Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-23 / 166. szám

1939 JÚLIUS 23, VASÁRNAP I NAPRÓL NAPRA Július 22. Hús* esztendeje annak, hogy Fery 'Oszkárt, a kiváló katonát kivégezték a vörösök. Nem fogyunk ki ezekből a fáj­dalmas húszéves emlékezésekből, évfor­dulókból, mint ahogy nem fogyott el a vörösök őrültsége, fékevesztett ember­irtó szenvedélyük sem. Azt hitték, hogy vérbe kell mártani ötágú csillagukat, hogy a vérfolyam el tudja majd mosni a jellemszilárdság, a férfias és hazafias erénynek sziklatömbjeit. Nem fogytak ki a vérengzésből mindaddig, amíg ma­guk ki nem fogytak az időből. De meg­tanulhatták mindazok, akiket akkor a nemzetközi gondolat szédített meg, hogy vérrel nem lehet megölni a szivek­ben élő gondolatot, mert a vér a szivek­ből jön. Nem válhat önmaga ellenmér­gévé a vörösök kezében, mert a vér örök folyam, amelynek meg van a maga ter­mészetadta törvénye és nemcsak vér­sejtekből áll, hanem az életnek, a lélek­nek abból a titokzatos fluidumából, me­lyet nem lehet örökparancs ellen fel­használni, mint ahogy a folyók sem folyhatnak visszafelé. A vakok sorsán a természet azáltal enyhít valamennyit, hogy kifinomítja hallásukat. Az egyik szerv tökéletese­dése van hivatva enyhíteni a másik­nak a hiányát. Nem látnak, de hallják azt, amit mi látók nem hallunk: nem­csak a külső világ zaját, hanem a lélek legbensőbb és legrejtettebb hangjait is. Ez a belső hang azt súgta nekik, hogy világtalanságuk miatt nem szabad ki- kapcsolódniok a nemzetvédelmi munká­ból, amelynek érdekében mindenkinek fel kell használnia azt a tehetségét, amelyet az Isten adott. Az olasz vakok hallották meg ilyenformán a lélek belső szavát és fordultak azzal a kéréssel a tengerészeti minisztériumhoz, hogy szer­vezzenek belőlük speciális milicia oszta­gokat, s használják fel őket a légvéde­lem szolgálatában. A repülőgépeket a látók sem igen látják, viszont ők kifino­mult hallásukkal úgyszólván a fülükkel érzik meg az irányt, amerről jönnek. Megható az olasz vakoknak ez a fél- ajátükozása, páratlanul megragadó gesztus, mert arra kell gondolni: lebir- ható-e egy ország, ahol a nyomorultak, a vakok, a sánták is megindulnak egyet­len egy közös cél érdekében. Mert bi­zonyos, hogy a sánták sem fogják ki­vonni magukat ez alól a szolgálat alól s követni fogják azt a sugalatot, amely a vakok lelkében támadt. És a sokezer örökhomályba borult szem, faláb és mankó szörnyűséges nagy nemzeti aka­ratról, céltudatosságról tesz bizonysá­got, olyan nagy bizonyságot, hogy eleve tisztelettel tölti el azokat, akik esetleg ellenfelei lehetnek ennek a tábornak. Mert az ellenséges tábornak szeme van, amely látja a szemek elborult sötétjét és ez a sötétség olyan áthatolhatatlan, mint a végtelen. A végtelen erővel pedig az épkézláb ember sem tud megbirkózni. A spatlpftek bár ma már elég nagy tá­volságot tudnak berepülni, nem szelhetik át a levegőt, például az Óceán felett, de különösen nem a magyar sportgépek, amelyeknek fejlődését a trianoni béke- szerződés megnyomorította. Mert még ártalmatlan sportgépeinktől is féltek és soha nem fogjuk elfelejteni azt a műegyetemen látott légcsavart, amelyet finom fűrésszel metszett be ellenséges kéz, hogy a halál fia legyen az, aki út­nak merne indulni vele. És hogy sem­miféle erőszakosság a lélek akaratán nem tud erőt venni, bizonyítja, hogy minden mesterséges akadály ellenére a magyar sportrepülőgépek híre elter­jedt az egész világon, a hír szárnyán di­csérete eljutott Egyiptomba, ahonnan a visszhang távírón keresztül jött meg­rendelés formájában. Faruk egyiptomi ki­rály két magyar sportrepülőgépet vá­sárolt és most, hogy azok megérkez­tek, megelégedését fejezte ki a gépek kiváló teljesítményeiért a magyar ügy­vivő előtt. A Nílus fölött, az aranyló egyiptomi napsugárban búgnak a ma­gyar repülőgépek és vétsék" büszkén árnyékot a piramisokra. A magyar re­pülőgépeknek a piramisra vetett árnyé­kuk napóleoni tett, a magyar mérnöki zseni hódítása a piramisok országá­I ban, ahol évezredek nyugtázzák az ezer­éves nemzet örökifjúságát. Az olasz vakok is részt kérnek a haza védelméből Speciális miticista osztagokat szerveznek a vakokból légvédelmi szolgálatra Róma, július 22. Megható ajánlattal fordult az olasz vakok egyesülete a tenge­részeti minisztériumhoz. Az egyesület azt kéri, engedjék meg, hogy a jövőben a va­kok is résztvehessenek a haza védel­mében. ' Ezt a kérelmet már teljesítették is, ^.mennyiben a fasiszta kamara elé törvény- javaslatot terjesztettek a vakok katonai alkalmazásáról. A javaslat szerint I a vakokból külön speciális milicia­osztagokat szerveznének a légvédelem szolgálatára. Mint ismeretes, a vakok hallása sokkal ki­finomultabb, mint a látóké és ezt a tulaj­donságukat használják fel a légvédelem­nél, ugyanis a repülőgéplehallgató készü­lékekhez osztják be őket. Hallásuk finom­sága mellett még a figyelmüket is jobban összpontosíthatják a közelgő repülőgépek motorzúgásának megfigyelésére, mert semmi külső zavaró hatást nem észlelhet­nek, mivel nem látják, hogy mi történik körülöttük. «na 3 Most v ásárfpljp BIHfíé'lBt Selyem, ^kövef, mosómaradé! laaWBBBwdpM ............—a egyen optimista mts. Ä „ Gazdag választék, olcsó O n. vásári, ureny títáni árak .DeákFerenc-uJ sómaradékok rendkivüii olcsó árban A imnis&ierelnoK ÍCárpáídlfón Ungvárról jelentik: Tele’.i Pál gróf' 1- niszterelnök pénteken reggel a T ál moto­rossal K 'rpátaljára érkezett, ahol több­napos szemleutat sz. A mi”’'szt;re!-')k első kárpátaljai állomása Téc~ő volt. In­nen a miniszterelnök ; Spkocsin folytatta útját a Tarac felső folyásához, ahol ’> leky Mihály gróf földmívelésügyi minisz­terrel, valamint Kállay 7 "!:!5s nyu~’ zott földmívelésügyi mi észterrel és k" :- vetlen munkatársaival helyszíni megbe­szélést folytatott a Tarac felső folyásánál a völgyzárógát megépítése tárgyában. A miniszterelnök kíséretében vannak Pataky Tibor miniszterelnökségi állam­titkár, Molcsány Géb— Schultz CMf miniszteri tanácsosok, valamint Incze Pé­ter osztálytanácsos, a miniszterelnök tit­kára. A miniszterelnök a Tarac folyótól Kö­rcz.r.cző 'elé " '.'tattá útját. több községei meglátogatott és mindenütt behatóan érdeklődött a magyar-orosz la­kosság élct”iszon—ú és a felmerült külön­böző probier ' k felől, le lönöser az egész­ségügyi, a szociális, valamint az állatte­nyésztés kérdései iránt. A ninisz+—' "- köt a lakosság min’^nütt felismerte és szemleútja so^án m’-idenütt a legn- — hb lelkesedéssel köszöntötte. A magyar-szlov gazdasági tárgyalásokat bizonytalan időre elhalasztották Esterházy János nyilatkozata a magyarellenes szlovák uszításról Pozsony, július 22. (Búd. Tud.) A jú­lius 26-ára tervbevett szlovák-magyar gazdasági tárgyalásokat bizonytalan időre elhalasztották. A tárgyalások elmaradásá­val kapcsolatban a pozsonyi Uj Hirck kér­dést intézett Esterházy János grófhoz, aki a következőket jelentette ki: — Igyekezni fogok erre a kérdésre vá­laszolni legjobb tudomásom szerint és olyan formában, hogy ezt a cenzúra is át­engedje. Sajnos, legutóbbi nyilatkozatom, amelyben a tárgyalások megkezdésének szükségességét hangoztattam, a cenzúra jóvoltából nem láthatott napvilágot. Ab­ban a nyilatkozatomban rámutattam arra, hogy mint a szlovákiai magyarság veze­tője milyen lépéseket tettem a magyar kormánynál annak érdekében, hogy a tár­gyalások mielőbb megkezdődjenek. Ezeket a lépéseket abban a meggyőződésben tet­tem, hogy a Magyarország és Szlovákia közötti normális szomszédság csak akkor kö- vetkezhetik be, ha gazdasági, politikai és kulturális kérdésekben a két ország között megállapodások és szerződések köttetnek. Ebből Szlovákiának és Magyarországnak egyaránt csak haszna lehet. A magyar kormány ezt az álláspontomat magáévá tette és közbenjárásomat honorálni kí­vánta, amikor július 26-ra kilátásba he­lyezte a gazdasági tárgyalások megkezdé­sét. Pénteken Budapesten jártam és ott arról értesültem, hogy a tervezett tárgya­lások egyelőre nem indulnak meg. Kér­dést intéztem ezügyben Csáky István gróf külügyminiszterhez és tőle azt a felvilágo­sítást kaptam, hogy a tervbevett gazda­sági tárgyalások megkezdése tényleg ha­lasztást szenved. Ennek indoka, hogy a legutóbbi hetek­ben mind erősebb magyarellenes han­gulatok hallatszottak különböző nép­gyűléseken és ünnepségeken, amelye­ket a szlovák rádió is közvetített. Legutóbb Kistapolcsányban. Ez az úszitás oly mérvet öltött, hogy indokolttá tette a magyar kormány lépését arra, hogy gaz­dasági tárgyalásokat egyelőre ne kezdje­nek. A magyar kormány álláspontja az, hogy kár volna a gazdasági tárgyalások sikerét veszélyeztetni olyan légkörben való tárgyalásokkal, amely magában hordja a politikai feszültséget. Magyar- ország őszintén kívánja Szlovákiával a politikai és gazdasági viszony szorosabbá tételét és ezért abban a reményben, hogy a július 16-hoz hasonló támadások egy- szersmindenkorra megszűnnek, éppen a közeledés érdekében tartja szükségesnek a tárgyalások megkezdésének elhalasztá­sát, amíg a jogos rossz hangulat, amely a beszédek alapján Magyarországon úrra lett, elmúlik. — Ezeket az információkat kaptam, — mondotta Esterházy, — aminél többet ezekután én sem tudok mondani, legfel­jebb annyit, reméljük, hogy a szlovák kormány a legerélyesebben fogja azokat a jelen­ségeket letörni, amelyek akadályt képezhetnek, a gazda­sági szerződés megkötésénél. A magam részéről szükségesnek tartottam ezt nyíl­tan felfedni, abban a reményben, hogy ez­zel is hozzájárulok ahhoz, hogy Magyar- ország és Szlovákia közötti szomszédi jó­viszony mielőbb teljesen normalizálódjék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom