Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-25 / 167. szám
1939 JÚLIUS 25, KEDD TEMHPlflU •.WaöVaR'HrmB Füíöp Zsigmond i Ä múlt év novemberének első napjaiban minden magyar ember feszülten s izgatottan várta a rádiójelentéseket. Az egyik esős reggelen egyszerre dobbant meg tízmillió magyar szív: a rádió jelentette, hogy Magyarország kormányzója Komáromnál átlépte a trianoni határt s fehér lován már lépdel a Nagy-Duna hídján. A kormányzót Komárom város nevében egy őszbajuszú, kedves arcú, pompás magyar ember várta: Fülöp Zsigmond, Komárom városbírája. Komárom szülötte, városának rajongója, a háborúban honvédhadnagy, Przemysl után orosz hadifogoly, a szlovákiai magyarság ügyének egyik legbátrabb, leggerincesebb élharcosa. magyar kisemberek bankjának igazgatója, íróember, egyházi főgondnok s számos egyesület vezető tagja. Mikor ez a pompás magyar típus odaállott a másik pompás magyar ember, a kormányzó elé s a húszéves keserűség után felszabaduló nagy-nagy örömmel köszöntötte Magyar- ország első emberét: szem nem maradt szárazon s a rádiónak sokszázezer hallgatója együtt örvendett a komáromi városbíróval. A pompás nap után még hónapokkal is, számos tisztelgő látogatója volt Fülöp Zsigmondnak, Komárom első emberének: e látogatók csak kezet akartak szorítani a híres városbíróval, meg akarták ismerni, mert „együtt könnyeztek a vá- rosbiróval!” .... Legnagyobb vágya teljesült Fülöp Zsigmondnak az említett novemberi napon. Évek óta egyetlen láng hevítette, egyetlen titkos kívánság volt úr benne: hadd köszönthesse szabad királyi Komárom varosában a magyar kormányzót: s ez az álom teljesült. Fülöp Zsigmond megérhette, hogy szülővárosából az odasettenkedett hamis jogon foglalók kertek alatt távoztak el s az angyalos címer újra ragyoghat a régi városháza falán. De míg a város eljutott odáig s míg Fülöp Zsigmond egy novemberi napon odaléphetett a kormányzó elé: húszéves szakadatlan kisebbségi küzdelem mindennapos csatáját kellett vívnia. Három vonalon is vívta: politikáin, gazdaságin és a közmívelődésin. Fáradhatatlan buzgalma', minden szépért s jóért lelkesülő szíve, páratlan népszerűsége mindenütt az élre helyezte, az egyház épugy segítségét kérte, mint a SzMKE, vagy a Jókai Egyesület, politikában meg nem alkuvó^ országos vezető, de ha kellett, daltestvér, lap- szerkesztő, pénzügyi kérdések intézője s húsz éven keresztül úgy, hogy minden ténykedésén keresztül világított jellemének töretlen fénye, bízó hitének, jóhiszeműségének sugara. Politikai ellenfelei s a kisebbségi magyar élet foglárai: a cseh-szlavák vezetőférfiak is gerinces és tiszteletreméltó ellenfélként kezelték, becsülete volt az ellenfél táborában is, mert tudták, hogy meg nem alkuvó, kristály- tisztán magyar, őszinte, bátor ember. Valódi catoi jellem: reája még a nehéz útszakaszok pora sem hullott, legendás. híre van megbízhatóságának, puritán jellemének. Az utolsó községi választások alkalmával az ellenzéki magyar pártok fölényesen győztek a komáromi városházán: Fülöp Zsigmondot választották meg város- bírónak. Neki kellett megmutatnia, hogy a magyar pártok nemcsak ellenzékiségben, hanem alkotó munkában is kitűnnek, a prágai kormánnyal szemben ellenzékinek s Komárom város közönségével szemben alkotónak lenni, >nem volt könnyű feladat, de Fülöp Zsigmond pompásan megoldotta. Hálistennek, ebbeli feladatát nem folytathatta sokáig, mert a komáromi városbíróból Komárom szabad királyi város polgármestere lett s polgár- mestere is volt a városnak, a két Komárom multheti egyesítéséig. Fülöp Zsigmond önként köszönt le tisztségéről: munkáját bevégezte, a két város egyesítésének ügyét előkészítette. A miniszteri elismerés a felsőbb kormányhatalom köszönetét jelenti, a város polgárságának tisztelete s elismerése tizennyolcezer ember háláját fejezi ki. Ennek a tizennyolc- ezer embernek volt jóban-rosszban vezetője, irányítója Fülöp Zsigmond, a sziklaszilárd magyar, Komárom igazi rajongója, egyik leghűbb fia. Talán nincsen ember Komáromban, aki városát úgy szeretné, fejlődését úgy akarná, aki minden utcáját, intézményét, emberét úgy megbecsülné, mint ő. Tiszteletet kapott, de ő is tisztelettel közeledett minden becsületes és jóhiszemű ember felé s e kölcsönös tisztelet, — nem merev, hanem barátságos tiszteletadás, — jellemzi Fülöp Zsigmondnak egész közéleti pályafutását. Fülöp Zsigmond most távozik a komáromi polgármesteri székből, önkéntes távozása azonban nem a nyugalomba indulás jele. Ezután is őrködni fog városa jóléte, kultúrája, hite fölött s ha máj egyszer arcképe felkerül a komáromi városháza tanácstermének címeres falára, joggal elmondható, hogy érdemes embert tisztelnek e képben az utódok. Nem az obiigát polgármesteri kép lesz ez, egy a sorozatban, hanem egyéniség, kortörténeti bizonyíték, jellemes, igaz ember figyelmeztetője. Az anyországban többek között a város- bírói címzéssel sem voltak tisztában. A novemberi fellelkesülés napjaiban egy barátságos szegedi újságíró nyilt levelet intézett „Komárom kérgestenyerű, egyszerű bírájához” — tudjaisten, milyen fogalmaik lehettek Szegeden, Karcagon a tájékozatlanoknak a mi városbiráinkról. A levél el is jutott a „tekintetes komáromi biró úr” kezéhez, dőltbetűs, hiréli cikk formájában s még célzások is történtek arra, hogy a komáromi bíró a maga ezüstgombos népviseletében, munkás tenyerével, hogyan szorítja a magyar urak kezét. A cikk tele volt jóindulattal, rajongással, de egy kis tájékozatlansággal is. (Megtanultuk, hogy ami a tájékozatlanságot illeti, abban nemcsak a szegedi kollega az egyetlen). Talán akadtak volna polgár- mesterek, vagy más közéleti urak, akik mérgesen az asztalra ütöttek volna s címeres levélben oktatták volna ki a jóindulatú újságírót a szörnyű tévedésről, hogy a nép megtestesítőjével tévesztik össze a komáromi polgármestert. A komáromi polgármester azonban mosolygott. Megértőén s a szerkesztőtársak kollégiális szeretetével. Mosolygott s beleegyezett a szegedi levélbe. „Hadd legyen Szegeden öröm, — mondotta később, — hogy milyen szépen írtak rólam s milyen szépen megtisztelték a bírót!” Ebben a megértő mosolyban, a felesleges feltűnéstől való elzárkózásban, a tiszta megértésben, mint kristálytiszta anyagban él ez a puritán jellem s most, amikor oly sok évtizedes küzdelem után távozik a város vezetéséből: méltán megérdemli, hogy Komárom évkönyveinek legszebb lapjára írja fel a népszerű, nagyszerű magyar s tisztahitű Fülöp Zsigmond nevét! (sz. v.) A mínisszserelnoK Unovárofí Ungvár, július " * Teleki Pál gróf miniszterelnök kárpátaljai szemleútja során hétfőn délután 2 órakor, Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár és Incze Péter miniszteri osztálytanácsos, titkára kíséretében, gépkocsin Ungvárra érkezett. A kormányzói palota előtt elsőnek Simén- falvy Árpád, Ungvár város főispánja üdvözölte közvetlen szavakkal, majd Perényi Zsigmond báró kormányzói biztos üdvözölte. .A miniszterelnök ezután sorra kezet- fogott a megjelentekkel, akik között ott volt Marina Gyula és Demkó Mihály ruszin minisztertanácsos, valamint Schultz Gábor miniszteri tanácsos és Chikán Béla kárpátaljai szociális előadó. Teleki Pál gróf miniszterelnököt és kíséretét Perényi Zsigmond báró ebédre látta vendégül. Megalakult a Magyarorosz Képviselők Parlamenti Klubja A Poprádig terjedő magyar-orosz tőidnek Szent István állama keretében a kárpátaljai magyar-orosz tőiddel való mielőbbi egyesítését kívánják Ungvár, július 21/. A Magyarorosz Képviselők Parlamenti Klubja szombaton megalakult Ungváron. Az alakuló ülésen, amelyen egy kivételével valamennyi magyarorosz képviselő résztvett, Bródy András képviselő megnyitóbeszédében kifejtette a klub megalakításának jelentőségét és szükségességét. A továbbiakban rámutatott arra az új helyzetre, amelyben minden remény megvan arra, hogy a magyar-orosz nép elérhesse azt, amit az ellenséges cseh-szlovák államban a húszéves ádáz harc árán sem sikerült elérnie: a széleskörű t~”",-tl önkormányzatot. Bródy András megnyitóbeszéde után a jelenlevő kilenc kárpátaljai képviselő elhatározta a Parlamenti Klub megalakítását, majd megválasztotta a tisztikart. Elnökké Bródy Andrást, alelnökké Demkó Mihály miniszteri tanácsost és Bencze Györgyöt, titkárrá Spák Iván országgyűlési képviselőket. Az egyes felszólalások kapcsán megtárgyalták a klub munkaprogramját és ennek során Bródy András indítványára hét pontból állót határozati javaslatot fogadtak el, amelyet Teleki Pál gróf miniszterelnöknek legközelebbi ungvári tartózkodása során nyújtanak át. Egy másik határozatban kimondotta az újonnan megalakult klub, hogy az amerikai magyaroroszoknak köszönetét fejezi ki a szentistváni állameszme melletti kitartó munkájukért és a kárpátaljai magyar-orosz nép érdekében a csehszlovák uralom alatt kifejtett értékes tevékenységükért. A határozat további részében arra kérik a kormányt, hogy diplomáciai tevékenységével segítse elő a Poprádig terjedő magyar-orosz földnek Szent István állama keretében a kárpátaljai magyar-orosz földdel való mielőbbi egyesítését, azonban addig is, amíg ez megtörténik, kérik a kormányt, kövessen el minden lehetőt abban az irányban, hogy a Szlovákiában élő ruszinok ugyanazokban a jogokban részesüljenek, mint amilyeneket &zto- vákia egyéb kisebbségei élveznek^' Szilassy Béla dr. államtitkár földbirtokrendezési szemleútja Léva környékén Szilassy Béla dr. államtitkár, a felvidéki földbirtokrendezési ügyek kormánybiztosa látogatást tett Léván és környékén Révay István gróf, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke és Koczor Gyula főispán kíséretében. Gényét, Lászlóművét, Dobogót, Ényt, Sötétkutat, Hidegmajort, Taj- nasárit, Óhajt, Verebélyt és Zsitvagyarma- tot kereste fel. Tanulmányozták a népsűrűséget, a felosztásra kerülő földmeny- nyiséget és hogy mennyi tőke szükséges az új egzisztenciák biztosításához. Félrevezetett munkáscsoport akarta elhagyni az országot Pécs, július 21/. A pécsi rendőrségnek tudomására jutott, hogy ismét egy félrevezetett munkáscsoport készül kiutazni az országból. A félrevezetett és a legszegényebb néposztályhoz tartozó munkások több esetben ingóságaikat pénzzé tették, hogy a határig megválthassák a vasútjegyet. Útlevele egyiküknek sem volt. A szomszédos állam hatóságai nem adnak munkavállalási engedélyt azoknak, akik •nem rendelkeznek útlevéllel és a félrevezetett embereket a rájuk kirótt büntetés kitöltése után hazatoloncolják. Szombaton éjjel a pécsi rendőrség közegei megjelentek a Barcs felé induló vonatnál és az elutazni szándékozókat előállították a központi ügyeletre. Igazoltatás után valamennyiket elbocsátották, az eljárás azonban megindult ellenük. Elintézték a török-bolgár határincidens Jogosan használta fegyverét a bolgár határőr Szófia, július 21/. Svilengrád közelében a bolgár-török határon július 21-én egy bolgár határőr bolgár területen rálőtt egy török katonára, aki átlépte a határt. Az eset megvizsgálására kiküldött bolgár és török határőrtisztek az ügyet jegyzőkönyv útján intézték el és ebben megállapították, hogy a bolgár határőr jogosan használta fegyverét. A sebesült katonát kiadták a török hatóságoknak. Dr. Lafos Ivánnak semminemű kapcsolata nincs a pécsi egyetemmel Birkás Géza dr., a pécsi Erzsébet Tuti 'íny' "- ' ':tora, az alábbi nyilatkozat közzétételére kirt fel: Egyes budapesci napilapok ama hírével szemben, hogy Lajos Iván dr. pécsi tankerületi tanügyi fogalmazó a pécsi egyetemnek docense, kijelentem, hogy nevezett -fasern volt és denleg sem docense, illetőleg magántanára a pécsi Erzsébet Tudományegyetemnek; ezen az egyetemen adjunktusi, vagy tanársegédi állást nem tölt be, vagyis az egyetemmel semminemű kapcsolata nincs.
