Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-19 / 162. szám

6 TECTiDEln 1939 JÚLIUS 19, SZERDA ] Q$zianb(di Séta 1919-heti az illanó ezereqíjéjszaka ntjomáhcut ! Isztambul, július. Kora hajnalban siklik be méltóságteljes lassúsággal a fe­ketetengeri bolgár hajó az Áranyszarv- öpölöfye. Fé}{ipJ4as lqbogcjk a cikázó hajók árbocán. Messziről sejtelmesen bontako­zik ki a nagy szerály töméntelen épüle­teinek körvonala. Arrafelé, lejjebb, 3 dolma bagcse. Álomnaloták, amelyekbe!) zord szultánok és fekete punuchok remeg- tptq árnyékában szépséges pdaliszkfjk él: tek |s' epekpdtek szqkefurtos, ábrándos­szemű ifjak után. Mecsetek, kupolák, ég: pék szpkő minaretek. Claude Farrpre óh! És Pierre Lotti is óh! így találta ezt a várost századokkal előbb a velencés gá­lyán érkező lov^g, a századvég keletre vágyó, romantikus lelkű turistája és így találja 1939 csoportosutasa is. De . . . Ezeregyéjszaka varázsa? Népi. Istenek al­konya. Nem siratjuk, csak keressük a szarka­lábas arabus betűket, a fezt és a turbánt, a sárvárit, burpuszt és a fátyol* a höl.- gyek arcán. Se ez, se az. Nincs. Elfújta a tisztító vihar, amit Kemál zúdított Tö­rökországra, hogy gyors levegőváltozás­sal kúrálja ki Európa régi Beteg Embe­rét. A boltok fölött íatinbetűs cégtáblák, a kirakatokban muszlinok és emnriék, strandkosztümök és tqrka napernyők. A férfiak fején kalap, vagy sapka, a nők lábán apró körömcipők. Csak néha-néha suhan át a Gálatn-hídön egv-egv fekete burnuszba burkolt konzervatív török asz­szony, mint maga az anszienrezsini szel­lemjárása. S amikor már így elméláztunk idpk­változásáp. szpladiunk végig az új Isztan- bulon, amelynek falai régiek, de az élete új, vagy legalább is érdekes keveréke a réginek és újnak. I őrdzkeuíq is Utak Nézzünk meg néhány isztanbuli érdekes­séget. Az első, arpi gzgiujjftkfcp fltiík- a közlekedés. A villamosszerelvény két kocsi­ból áll, első és második osztály. Az isztan­buli tajfi külön fejezet. Olyjin pompás lu­xuskocsikból pH a tnxipark, hogy ájnerikái miljiomosok is megirigyelhetnék. A soffŐ- ' ' rök pedig Vqraccvolát játszanak. Veszett «- iramban száguldoznak a zeg-zugos utcá- 1 t il kon. Pesten cirkuszban léptetnék fgj qkpt, vagy becsukná a közlekedési rendőrség ezeket az ördöngcsen ügyes fickókat. Hat­vankilométeres tempóval robognak a he­gyes városrészekből levezető szűk utcács­kákon. Amint félhallatszik vészes tülkölé­sük, a házfalakhoz lapulnak hajcsárostól az öszvérek. Mert itt békésen megfér egy­más mellett a modem luxusautó és a ko­sárral, zsákkal, tömlővel, bőriszákkal fel- pupozott máikás öszvér. Nem volna teljes a kép, ha a közlekedés rovatból kihagynánk a kis propellereket. A tengerparti városrészek. Isztanbul és a szomszédos — már ázsiai parton fekvő — Üszküflár, a temető-fertály ■— között ki- gebb-nagyobb gqzbárkák bonyolítják 1$ a forgalmat. Tucatjával cikáznak a vizpn ezek a k^s hajók. Állandóid jsufoltak. A hajó fedélzetén alig térdig érő alacsony korlát, a beszállásra-kjszállásra szolgáló részen pedig se ajtó, se korlát, még egy szál kötél sipcs kifeszítve. "* Van a varosnak egy rejtélye, amit csak pár napi tartózkodás után fejt meg az idegen. Amerre nqégy, mindenütt sze­medbe ötlik egy név: gőzt eye. Ezt látod táblára festve, nyomtatott plakáton, falra, deszkára mázolva, a fűszeres bolt ajtaján, a yendéglo cégérén, a propeller állomás­bódéján, a kikötő vámépületen! a }iidalc fel­járóján, a „tünet sirketi’', az alagutvasút jegypénztárfülkéjén. Göztepe, gőztepe mindenütt, amerre a szemed fordul. Valami bűvös ezeregyéjszakái varázsigének hinnéd, megkérdezni réstélied, mégis azután csak kiderül a nagy titok: a gőztepei ásvány­vizet reklamirozzák ilyen amerikai mére­tekben. (Víz, eipó, sakk A víz kiilpnken jelentős probléma erre­felé. A vízvezetékberendézés egyes város­részedben nem a legtökéletesebb, u£ ut­cákon' a nagy forrósagban hamar eltikkad a iárókelq, így nqgv kelet® vqn a víznpk. Külön iparág a vlzkereskedes. Serégével járják az utcát a vízárusok. Van, aki elő­kelő módon öszvérhátra szerelt fehér hor­dóból méri a yizqt, mipt nálunk az olasz fagylaltos kerekeken guruló fehér­kocsiról árulja a fagylaltot. Az öszvére- sített vízárus azonban kevés, többnyire [lói áll a kereskedés, hogy a derék moz. i hátára köt egy csapos puttonyt, ke­iébe vesz egy poharat, meg egy aprócska réztálcát, a kettőt összeütögeti és nagy csörgéssel, éktelen óbégatással kínálja a portékát: — Szú-szú-ú-ú! Szi-szi-í-í! — üvölti utcahosszat, aszerint, hogy anatóliai, kis- ázsiai, örmény, vagy bennszülött osztanbulf kínálja a vizet. A szomjas járókelő odalép hozzá, a viz- árus megtölti a poharat és nem zavarja, hogy ugyanabból az edényből félóra alatt buszán is isznak. Óriási forgalmat bonyolítanak le ezek a vízárusok. Azt mondják, Isztanbulbap senki sem halhat éhen. Csak egy put­tonyt cs egy poharat szerezzen és meg­keresi a betevő falatját. De van még egy ilyen szapora üzletág is, a cipőpucolás. Minden sarkon cipőtisz­tító guggol. Előtte rézveretes ládikó, azt ütögeti egy hatamas kefével és kiabálja torkaszakadtából: — Pyüsz para! Gyüsz para! Persze ezen a téren is vannak arisztokraták, nagyüzemek, cipőtisztító boltók, ahol a vendég kényelmes karos­székben ül, amíg a cipőjét tükörfényesre pucoválják. Általában sok érdekességet lehet fel­jegyezni az üzleti életről. A főutcákon áruházak, modern fémportglos csillogó holtok, a mellékutcákban pedig még min­dig keleties hangulatú üzletek sorakoz­nak. A kereskedők itt-ott kiállnak az ut­cára és hangosan kínálják a portékát. Mások alacsony asztalkát, zsámolyt tesz­nek a poltajtó elé a járdára és nagy lelki- pyugjaíomnial sakkoznak a társukkal, szomszédjukkal. A piacokon nyári időn sötét este is árusítanak. Méhkasformáiú hatalmas ko­sarakban tartják a kofák a gyümölcsöt- zöldséget, élelmiszert. Gyertyát, mécsest ragasztanak ’ a kosár peremére és gyér világítás mellett folyik a vásár. A vevő­ket olykor-olykor oldalba böki egy-egy bús teherhordó öszvér, amely ott őgyeleg gazdája körül a piacon. Az egyiptomi bazár felé vezető utcáp két bolt felett is becsületes magyar neyef. hirdet a cégtábla, mind a kettő cipész­csizmadia. Kedvelik itt a magyar lábbeli­készítő munkáját. Különösen sok katona­tiszt készíttet velük lovaglócsizmát. cd kalap regélnie A kalaposok között is akad magyar. A kalaposoknak különben valqsggos gazda­sági regénye van Törökországban. Néhány esztendővel ezelőtt Kemál megtiltotta a turbán és a fez viselését. Akkor óriási mértékben fellendült a kalaposipar. Min­denki kalapot és sapkát vásárolt. Gomba- módra hyiltak a kalaposboltok. Végül mindenkinek volt már bőven kalapja, sap­kája és ekkor beütött a krach. Egymás­után mentek tönkre a kereskedők, nya­kukon maradt a rengeteg portéka. Min­den második, harmadik kalaposbolt kira­katába odakerült a tábla: Királik dükkán. Üzlethelyiség kiadó. A kalapkrach azóta már lezajlott, a gyengén megalapozott boltok megszűn­ték. Az erősebbek megmaradtak és nem panaszkodhatnak, ha kisebb mértékben is, de virul a fejfeldőipar. 'dfwlgijeh öröme Tprök asszonyok! Mi más is érdekel­hetné jobban egy átváltozott országban, mint a nők sorsa. Elsősorban iktassuk írásba, hogy a török nők a világ legbol­dogabb asszonyai. A legboldogabbak, mert errefelé a molett nő a divat. Hölgyeim, nem káprázik a szemük, a nyomdász nem tévedett, helyesen szedte a betűket: a moleft a divat. Nincs fogyókúra, majom- mirigy, álfűző és inkviziciós masszázs. Az édességboltokban és cukrászdákban nő­ket is lehet látni. Krémest esznek, jó ra­gadós dulcsászát és mézes szörbetet isz­nak hozzá. Utcai mérleget egyetlenegyet találtam, azt is fönt Pérában, a követségi negyed tájékán. Látszott rajta, hogy külföldieknek formán ismeretlen náluk a garconne fq- török hölgyek fölényesen elsétáltak mel­lette, szempillantásra sem méltatták. HCóizassáq, ad/ás, dimt Yan azonban a nökérdpsnek ennél sokkal komolyabb és fontosabb oldala is. Amikor hivatalosan behozták az egynejűséget és feloszlatták a háremeket, megengedték, hogy „régi jogon" mjndgn férfi megtart­hat az asszonyok közül négyet. Ezt a né­gyet törvényes féleségnek ismerték él. Az ÜMfc Ciano gróf olasz külügyminiszter meglátogatta a Passo escudoi spanyol hősi temetőt úriogztályhoz tartozó gazdagabb emberek közül legtöbben éltek is ezzel a joggal, az egyszerűbb törökök azonban jórészt szél­nek eresztették az asszonyokéit. Még Róná­ban, a válások paradicsomában sein ment ilyen gyorsan a dolog. Ennek a következ­ménye azonban az volt, hogy a boltokban, irodákban, gyárakban, hirtelen tízszeresére ugrott fel a női alkalmazottak száma. A háremekből kirekesztett asszonyok meg lá­nyok (akiknek férjhezmenési lehetősége alaposan csökkent) konkurrenciát csinál­tak a férfiaknak. A török nő azonban minden modernizá­lás ellenére is megmaradt háziasnak! Jó­formán ismeretlen náluk a garcone fo­galma. A modern török pqnek jóformán még nincs tradíciója. Itt keyeset harcoltak a nők a jogaikért. Férfiak verekedjék kj a nők jogait. A hölgyek öltözködésén valami furcsát cs különöset lát az európai férfi^zenj- Akármilyen elegánsan és finoman öltözik a török asszony, észrevehetőd rajta, hogy kicsit még idegen neki az új viselet. Lehe- letfinomságú csak ez az idegenség, de nem lehet letagadni. A kiyétel csak erősíti ja szabályt. Megismerkedtek a török dámák egy új fogalommal is, a válóper fogalmáyal. A régi törvények szerint a tprök nő köteles volt minden munkát elvégezni, ha az ura parancsolta. Az új rezsim psak a háztar­tási munka elvégzésére szorítja a feleséget és megadja a válás jogát a házastársak­nak. Igaz ugyan, még nagyon új az „intéz­mény’* ahjhoz, hogy divatossá vájt volna. Nagyon k&vés a válóper. Érdekes viszont, hogy elszaporodott a vegyes házasságok száma. Sok török férfi vesz feleségül euró­pai pót. A külföldi nagyvállalatok isztan- buli telepein dolgozó idegen tisztviselőnők egymásután mennek feleségül török fér-, fiákhoz. Európa is DCelrt Ha járod a várost, lépten-nyomon talál* kozol Európa és Kelet keveredésével. Fé­nyes poptálos káyéházban jellegzetesen, mohamedán típusú urak francia vagy an­gol napilapokba temetkeznek, a szomszéd asztalnál pedig idősebb úr szopogatja a vizipipa csutoráját. A Banque de Saloniki hatalmas palo­tája méretlen fényben túlszárnyalja akár­melyik nyugati bankpalotát. Olyan vezér­igazgatós formájú nagy luxusautók sora­koznak előtte, a bakon egyenruhás so­főrök. Hátát a palota falának vetve pe­dig keleti pózban guggolva falatozik hagymát és kenyeret egy modern, föld­barna, oroszos szabású egyenruhát viselő katona. Arra megy egy tányérsapkás tiszt. A katona feláll, tiszteleg, azután visszakuporodik és eszegeti tovább a hagymát. A Taxjm-téren sokemeletes mulató pa­lotában jazz dörög, egy uccával arrébb pe­dig apró bolthajtásos helyiségben guszli- caszerű huros hangszert pöttyinget egy félszemű beduin nő és gajdol hozzá el­nyújtott, bánatos keleti dallamot... mm Megsokszorozták nyereségüket az angol hadianyaggyárak Nem váltotta be a brit kormány őzt az Ígéretét, hogy megakadályozza a fegyverkezési nyerészkedéseket London, július 18. Samuel lord, a tekin­télyes angol politikus, Fclkestoneban tartott beszédében éles bírálatot gyakorolt a kor­mány magatartása fölött és kifogásolta, hogy a kormány nem akadályozza meg a hadi- anyagszállitóú túlzott nyerészkedéseit. Példaképpen megemlítette, hogy a Camrpe]- LairfL birkenhegdi hajógyár 1935-bpn 3.3 százalék osztalékot fizetett, 1938-ban azon­ban, amikor már részvénytőkéjét megkét­szerezte, tíz százalék osztalékot állapított m.eg. A yarrpwi hajógyár 1935-ben tízszá­zalékos osztalékot fizetett, 1937—1938-baü 23.5 százalékot, 193S—3ú-bén pedig már 34.5 százalékot. A Fgrße Aviation Company repülőgépgyár 1935-ben még csak ötszázalékos osztalékot fizetett, a mqlt esztendőben azonban már 25 százalékos adómentes nyereséget ért el, an­nak ellenére, hogy félmilliófontos alaptőkéjét időközben mégkétszerezte. Samuel lord hangoztatta, hogy a kormány, nem váltotta be ígéretét a fegyverkezési, nyerészkedések megakadályozására. Mlndenkit érdeklő könyv, amelyben a Kelet misztikumáról lebbeq fel a fátyol. Pr- Weninger Antal t A keleti lés® India misztikája és gyógymódja. Az Ifjúság megőrzésének, a szervezet konzerválásának és a betegségek kezelésének új útjai. Ez a várvavárt, a magyar irodalomban úttörő munkát feltétlenül el kell ol­vasnia orvosnak, pqpnak, pszichológusnak és mjnden művelt embernek. A keleti misztikum ködös hátteréből a jövő orvostudományának körvonalai bontakoznak ki. A gondosan leírt, mindezideig titkosnak számító lélegzésszabályozó gyakorla­tokat bárki könnyen elsajátíthatja és alkalmazhatja. A szerző elsőnek ismerteti magyar nyelven a fakirok és lámák csodás képességeinek tudományos magyarázatát, A könyvhöz dr. Bakfay Ervin írt előszót. Ára P 3.60. Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében for­duló postával intézünk el. Ha ajánlqtt küldést kíván, 50 fillér beutalását is kér­jük. Az utánvétéles küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet. Pfeifer Ferdfnl id könyvkereskedés Budapest, IV- Kossuth Ujos-u. S. Tel.:18-57-30,18-74-00

Next

/
Oldalképek
Tartalom