.75,/,völ 6-os 25.50—27.75, 7-es Í8.6Ó—19.75; rozsliszt: 0-ás 27—28.50, 01-es 24.25—25.50, 1-es 18.50 —20. 2-es 16.75—18. + MAGPIAC. Káposztarepce új 24.75—25, borsó, zöld (express) sterilizált új 16.50— 17.25, blborheremag új 60—68, csillagfürt, fehér, lapos 12.75—13.25.-f- BORJUVASAR. A mai ferencvárosi borjúpiacra 268 darab borjút hajtottak fel. A mérsékelt felhozatal következtében élénk forgalom alakult ki, de a jegyzés csak kismértékben szilárdult. Az elsőrendű minőséget 76—82, a másodrendűt 70—74, a silány anya« got 62—70 filléres áron hozták forgalomba.-f SERTESVASAR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 431 darab. Az irányzat változatlan volt. Arak: szedettsertés I. 98—100.5, közepes 92—96, silány 84—90, angol tőke 98, exportzsír márkázott 150 fillér kg-ként.-f HUSVASAR. Készlet: Nagymarha 31 (31), növendék 1 (1), borjú 142 (142), sertés lehúzott 38 (38), szalonnás 48 (48), malac 23 (23), marhazsiger 65 kg (65 kg), sertés« zsiger 29 kg (29 kg). (Zárójelben az eladót« tak száma.) A vásár lanyha volt. Arak: csőn« toznivaló 60—70, növendékhús 70, borjú bőrben I. 122—134, II. 100—120, sertés lehúzott 106—126, szalonnás 110—120, malac 170, marhazsiger 30, sertészsiger 50 fillér kg-ként. + GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGPIACOK, Kecskemét. Nagykereskedelmi árak: rózsa« barack (felh. 1725 q) kiv. 26—28, la 20—24, Ila 10—14, Illa 4—5, körte (68 q) la 15—16, Ila 8—12, zöldringló 10—12, bónika szilva 4, Washington-szilva 10—12, vörös szilva (90 q>' 6—8, alma (347 q) vajalma la 16—20, Ila 10—12, Illa 5—6, tüköralma la 18—20, Ila 8—12, Illa 3—5, asztragán alma la 16, Ila 12, Illa 6, Csaba gyöngye szőlő 30—45, zöldbab 18—20, tölteni való zöldpaprika la 20, Ha 10—-12 hegyespaprika 10—12, salátának való uborka 5, érett paradicsom 20—30 fillér kg-ként. Tök 8—14 fillér darabonként. Barackban az üzlet élénken indult, később azonban ellanyhult. Hétfőn Németországba 32 vagon barackot és 9 vagon almát. Lengyel- országba pedig 16 métermázsa szilvát szállítottak. — Gyöngyös. Nagykereskedelmi árak: málna.(felh. 10 q) 60—70, nyári körte (15q) 16—24, kajszibarack (25 q) 16—30, cefrének való (50 q) 13, nyári alma (10 q) 8—12, ringló (20 q) 12—20, sárgadinnye (50 q) 15 —18 Csaba gyöngye szőlő (25 q) 40—50, új rózsaburgonya (15 q) 10—16, salátának való uborka (10 q) 5— 6, eltenni való uborka (10 q) 16—18, gerezdes paradicsom (550 q) 18— 20. lukuilusz (50 q) 20 fillér kg-ként. A felhozatal barackban igen gyenge, paradicsomban pedig változatlanul erős volt. Szilárd árakon rendkívül élénk kereslet mellett né-' met és belföldi számlára vásároltak. Hétfőn Németországba 7 és Budapestre 1 vágón árut szállítottak. Kedden Budapestre 11 teherautó és 20 kocsirakomány árut küldtek.
