Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-22 / 165. szám

' 1939 JÚLIUS 22, SZOMBAT TETiiiDEB .MACtoiRHIRIíAE 5 A. magyar tclietscg virágai a esc Pi körtönőlck en t Páratlan kiállítást rendeznek Kassán a magyar politikai loglyok börtönben készített munkáiból Kassa. (Szerkesztőségünktől.) Nem­csak a felszabadulással járó társadalmi ünnepségek sorában jelentős, de művészi szempontból is figyelemreméltó a terve annak a gyűjteményes kiállításnak, ame­lyet ősszel akarnak először Kassán, majd Budapesten és valamennyi nagyobb ma­gyar városban bemutatni. A rendezők, va­lamint a kiállítók személye adja meg a ki­állítás páratlan érdekességét. A cseh börtönökben sínylődött magyar politikai foglyok kiállítása lesz ez, kiállítják azokat a tárgyakat, amelyeket a sokéves börtönbüntetés alatt készítet­tek magányos celláikban, a legtöbbször titokban, a cseh börtönőrök engedélye nél­kül. Igen tekintélyes, értékes és érdekes anyag áll máris a rendezőség rendelkezé­sére, jóllehet a jelentkezés és a beküldés hatráideje még messze van. A börtönben készült műtárgyakat sikerült kicsem­pészni az illav-'-' csehországi fegyházak és börtönök falai közül. Két volt magyar politikai fogoly, Böhm Ferenc, az Egye­sült Magyar Párt kassai főtitkára és Sper- iik Ferenc műszaki hivatalnok szervezte meg a megmentet tműtárgyak nyilvántar­tását és összegyűjtését. A kiállítandó anyag nemcsak magasfokú ügyességről tesz tanúságot, hanem főként arra alkal­mas, hogy megismertesse a közönséget a törhetetlen életerővel és alkotó kedvvel, amit minden szenvedés között is megőriz­tek a hosszú börtönbüntetésre ítélt ma­gyar politikai foglyok. Műalkotások, irodalmi művek, használati tárgyak A vizsgálati eljárás és a büntetés ki­töltése alatti szenvedésekről is hűséges képet nyújt majd a kiállítás. A nézők elé tárják majd egy cseh börtöncella berendezését, sötét, dohos belső képét, a láncokat és vasakat, amelyeket a foglyoknak viselniök kellett és a különböző kínzóeszközöket, amelyekkel a vallomásokat kicsikarták belőlük. Az egyéb kiállítási anyagot gondosan csoportosítják. Külön osztályban lesznek láthatók az olajfestmények, vízfestmé­nyek, pasztell-, tus-, ceruza- és szénrajzok, a szőnyegek, faliszőnyegek, gobelinek, párnák, apró díszkézimunkák, a pamutból kötött kendők és egyéb cikkek. Továbbá a fából készült tárgyak: díszkazetták, asz­talkák, székek, kanalak, sótartók, ciga­rettatárcák, tálak, virágtartók, játéktár­gyak. A fonott tárgyak: vesszőkosarak, tálcák, virágállványok stb. A kenyérből készült tárgyak, amelyeket titokban gyúr­tak a foglyok bámulatos türelemmel és művészi érzékkel. Ezek között meglepően érdekes szobrok, játékszerek, képkeretek és egyéb tárgyak vannak. Látni lehet majd a kiállításon a fegyházi életről készült fényképek nagy mennyiségben, külön albumokban. De szerepelnek a kiállításon a börtönben készült irodalmi munkák, versek, novel­lák és 'ncművek is. A felszabadulás évfordulóján Az első kiállítást, mint említettük, Kassán rendezik meg. A magyar honvéd­ség bevonulásának évfordulóján nyílik meg a kiállítás. Valószínűleg a Hóhér- bástya. nagyon alkalmas helyiségeiben helyezik el a roppant érdekes anyagot, bár könnyen lehet, hogy oly nagy anyag fog összegyűlni, hogy e helyiségek szűkek lesznek és akkor más helyiségekről kell gondoskodni. A kiállítás előkészítői a legnagyobb kö­rültekintéssel és buzgalommal dolgoznak a szervezési munkálatokon, úgyhogy a jó rendezés is nagyban elő fogja mozdítani a rendkívüli kiállítás sikerét. A kiállítás védnökeiül, értesülésünk szerint, eddig Jaross Andor felvidéki minisztert, az igazságügyminisztert és a kultusz- minisztert kértél: fel. Valamennyi volt politikai fo­golynak megküldték a részletes tájékoz­tatót, amely érdekes módon jelöli meg a kiállítás célját. » „A kiállítás első célja a közönség széles köreit megismertetni a bátor hazafiak csendes és szívós munkájával, akik a leg­nagyobb üldöztetés közben sem szűntek meg hazájuk érdekében dolgozni és sokan közülük az életi" \ is készek voltak fel­áldozni a Felvidéknek az anyaországhoz vr.!3 vizzracsatolá"' érdekében. Ez a kiál­lítás szemle'- y -- nyújtani ama kitartó és fáradhatatlan munkáról, mely az önkép­zés' szolgálta és kézzelfogható bizonyíté­kokkal mutatja meg, hogy a szabadság­vesztés és azzal járó kínzás sem törte meg a magyar polP" ' '-’■okát, akik minden szemre” hű fiai maradtak a magyar hazának Kolozsvár, július 21. Barta Gizella ko­lozsvári vendégló’sné állott vádlottként csütörtökön a kolozsvári hadbíróság előtt. Barta Gizellának a szénapiacon van ven­dégfogadója, amelybe a környékbeli gaz­dák szoktak beszállni. Néhány héttel ez­előtt két szamosmenti román földmíves szállott be és nagyobb mennyiségű szénát ajánlott eladásra. Amikor a szénát lemér­ték, a két földmíves is a mérlegre állott, A kassai rendőrség délelőtt tizenegytől félegyig ismét helyszíni szemlét tartott a Dómban, hogy megvizsgálja a legutolsó bejelentés körülményeit, amelyek egészen új irányba terelik a nyomozást. Tegnap ugyanis jelentkezett a rendőr­ségen Pajor László másodéves joghall­gató, Pajor Miklós dr. képviselő fia és elmondta, hogy július 9-én a késő esti órákban lakásuk ablakából, amely a Dóm­mal szemben van, megfigyelte, hogy füst tódul ki a sekrestye kéményéből, látta azt is, hogy 8—10 fiatalember ólálkodik a Dóm déli részének két oldalán és ugyanekkor elaludtak a gázlámpák a Dómnak ezen a részén. A helyszíni szemlén, amelyet Miklós Dezső dr. rendőrtanácsoson kívül Bodnár dr. fogalmazó, Altdorfer dr. ügyész és Eckert dr. vizsgálóbíró, valamint a Teleki detektívcsoport tagjai vettek részt, meg­állapították, hogy a tettesek könnyen juthatnak be erről az oldalról a templomba, mégpedeig az úgynevezett Weber-lépcsőn keresztül. Weber építész a Dóm egyik restaurátora volt és mellszobra a Dóm egyik ablakában van elhelyezve, felette pedig ajtó nyílik, amelyet álkulccsal könnyen ki lehet nyitni. Valószínű, hogy a tettesek ezen az ajtón keresztül lopóz- tak be a templomba, mikor megtudták, hogy Tost Barna prelátus elutazott és a kincseskamra kulcsai ideiglenesen ott­és még a cseh fegyházakban is a magyar ér.' ' ' ' szolgáló propagandát ták.“ Kenyeret a szenvedésért A tájékoztató pontosan ismerteti a rendezés minden adatát és kiemeli, hogy a kiállítással segítségére is akarnak lenni azoknak a volt politikai foglyoknak, akik még rnir "j nem tudtak kenyéri lását szerezni. A rendezéssel fel akarják hívni az országos közvélemény, valamint az illetékesek figyelmét arra, hogy a ha­zának hozott áldozatért legalább szerény, biztos kenyér jár. A rendezők úgy tervezik, hogy a volt felvidéki politikai foglyok kiállításával egyidőben más ünnepséget is rendeznek és fényképek, valamint emléktárgyak árusí­tásával is igyekeznek az anyagi eredményt biztosítani. A kiállítók elhatározásától függ, vájjon a kiállított tárgyak eladha- tók-e, vagy sem. A tervezet szerint az előzetes propaganda minden eszközét fel fogják használni a siker érdekében. Semmi kétség aziránt, hogy a cseh börtönökben megedzett magyar hazafiak e páratlan szereplése a magyar közönség előtt a megérdemelt országos sikerrel fog járni. Elsősorban az erkölcsi hatás lesz felbecsülhetetlen és ezért bizonyára az illetékes hatóságok is mindent el fog­nak követni a kiállítás sikere érdekében. hogy a súlyt növelje. Ebből veszekedés támadt és végül is az asszony nem volt hajlandó a csalással megállapított súlyt elismerni. A román gazdák feljelentették az asszonyt, hogy veszekedés közben a románságot sértő kitételeket alkalmazott. A hadbíróság 2000 lei pénzbüntetésre és a perköltségek megfizetésére ítélte Barta Gizellát. maradtak a sekrestyés fiókjában. Előző napon tudvalévőén Gerevich pro­fesszor, a műemlékek országos tanácsá­nak elnöke szemlélte meg a műkincseket és a két kulcs akkor maradt ott a sek­restyében. A helyszíni szemle után Miklós Dezső dr. a rendőrség vezetőivel együtt felment Pajos Miklós dr. képviselő lakásába és onnan is megszemlélte a helyszínét. Az a meggyőződés alakult ki, hogy csak erről az oldalról közelítették meg a műkincseket a betörők, akik kétségtelenül hosszabb idő óta vár­tak erre az alkalomra. Tost Barna prelátus-plébános különben Olaszországból Kassa felé utaztában pén­teken délben átutazott Budapesten. A kérdésekre kijelentette, hogy tulajdonkép ő is csak a lapokból értesült a kassai Dóm kirablásáról s nem is tud semmi újat mondani az üggyel kapcsolatban. Nagy csodálkozással és megrendüléssel vette tu­domásul a történteket, de, sajnos, a pél­dátlan bűncselekmény tényállásáról sej­telme sincs. Kijelentette, hogy amint megérkezik Kassára, első dolga lesz je­lentkezni a rendőrségen, már csak azért is, hogy pontos felvilágosítást kapjon a rablás részleteiről. Hangoztatta, hogy módfelett bántják a különböző híresztelé­sek, amelyek egyes rosszindulatú beállí­tások következtében szárnyrákeltek. Meg­győződése szerint emberei közül sincs senkinek köze a bűnügyhöz, hiszen ezeket az embereket már mind régen ismeri és valamennyit megbízható, becsületes em­bernek tartja. EO» A románok csalása miatt is a magyarokat ítéli el a román hadbíróság Tost Barna prelátus hazaérkezett Olaszországból Újabb helyszíni szemlét tartottak a kassai Dómban Rheuma, köszvény ellen idegfájdalmaknál, tagfájdalmaknál, betegségeknél nak a Togal ajánlják a T mai vásárolha kísérletet. Kér tású Togal-t den gyógysf fejfájásnál, izületi valaim#**'" es ,ak. O tehát ö “jgyen jezetten Teljpeen ártal ttárban. P 1.60. lízalom- még ma egy a kiváló ha* atlan. Min« Pannoniéit vissza? A lapok napokon keresztül adják egy* másután a híreket a szlovák revíziós tüntetésekről. Még egyszer annyi hírt lehetne leadni arról, hogyan árasztják el Szlovákiából a magyarországi szlo­vák lakosságot izgató levelekkel, ame* lyek kassai bevonulásról, Vácig elto­landó országhatárról szólnak s olyan jelszavakat tartalmaznak, mint „Pannó­niát vissza!” Az anyaországi olvasó bosszankodva és lekicsinylőleg olvassa bizonyára az ilyen híradásokat. Azok azonban, akik végigélték a kisebbségi sorsot, tudják, hogy ez a hang mit jelent. Sokkal na* gyobb és komolyabb problémára mutat a szlovák irredenta és a szlovák revi- zionizmus, mint amit az anyaországi közvélemény lát bennük. Mi azt látjuk, hogy a szlovákság Végleg abba a stádiumba jutott, hogy nemcsak önálló nemzeti létet, de ön* álló állami létet is követel magának, Itt tehát nem elegendő a felháborodás, le kell vonni a konzekvenciákat is. A! magyar közvéleménynek reális alapra kell helyezkedni a szlovákokkal szem* ben. Nem megalkuvó, hanem reália alapra. Szó sincs arról, hogy természe* tes és ezeréves jogokat feladnánk. Da egyszer tanuljunk meg nyíltan látni a nemzetiségi kérdésben és nem hagyni magunkat befolyásolni azoktól, akik még mindig olyanoknak látják a nem­zetiségeket, mint amilyenek ezerkilenc- száztizennyolcban voltak. Illúziókba senki ne ringassa magát a szlovákokat illetően. Inkább nézzük meg őket jól, vegyük számba erejüket, kívánságai­kat és vágyaikat és arra építsük fel a szlovákok felé követendő politikánkat. Az idők változásai miatt el kell ismer­nünk, hogy egyszer így, másszor úgy alakul a hivatalos állásfoglalás velük szemben. A nemzet magatartása azon­ban legyen határozott, körvonalozott, reális. Meg kell indulnia a magyar köz­vélemény alapos tájékoztatásának a szlovák kérdésben. Nem mesékkel, nem adomákkal, nem azzal, hogy mik vol­tak a szlovákok azelőtt, hanem azon az alapon, hogy mik most. Az angolok ereje abban van, hogy pontos ismere­tekre alapítják politikájukat egy-egy nemzettel szemben. Nekünk ugyanezt kell megtennünk. Nem elég, ha a kül­ügyminisztériumban tisztában vannak a szlovák kérdéssel. A közvéleménynek is tisztában kell lennie vele. Egy-egy rosszul beállított magyar elronthatja azt a munkát, amit körültekintéssel és fáradsággal végez a hivatalos irányí­tás. Nekünk visszakerült magyaroknak egyik legnagyobb feladatunk, hogy az ország közvéleményét tisztítsuk, s ha­tározottá, céltudatossá tegyük a nem­zetiségi kérdésben. A FELVIDÉKI MÉRNÖKÖK FIGYELMÉBE A felvidéki földreform felülvizsgálatával kapcsolatban a kormánybiztosságnak föld­mérő mérnökökre van szüksége. A kor­mánybiztoság ezúton hívja fel mindazokat a felvidéki magyar földmémököket, akik erre a munkára vállalkoznak, sürgősen jelent- .-.ezzenek — Írásban — a felvidéki föld­reform felülvizsgálatával megbízott kor, mánybiztosnál (Budapest, V., Akadémia­utca 17. n.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom