Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-26 / 168. szám

1939 JÚLIUS 26, SZERDA TEwiDEia Jfafifoat,HnuiaE 7 Közérdek Ma: Baktai Egry Farén* képviselő Eit a szót választottam mai ujságköz- leményem címéül, ebben a forrongó világ­ban, amikor minden gondolkodó ember megriadva kutatja a jövendőt és igyek­szik belelátni annak mélységeibe. A nem­zeti megújhodásnak során a lapokban és értekezleteken felmerülő minden egészsé­ges gondolat és terv a közérdek javáért született. Ezúttal nem célom ezt a gon­dolatot hosszasabban fejtegetni, de enged­tessék meg nekem, hogy egy dologhoz hozzászóljak, amihez, úgy gondolom, értek egy kicsit, mert gyermekségemtől fogva ezzel küszködöm. A Latorca-folyő és az ezzel kapcsolatos tervekről van szó. Nagy célokról, szép jövendőről. i Hányszor gondolkodtam felette, amikor mérföldes árvizeken csónakáztam, de a legtöbbször csak úgy kocsin, térdig érő vizekben jártam a határt, hogy muszáj ennek ilyen siralmasnak lenni? Nincs rá mód, hogy segítsünk a természet nagy munkáját hasznossá is tenni? Nem kerülgetem a kérdést. A Latorca­folyó környékén sok-sok ezer holdnak hasznosításáról, öntözéséről van szó. Én a magam kis világában kicsi erőm­mel már tettem valamit. Volt öntözési ter­vem is, árvédelmi munkát is nagyon szé­pet végeztem. De mit lehetne tenni jó aka­rattal, egymást megértéssel és nagy erő­vel! Előttem fekszik a Latorca-folyó asztal- símaságú, tíz- és tízezerholdas öntözés­től megújult virágos képe. Ahogy ott, vala­hol a hegyek alatt, ahol a föld emelkedése az egyenes síkba lép, az emberi erő, a munka két oldalra tereli az éltet adó ned­vességet és egy-egy töltésen, amely egy­úttal az árvíz ellen is szolgál, végigvezeti ezt a drága vizet egészen Nagylucskától le, akár Imregig (az alsó részeket nem ismerem nagyon), de mondjuk a szürtei állami útig gyönyörű munkát lehetne csi­nálni aránylag olcsón, a vízmeder felső magas állását kihasználva. A körülbelül 150 cm. magas töltés, London, július 25. A News Chronicle jelenti Rómából: XII. Pius pápa majdnem egyedül lesz castelgandolfói nyaralójában. Általában úgy tudják, hogy ilyen módon teljes magányban és a legnagyobb titok­ban fog békítő tervén továbbdolgozni. Mértékadó vatikáni körök tudomása amely a meder vizét a folyó két oldalán vinné végig az öntözendő réteken vagy kertészeteken, megérdemelné, ha arannyal lennének is kibélelve, hogy a víz arra men­jen, amerre mi akarjuk. Egy lelkesítő, lélekemelő, kenyeret, jó­létet, boldogságot, a magyar népnek erőt, szaporaságot, újabb ezer évet biztosító Ígé­retek, biztatások vannak ezekben a nagyra- törő tervekben, amelyeket a kényszerű élniakarás és nagyrészben a hazafias ma­gyar törekvések hoztak létre. Jelen soraim célja a lelkesítés. Az eszme szép, a jövő sokat ígérő, gondolkodjon felette, akinek jól esik és akinek ez köte­lessége. szerint a Szent atya enciklikát szöveges meg, amelyet augusztus 15-én, vagy szeptember 8-án ad ki. Az enciklika a világhoz intézett békeszózatot fog tartalmazni és ismertetni fogja ama politika főbb vonalait, amelyeket a pápa uralkodása alatt követni szándékozik. B»K8E) XII. Pius pápa Castelgandolloban béke­szózaton dolgozik Augusztus 15-én vagy szeptember 8 án jelenik meg az enciklika P Csettler J-: Az emberi gazdálkodás története......................................kve 7.20 v. Fekelekuty B. dr.: űj magyar kor­szak előtt 6.— kve 7.50 Hitler A.: Harcom .................................4.60 Horváth J.: Felelősség a világháború­ért és a békeszerződésért .... 6.—- V. Imrédy B.: Múlt és jövő határán. Beszédek a magyar élet nagy kér­déseiről ................................ ..... , , , 2.— Kecsö I.: Nyersanyagéhség .... 6.— Lovass J.: N. S. Germánia! 7.60, kve 10,-— Nagyobb ország — boldogabb ma­gyar! 1935—1939 .................................—.50 Németh A.: Metternich vagy a diplo­mácia magas iskolája 5.60 . kve 6.80 Rezessy Z.: A harmadik birodalom politikai és társadalmi rajza . . . 3.— Cs. Szabó L.: Magyar néző . . kve 4.80 Tusnádi Nagy A.: Az ezeréves ma­gyar alkotmány.................................—.80 Teleki P. gróf: Beszédek. 1939 . . . 2.— Feres p.; Szocializmus, nacionalizmus kve 5.60 Villani L. br.; Machiavelli és a nem­zeti politika................................................2.50 Wesselényi M. br.; Osztály és osz­tályharc ............................................5.— Zathureczky: Erdély, amióta máskép hívják............................................kve 2.50 Zischka A.: Harc a fehér aranyért. Ha a „fehér arany” tízezer éves történelmét végig kísérjük, betekin­tést nyerünk a modern Lancashire, SzGvjet-Oroszország, India és Japán életébe, a gazdasági és politikai élet kulisszái mögé ........................................—.90 portó—.20 Megrendeléseket utánvéttel, vagy az ősz- szeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet. PFEIFER FERDINAND könyvkereskedés Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5. Telefon: 18—57—30, 18—74—00. Bajban van a newyorki Anyagilag rosszul sikerült a kiállítás, kevés a látogató, el­bocsátottak 1200 alkalmazottat, leszállítják a belépődíjat Newyork, július 25. A hónapok óta tartó newyorki világkiállítás súlyos ne­hézségekkel küzd és anyagilag nagyon rosszul sikerült. A látogatók száma mesz- sze a várakozás alatt maradt és a nyári hónapokban sem gyarapodott. A kiállí­tás vezetősége ennek következtében kény­telen volt takarékossági rendszabályok­hoz nyúlni. Az első ilyen takarékossági intézkedés az volt, hogy a kiállítás alkalmazottai közül ezer­kétszázat elbocsátottak. Az elbocsátott alkalmazottak között van 250 vezető is, akik a látogatókat kalauzol­ták és díszes egyenruhájuk volt. Ez a 250 vezető elbocsátásának hírére díszes egyenruhájában beleugrott a kiállítás ha­talmas vízmedencéjébe, amit a Nemzetek tava-nak neveztek. A kiállítás vezetősége most azt mérlegeli, hogy a belépődíjakat 33 százalékkal csökkenti, hogy nagyobb látogatóforgalmat érjen el. Eddig esak feleannyi látogató fordult meg a kiállításon, mint amennyire szükség lett volna, hogy a kiállítás óriási költségei megtérüljenek. „Nem irigyeljük az angol-francia vezérkart azért a megoldhatatlan feladatért, amely elé politikusaik állítják" r Frrtalrac tiMt a námat harlarő Berlin, július 25. Jóst alezredes érde­kes összehasonlítást tesz a német haderő „Die Wehrmacht“ című szaklapjában az 1914-beli és a mai német hadsereg között. A német katonai szakíró főleg a katonai nevelés és kiképzés összehasonlításával foglalkozik és rámutat arra, hogy a mai német hadsereg kiképzésénél kevesebb figyelmet fordítanak a merev drill-szeríi fegyelemre, annál fontosabbnak tartják azonban a harcszerűséget. — A lazább harci alakulatok — álla­pítja meg Jóst alezredes — arra késztetik a modern hadvezetést, hogy az egyes har­cos önállóságát és öntevékenységét fo­kozza. A hadsereg kiképzése és nevelése annyira jó, vagy annyira rossz, amilyenek a kiképzést vezető tisztek és altisztek- A mai német tisztikar átlag fiatalabb, mint a világháborús német tisztikar, vagy más államok tisztjei. A németi hadsereg mar 1914-ben is magasabb színvonalú volt, mint az akkori ellenséges haderők és re­méljük, hogy ez a különbség ma is fenn­áll. Németország határvédelme azonban sokkal erősebb ma, mint 1914-ben. Minden német katona, aki a nyugati erőd­vonalban teljesített szolgálatot, meg van győződve arról, hogy azon a vonalon ellen­ség nem hatolhat át. Nem irigyeljük az angol-francia vezérkart azért a megoldha­tatlan feladatért, amely elé politikusaik állítják. A német katonai szakíró ezután kifej­tette, hogy a hadsereg számereje is döntő tényező a győzelem kivívása szempontjá­ból és megállapítja, hogy ma is túlerőt hozhat össze az ellenséges bekerítő poli­tika Németország ellen, mint 1914-ben, Németország azonban ettől sem Ijed meg, mert mindent megtett, hogy a múlt hibáit kiküszöbölje s 1938 óta is lényegesen gya­rapodott a német hadsereg egy új korosz­tály kiképzésével és a tartalékosai további szakszerű oktatásának segítségével. Jóst ezredes ezzel a fontos megállapítás-» sál fejezi be összehasonlító tanulmányátí — 1914-ben a háború a hadseregek és hajóhadak harca volt, a jövő háborújában a döntés az egész nép erkölcsi erejétől s a hadvezetés és politikai vezetés összhangjától függ. Ezen a téren a totális államok azonban lemérhetetlen előnyben vannak a demo­kráciákkal szemben. Ez ellen mitsern segí­tenek a rendeletek, vezérkari megbeszélé­sek és hadihitelek. Az új világnézet átütő erejét nem lehet utánozni és nem lehet pótolni, A nemzeti szocializmus politikai nevelése, akárcsak a fasizmusé, döntő je­lentőségű. békében és háborúban egyaránt. A mai német katonának nem kell többé hátulról jövő tőrdöféstől tartani, A német légierő fölénye Plocher alezredes, a spanyolországi né­met Condor-légió vezérkari főnöke, rádió­előadás keretében foglalkozott az angol légiflotta franciaországi körrepülésével. A német katonai szakértő, aki a spanyol polgárháborúban gazdag gyakorlati ta­pasztalatokra tett szert, kijelentette, hogy ezeknek a leszállás nélküli rajrepü­léseknek sok hasznuk nincsen és inkább tüntető jellegűek, hogy a francia nép előtt megmutassák az angol légiflotta erejét. Ha Angliának gyarmataira és fekvésére való tekintettel szüksége is lehet ilyen hosszútávú repülő­gyakorlatokra, Németországnak ilyenekre egyáltalán nincs szüksége, mert háború esetén csupán saját határait kell védelmeznie. Azt viszont nem kell bi­zonyítani már, hogy erre minden szüksé­ges intézkedés megtörtént. A német had­vezetőség felelősségtudattal viseltetik a német adófizetők iránt és ezért sem vé­geztet ilyen költséges propagandarepülé­seket. A német légihaderő számos rekord­jával már bebizonyította fölényét. Omlik az arany Amerikába Newyork, július 25. Újabb nagymeny« nyiségű arany érkezett Newyorkba. A szállítmány egy része 12,000.000 dollár értékben Angliából, másik része 5,000.000 dollár értékben Guatemalából érkezett. Hatvanhárommillió dollár értékű arany még útban van Newyork felé. Pénteken összeül a honvédelmi országos bizottság A honvédelmi országos bizottság július 28-án, pénteken délelőtt féltiz órakor a képviselőház miniszterelnöki szobájának tanácstermében ülést tart. Tárgy: A m. kir. igazságügyminiszter rendelete a hon­védelmi szolgáltatásoknak béke idején való igénybevételével kapcsolatban kelet­kezett térítési és kártértési követelések ér­vényesítése tárgyában. Az olasz királyi és a japán császári akadémia üzenet­váltása Róma, július 25. A római lapok lelkes­hangú cikkekben számolnak be Formichi olasz képviselő tokiói látogatásáról, amely­nek során átnyújtotta az olasz királyi akadémia üdvözlő­levelét a japán császári akadémiának. Mielőtt Formichi elutazott Tokióból, a ja­pán császári akadémia elnöke üzenetet adott át neki, amelyben köszönetét és há­láját tolmácsolja az olasz akadémiának s az olasz-japán barátságot ünnepli. A japán üzenet annak az óhajtásnak ad kifejezést, legyen minél szorosabb együttműködés az óvilág és a Távolkelet baráti államai kö­zött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom