Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-23 / 166. szám

20 TEIsVIDE'KI IRMR 1939 JÚLIUS 23, VASARNAP T MINTÁK ÉS SZÍNEK... Vasárnapi divatlevél ' A hivatalos nyárba érkeztünk, amely *— mint minden évben — az idén is imprimé jegyében indul. Kirakatokban és a hölgyeken egyaránt imprimé vi­rít. Oly régóta tart ez a tarka minták iránti előszeretet, hogy a szezon végez­tével évről-évre aggodalmaskodva bú­csúzunk el tőlük. Tudjuk, hogy semmi­sem állandó. Különösen a divatban nem. Aztán annál nagyobb örömmel fogadjuk a cáfolatot... Az imprimé népszerűségének titka a *— mintákban rejlik. Ezek a minták idényről-idényre alakulnak és mindig új színekkel, meglepő változatokkal gazdagodva lepnek meg bennünket. Úgy is mondhatjuk, hogy az imprimé- fantáziáknak egyszerűen — nincsen határa. Tervezőik — ha ötletvadászat­ról van szó — a legvalószínűtlenebb terepre is elkalandoznak .., Az örök imprimé. .. Legszívesebben a virágok, a mada­rak és a nyárias növények színes biro­dalmát keresik fel. De, ha az ered­ményt nem találják elég meglepőnek és bőségesnek, épp oly biztonsággal for­dulnak más, kevésbé megszokott terep felé. Legutóbb például, az impriméter- vezők — általános meglepetésre — földrajzi ismereteink továbbfejleszté­sét tűzték ki maguk elé. Kezdve azon, hogy a bélyegeket és a térképes min­tázatokat sem hanyagolták el, főleg a világvárosok ismertetésére helyeztek súlyt. Voltak olyan imprimé anyagok, melyek Velence, Róma, Páris vág- Newyork jellegzetes épületeit mutatták be tarka összevisszaságban. Az ilyen anyagokból készült ruhák nemcsak csi­nosak, de szórakoztatóak is voltak, íl6 mert a legfurcsább színezésben a Doge- palotát, a Diadalívet vagy a newyorki kikötő Szabadságszobrát csodálhattuk rajtuk. Nem is beszélve azokról a toa­lettekről, melyek Tirol és Salzkammer- gut ódon vendégfogadóit, térdnadrágos és bőszoknyás párocskáit mutatták be. Ezt az „oktató“ irányt, ha más csa­pásokon is, de ma is hűségesen követi a divat. Az idei nyár impriméi között rendületlenül megtaláljuk a földrajzi ismereteink gyarapítását szolgáló min­tákat. Azzal a különbséggel, hogy most az idillikus tájképek kerültek sorra. Magas hegyek tövében csodálkozó te­hénkék, ibolyalila alapról — sűrű ösz- szevisszaságban — elővirító, sötétkék fákkal szegett sárgafedelű tanyai há­zak sem tartoznak a ritkaságok közé... Végeredményben, a társasutazások kor­szakát éljük! Minél furcsábbak az imprimé-motí- vok, annál inkább csodáljuk azt az ügyességet, amellyel a maguk nemé­ben egyszerű és mint ruhaminta bi­zony igen szokatlan képecskéket vagy ábrákat, nemcsak elfogadható, hanem szép és művészi mintákká változtat­ták. A rézsútosan vagy csíkokban cso­portosított minták rendszerint oly ki­csinyek és oly ízlésesen színezettek, hogy azt, hogy tulajdonképpen mit is ábrázolnak, csak egészen közelről le­het kivenni. Sok a jóból is megárt... Természettesen — azért nem minden diszkrét és ízléses, ami „imprimé- minta“ címen forgalomba jön. Akad éppen elég túlzás is. mert a kelmegyá­rak közt folyó nemes versengésben egyesek megkísérlik a — lehetetlent is lehetségessé tenni. Feltűnőek — de hozzánk szerencsére csak kis számban kerülnek el — azok az imprimék, me­lyeken keresztcsíkokban sűrűn egymás mellé ragasztott, hatalmas bélyegfor­mák tarkállanak, tengercsillagok nyü­zsögnek, hollandi karakterbabák moso­lyognak vagy — mint Disney rajzfil- mecskeink — katonás sorokban, jobb sorsra érdemes aranyhalak masíroz­lak Furcsák és nem igen szépek azok a minták sem, melyeken rikítószínekben olyan ákom-bákomok tarkálanak, mint amilyeneket a buzgó óvódás gyerekek rajzolgatnak... Az élénk szivárvány­színekben játszó, széles csíkok is meg­lehetősen távol esnek attól, amit ízlé­sesnek mondanak. Ezek mellett a feltűnő újdonságok mellett persze akadnak szép számmal az úgynevezett „örökbecsüek“ is. Az egzotikus tájképektől, óceáni sziget­romantikától, tenyérnyi bélyegektől, idomított aranyhal-tömegektől távol — rendületlenül virulnak a virágok és sze­rén ykednek az angolos minták! Ter­mészetesen nem régi kiadásban, de legalább is frissebb színezésben és „idő­szerű“ csoportosításban... A virágok például, kisebb alakban virulnak és hol impresszionisztikus szí­nezéssel, hol pedig a régi képek virá­gairól ellesett aprólékos bájjal ismét­lődnek Teljesen függetlenül attól, hogy — mi is az alapanyag? Mert az idén az a rendkívüliség is megtörtént, hogy az eddig exklusiv virágokat nemcsak selyemre, hanem vászonra, tüllre és egyszerű mosóanyagra is rányomják... A csík és a petty ... A „milyen formában?“ kérdésre azt válaszolhatjuk, hogy a csíkok formájá­ban egymás mellett futó virágminta vezet. De népszerű az apró, teljesen egybefolyó változat is. Aztán az aszi- metrikus csoportosítás és az elszórt, apróbb motívok is. Legtöbbet azonban olyan ruhákat látni, melyeknél a virág- minta vagy bordűrszerűen ismétlődik, vagy pedig oly sűrű összevisszaságban, hogy az alap — alig látszik ki alóla! Divatos az idén az imprimé és az „egyszínű“ anyagok összedolgozása is. Több olyan modellt láttunk, melyen az impriméből kivágott minták — rátét formájában szerepeltek. E célra termé­szetesen a nagyobb és ritkásabb min­tájú virágos impriméket használják fel. A nyári idény egyik legsikerültebb nyári estélyiruhája Í3 ilyen rátétes dí­szítéssel készült. A szoros derekú és igen bő aljú modell, erős liláskék zsor­zsettből készült. A szoknyát elszórtan nagy — imprimékelméből kivágott — virág-aplikáció díszítette. A „maradandó“, angolos minták kö­zül az idén elsősorban a pettyesek, majd a csíkosak divatosak. A kockás — tekintettel arra, hogy a tavasszal annyira elől szerepelt — a nyári anya­gok között gyérebben látható. De azért, akinek kockás nyári kosztümje vagy ruhája van — még nem számít «maradinak**«“ A pálma azonban a pettyé. Kezdve a pici, gombostűfej nagyságúakon, egé­szen az ötpengőshöz hasonlókig — min­den nagyság engedélyezett. A Belváros egyik divatüzlete a pettyes lehetősé­gekből egész kirakatot állított össze. A „kezdetet“ egy rózsaszín alapon kék pettyes shantung érzékeltette. Egészen úgy nézett ki, mintha a szaloncukor színű kelmét tömérdek mákszemmel hintették volna tele. A „vég“ viszont, egy sárga alapon sötétkék ringlónyi pettyekkel mintázott mongol volt. Persze, nemcsak szimetrikusan szét­szórt pettyek vannak, hanem mulatsá­gos mintákba csoportosítottak. Érdekesek például azok a mutatós imprimék, melyeknél a pettyek előbb ritkán szétszórt, majd egyre sűrűsödő csíkokba tömörítve szerepelnek. Igen bájos berakott szoknyás modelleket láttunk belőle. Mégpedig olyan megol­dásban, hogy a felsőrészen a „petty­csíkok“ keresztbe vagy rézsútosan jöt­tek, alul pedig hosszában folytatódtak. Virágbáborult táncruhák A csík is népszerű! Határozott két­féle színben tartott minták, a széle­sebb és több színből álló megoldások, az elmosódott szélűek, melyek úgy lép­nek elő az anyag alapszínétől, mint az itatóspapírról a beitatott vonalak. A hullámos csíkok és a „recés“ szélű stráfok — mind, mind népszerűek. A szalonok igen eredeti modelleket készí­tenek belőlük. Főleg síma, angolos vál­tozatban. Ez a két jelző azonban, csak a ruhák vonalvezetésére vonatkozik. Minden látszólagos egyszerűsége mel­lett, a csíkos ruha elkészítése ízlést és szakavatottságot igényel. Elsősorban azért, mert a csíkok ötletes kombiná­lása — nem „egyszerű“ feladat! Uralkodó szerepet játszik az im­primé nemcsak a nappali, de az estélyi viseletben is. A nyári estélyi ruhák — csekély kivétellel — mind mintás anyagból vannak. Ki mit szeret ala­pon — tág lehetőség nyílik arra, hogy egyéniséghez mérten választhasson mindenki. A nappali divatban népszerű minták vezetnek — este is! Az eltérés csupán annyi, hogy amit nappal hor­dunk — még „eredeti“ franciában is — legfeljebb közepes nagyságot ér el. Este viszont, a nagyobb minták — pél­dául a három-négy ujjnyi széles csí­kok, ökölnyi pettyek, életnagyságnál nagyobb virágok, bokrétának beillő csokrok, ráfreccsentett tintapocához hasonló ^babofc“ -— vezetnek, A túlmé­retezettség persze itt sem ajánlatos! Dej — azért megbocsájtható. Estélyiruhá-*- nál sok minden — köztük ez is —sza- bad! * —i i Divatképünk bal szélső ábrája nagy;, virágokkal aplikált, ciklámenszínű ru+- hát visel. Húzás díszíti a második, bá-» jós „Anna-bál“ modellt. A harmadik;' ruha plisszé-fodros. A negyedik feketer alapon nagyvirágos kelméből szép. Itűe) -lát9 pont ndrlu snral snrdlu Radványi Magda HŐSI NAPTÁR Másodszor is - aranyérem 1917 július 23. A keletgaliciai Zlocsovnál végrehajtott döntő áttörésünket követő győzelmes előnyo­mulásunk közben, mely Keletgalicia .teljes és végleges felszabadításával végződött, Sas Sándor volt zombori 23. gyalogezredben tar­talékos tiszthelyettes öntevékeny és Igen eredményes harcbaavatkozásával tüntette ki magát. A helyzet ugyanis az volt, hogy az ezred elöosztaga Trembola környékén, teljesen várat-« lanul előretörő orosz csapatok bekerítő moz­dulatai folytán a legsúlyosabb válságba ke­rült, amire Sas tiszthelyettes fleismervén az} előosztag rendkívül súlyos helyzetét és á gyors megsegítés elkerülhetetlen szükséges­ségét, az elöhadhoz beosztott géppuskás sza­kaszával, a saját kezdeményezéséből elöre- sietett és <% elöhad többi részeit jóval meg­előzve, pusztító tűz alá vette az elöosztagot szorongató oroszokat. Mivel pedig az utóbbiakat Sas tiszthelyet­tes géppuskáinak váratlan és hatásos tüze igen meglepte, széjjelugrottak, majd súlyok veszteségek mellett megfutamodtak. Harc közben azonban Sas tiszthelyettes, sajnos, igen súlyosan — 29 havi arcvonalszolgálata alatt immár harmadszor — sebesült meg, ámde ennek dacára mindaddig, amíg hátra nem szállították, rendületlenül tovább ser­kentette katonáit. Mivel pedig Sas tiszthelyettes igen ered­ményes beavatkozása az előosztag kiszabadí­tása szempontjából kimagasló jelentőségű volt, egyébként pedig korábbi alkalmakkor tanúsított kimagasló bátcl; és vitéz magatar­tásáért az arany, kétszer a nagyezüst és egyszer a kisezüst vitézségi érmekkel már kitüntették, az ezen a napon véghezvitt ki­magasló fegyvertényét az arany vités*égi érem immár másodszori adományozásával jutalmazták elöljárói, annál is inkább, mivel a hónap elején a Zboruv környéki védelmi harcaink alatt is fényesen kitüntette magát. P Babits M.: Keresztül-kasul az életemen kve 6.40 Berend M.-né: Akik kihullottak Isten tenyeréből 4.50 ..............................kve 5.90 Dénes G.: C3ipkekeztyü .... kve 4.20 Endrődi B.: A boldogtalan ember, kar­tonba ....................................................kve 2.90 Guides y Tegnap és régmúlt. El­beszélések, rajzok.................................3.40 Harsányi Zs.; Grófkisasszony. Vígjá­ték 7 képben............................................2.— Hegedűs S., ifj.: Egy daxli naplója . 2.— Jacob II. E.: A régi Bécs. Johann Strauss regényes élete .... kve 6.80 Kállay M.: Báthory István. Történeti regény ...............................................kve 9.50 Kerekesházy J.: Lipsz, 2.80. . . kve 4.— Kodolányi J.: József, az ács . . kve 5.40 Maróthy J.: Felvidéki falevelek . . 2.80 Maurier D.: A Manderley-ház asszo­nya, 5.50..........................................kve 7.50 Móricz Zs.: Életem regénye . . kve 5.40 Norris K.: Szegény lány Is férjhez mehet, 3.— ....................................kve 4.20 Nyirő J.: Mádéfalvi veszedelem . kve 5.60 Passuth L.: Esőisten siratja Mexikót kve 5.40 Szabó P.: Szakadék, 5.60 . . . kve 6.60 Szentimrcí J.: Ferenc tekintetes úr. Kölcsey Ferenc életregénye . . kve 5.40 Szitnyai Z.: A bocs ..... kve 3.60 Zboray E.: Trópusi nap alatt. Egy ki­vándorló élete Jáva szigetén, 3.60 kve 4.80 Zilahy L.: A földönfutó város . kve 5.40 Megrendeléseket utánvéttel, vagy az ösz- szcg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldéBt kíván, 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet. PFEIFEB FERDINAND könyvkereskedés Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5. Telefon: 18—57—30, 18—74—00.

Next

/
Oldalképek
Tartalom