Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-22 / 165. szám
temhdeKi 1 1939 JÚLIUS 22, SZOMBAT Mária főhadnagy A négy venn>o!cas magyar szabadságharc hősnője, Leíbstück Mária, aki a háborúban dicsőséget, rangot, kitüntetést, sebet — és férjet szerzett Legutóbb jelent meg a lapokban az az érdekes hír, hogy Japánban azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a védkötelezettsé- get részben kiterjeszszék nőkre is. Képeslapokban több ízben láttunk már felvételeket, amelyek frontharcosoknak öltözött szovjetoroszországi nőket ábrázolnak. Ez természetellenesnek hatott. Nem érezzük már természetellenesnek a mithológiai világból ránk maradt történeteket, amelyek a legendás női katonatörzsről, az amazonokról szólnak. Nem hat természetellenesnek, ha nő végez katonai szolgálatot akkor, ha a gyengébb nem valamelyik hőslelkű tagja nem kényszerűségből, hanem valóban szívből, lelkesedéstől áthatva ölti fel az egyenruhát. Huszárfőhadnagy bői — nagymama A japán és orosz női katonákról szóló hírek és képek felidézik a magyar katona-nők emlékét. Dobó Katicának, az egri vár hős védőnőjének alakját már sokszor megének'lték, hőstetteit sokszor megírták, lefestették. Kevesen tudnak azonban arról, hogy az 1848—49. évi magyar szabadságharcnak is volt női katonája, mégpedig női katonatisztje. Mária főhadnagy, ez volt szabadságharcunk hősnője, aki sokszor kitüntette magát a véres ütközetekben, sőt egyalkalommal súlyosan meg is sebesült. Az egykori feljegyzések azt tanúsítják, hogy Mária főhadnagynak — Leibstück Máriának — nem állt rosszul az egyenruha, sőt valósággal festői jelenségként hatott az ifjú amazon. Az egykori feljegyzéseken kívül ezt az is igazolja, hogy Leibstück Mária — egyenruhában önérzett férjet magának. Leibstück Mária férje ugyancsak a magyar szabadságharc egyik hős katonaéltje. Jónak József tüzérszázados volt, akit a világosi fegyverletétel után Aradon hajálra ítéltek — ugyanakkor, amikor a ló vértanú tábornokot. Jónák József akkor már őrnagy volt. Leibstück Mária férjének halálos ítéletét császári kegyelem után életfogytiglani börtönre változtatták. Tizennyolc éven keresztül raboskodott Jónákí csak 1867- ben, a kiegyezés után kapott amnesztiát. A hős házaspárnak fia is volt és unokájuk most is él: Jónák Gyulának hívják, tűzoltóparancsnok Újpesten. Kevés ember mondhatja magáról el azt, amit Jónák Gyula: huszár- főhadnagy volt a nagymamája. Beáll a diáklégióba Leibstück Mária Zágrábban született 1830-ban. Édesapja német, anyja pedig horvát asszony volt. Apja, jómódú kereskedő, 1847-ben feltűnően szép 17 éves leányát, akineik éles eszét egész Zágráb csodálta, Bécsbe küldte tanulni. A császárvárosban Simontsits Boldizsár briga- öérosnál, nagybátyjánál tanult a kis Mariska. Az idős brigadéros sokszor mesélt neki a katonaéletről és Mária lelkesedéssel hallgatta a történeteket, amelyeknek legtöbbje a napóleoni háborúkról szólt. Simontsits brigadéros maga is részt vett a XIX. század elejének nagy háborúiban. Mária két dolgot szeretett igazán: a katonaéletet és a szabadságot. Érthető tehát, hogy az alig 18 éves leány tele volt izgalommal és lelkesedéssel 1848 március 13-án, amikor Bécsben kitört a forradalom. A forradalom kitörésének napján Mária egy barátnőjénél volt látogatóban. Este haza akart menni, de nem volt biztonságos ezekben a zavaros időkben egy nőnek egyedül járni az utcán. Barátnőjének bátyja kölcsönadta neki férfiruháját és így férfiruhában vágott néki Leibstück Mária a forrongó Bécsnek. Az utcákon diákok • serege toboroztak. Egy ilyen toborzó csapat megszólította Leibstück Máriát is. Fiúnak nézték. Megkérdezték, nem volna-e hajlandó belépni a diákok légiójába. Mária egy pillanatra zavarba jött, majd még jobban megnőtt zavara, amikor észrevette, hogy a toborzó diákok habozását gyávaságnak tartják. — Szívesen felcsapok légionistának! — mondta hirtelenül és a diákok sorába lépett. Nem is tért vissza többet nagybátyjához Simontsits brigadéroshoz. Dembinszky tábornok hadnaggyá nevezi ki Máriát A bécsi forradalmat hamarosan leverték. A diáklégió tagjainak menekülniük kellett a börtönbüntetés elől. Leíbstück Mária visszatért Magyarországra, de nem Utazott haza szüleihez, hanem elköltözött Győrbe, ahol egy férjes nővére élt. Most levethette volna a férfiruhát, senki sem vádolta volna gyávasággal. De Mária nem bánta meg, hogy beállt Bécsben a diákok közé és elhatározta, hogy továbbra is a szabadság katonája marad. Amikor kitört a magyar szabadságharc, menekült osztrák forradalmárok megalakították az úgynevezett „halálfejes léMost jelent meg! Káén Károly cimű új könyve. Kaán Károlynak az Alföldről írt munkáit a közönség eddig is nagv érdeklődéssel fogadta A 420 oldalas könyv ára P 6.80 PffiifßT Ffidinsnd könyvkereskedés Telefon: 18-37-30, 18-74-00 giót", amelynek tagjai túlnyomó többségben volt bécsi diákok voltak. Ez a légió a szabadságharcban ott küzdött a magyar hadak oldalán. A diáklégió' parancsnokánál ismét jelentkezett a férfiruhás leány. Rövid idő múlva már átesett a tűzkeresztségen, résztvett az első ütközetben. Pompásan megállta a helyét. Később elkerült a halálfejes légiótól és egy vadászzászlóaljba osztották be. Olyan férfiasán és vitézül viselkedett, hogy senki sem gondolta, hogy leány viseli az egyenruhát. Dembinszky katonája lett. Résztvett a kápolnai csatában, ahol hősiesen harcolt és meg is sebesült. Véresen feküdt a hordágyon, amikor Dembinszky tábornok mellé lépett, kitüntette és ott a helyszínen, a csatamezőn hadnaggyá nevezte ki. Dembinszky tábornok, a kórházban is meglátogatta a fiatal hadnagyát. Ekkor az orvosoktól tudta meg, hogy a bátor katonatiszt nő. Mária kérésére azonban a tábornok nem árulta el a titkot és a hős leány felgyógyulása után ismét jelentkezett katonai szolgálatra. A teirigerszerriiü hölgy — Leíbstück Mária? Elkerült Dembinszky seregétől és a 9-es Miklós-huszárok ezredébe osztották be. A Hatvan mellett dúló harcokban ismételten kitüntette magát. A zágrábi leányból a legvitézebb magyar huszárok egyike lett. A legnagyobb teljesítménye azonban az volt, hogy a Komáromot körülzáró ellenséges seregeken egy kisded szakasszal áttört és huszárai segítségével 27 kocsi lőszert vitt az ostromlott várba. Lehetséges, hogy ez a hőstett ihlette meg a legnagyobb magyar regényírót, Jókai Mórt egyik legragyogóbb regénye A tengerszemű hölgy egy részének megírására. Zog albán exkirály feleségével Geraldinnel megérkezik Stockholmba az „Aeolus“ személyszállító gőzösön iHiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiniiiiiiiiiíiB A regénynek ez a fejezete arról szól, hogy egy fiatal asszony — a regény hősnője, — férfiruhában keresztül hatol a Komáromot körülzáró osztrák seregen. Jókai hőse azonban nem Komáromba ment, hanem Komáromból jött és az ostromlott várból fontos üzenetet vitt a magyar szabadság- harc egyik tábornokának. Leibstück Máriát a komáromi hőstett után Mészáros Lázár hadügyminiszter főhadnaggyá nevezte ki. A AfifcZós-huszárokkal együtt a főhadnagy-kisasszony — akit még mindig, mindenki férfinek tartott — Budára került. Itt ismerkedett meg Leibstück Mária Jónák József tüzérszázadossal. Az első találkozás nem volt kellemes Mária számára: Jónák ismerte őt még Bécsből, abból az időből, amikor még női ruhában járt. A százados azonnal megismerte a főhadnagyot. A főhadnagy-nő megkérte a századost, hogy ne árulja el titkát. A százados teljesítette a kérést. Jóbarátok lettek. Agyúdörgés közben fejlődött a barátság szerelemmé. Jónák Józsefet közben őrnaggyá léptették elő. Kinevezésének napján titokban eljegyezte a huszárfőhadnagyot. Letartóztatják a fiatal házaspárt A jegyespár a legnagyobb titokban Do- rozsmára utazott. Itt Leibstück Mária néhány napra levette az egyenruhát és ismét női ruhát öltött. Ezekben a csodálatos napokban Dorozsmán összeházasodtak. Boldogságuk igen rövid ideig tartott. Nemsokára bekövetkezett a világosi fegyverletétel. Jónák Józsefet és Leibstück Mária főhadnagyot is letartóztatták. Mindketten az aradi börtönbe kerültek. Az asz-- szonyt akkor helyezték szabadlábra, amikor a bírák előtt megmondotta, hogy — gyermeket vár. Férjét halálraítélték, majd életfogytiglani börtönre változtatták a büntetést. Leib- stück Mária — most már ismét női ruhában — hazautazott szüleihez Zágrábba és ott szülte meg fiát. Jónák Pál — Jónák József és Leibstück Mária fia, — már majdnem 18 éves volt, amikor édesapja szabadlábra került. Boldogan élt ezután a család egészen Jónák József haláláig. Az özvegy ekkor fiával együtt elköltözött Újpestre és ott később másodszor is férjhez ment egy ismert magyar festőművészhez. Leibstück Mária 1892 május 29-én halt meg. Az újpesti temetőben díszsírhelyen alussza örök álmát. Sírkövén ez a felirat: LEÍBSTÜCK maria huszárfőhadnagy pihenj békében Néhány évvel ezelőtt Újpesten egy március 15-iki szabadságünnepen emléktáblát helyeztek el azon a házon, ahol a magyar szabadságharc egyetlen női tisztje meghalt. LOCHNESS II... Ezúttal Svédországban bukkant fal egy tengeri szörny: a storsjöni óriáskígyó Stockholm, július 21. Észak-Svédország legszebb vidékén, Jämtland tartományban van a híres Storsjön-tó, amely nemcsak gyönyörű környékéről és bájos szigeteiről nevezetes, hanem arról is, hogy a tóban már húsz éve óriási tengerikígyó tanyázik. Ami Skócia számára Lochness, ugyanazt jelenti a svédeknek Storsjön és hogy a svéd tengerikígyó még nem vonzott annyi érdeklődőt erre a vidékre, az csak annak köszönhető, hogy a svédek nem csinálnak olyan nagy reklámot tengerikigyójuknak, mint a skótok a lochnessi szörnynek. A tengerikígyót ezelőtt húsz évvel látták utoljára, most azonban több megfigyelő állítása szerint újra felbukkant. A megfigyelők állítása szerint most sokkal lassabban mozgott, mint húsz évvel ezelőtt, ami nem csoda, hiszen azóta megöregedhetett. Húsz évvel ezelőtt annyira komolyan vették a storsjöni tengerikigyót, hogy tudományos expedíciót is küldtek kézrekerítcsére, ami azonban nem sikerült. Mostani felbukkanása a politikai izgalmak tengerikígyói mellett sokkal kisebb érdeklődést keltett. FELVIDÉKI MAGYAR Telefon: 144*400 HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatai: Budapest, Vili, József-körút 5
