Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-19 / 162. szám
2 temhdeKi 1939 JÚLIUS 19, SZEEDA' '% magyarság dolgában. Valahogy úgy vagyunk, mint mikor az idegenből hazatért fiú az anyai házban vendéggel találja szembe magát és ez a vendég suttog, igyekszik éket verni az anya és a vissztért fiú közé. Mi, akik az idegen országban, ahol éltünk, rengeteget megláttunk olyat, amit hazulról nem lehet látni nem a benesi szellem hatásai alatt, hanem küzdelmeink közben, most szeretnek tanulságainkat megértetni az itthonaikkal. Szeretnénk rámutatni tanulságokra, javítani valókra és megoldatlan feladatokra, s a suttogó vendég csak azt magyarázza, azt akarja elhitetni, hogy mi csak elégedetlenek vagyunk, kifogásolunk, nem azért, mert tanultunk, mert sorsunk kinyitotta szemünket, hanem ép ellenkezőleg azért, mert el vakított minket az idegen szellem, az idegen fény és hatás. Súlyos és nehéz feladat elé állított minket ez a suttogás, mely minden szavunkat félremagyarázza, ki nem mondott, csak sejtetett gyanúsításokkal sokszor kevesebb magyarságot, vagy éppen nemzetellenességet magyaráz mindabba, mely néhány hónappal ezelőtt még glória volt rajtunk. Mit tegyünk, milyen magatartást öltsünk magunkra, hogy megmentsük mindazt, a szépet és jót, amit megpróbáltatásaink felszínre hoztak bennünk? A suttogó propagandával, sejteté- sekkel szembeszállani kilátástalan dolog. Vannak, akiknek hiába magyarázod, hogy számunkra a trianoni határ nemcsak fizikailag szűnt meg, de lelkileg! is (helyesebben sohasem létezett lelkileg), hiába magyarázod, hogy számunkra a „Felvidék“ adminisztrációs kérdés, melyet még nem hajtottak végre teljes egészében. Itt nem magya- rázgatásokra van szükség. A megoldás egyedül tőlünk függ, attól, hogy hogyan valósítjuk meg és építjük tovább önmagunkban a tisztult, az őszinte magyarságot. Tudomásul kell venni néhány körülményt és le kell vonni a következményeit. Az első körülmény, melyet tudomásul kell vennünk, az, hogy a gyanúsítható szellem, melynek okait a földreform utáni vágyunk és az ipari és kereskedelmi téren követett politikánk magától értetődően elénk vef, hogy nem a felvidéki mivoltunk a kifogások és a suttogás igazi oka, hanem reform- törekvéseink, és az, hogy nyílt szemmel nézünk. Viszont a nyílt szemmel való nézés maga után vonja azt is, hogy vállalnunk kell. Vállalnunk kell a reformátorok sorsát. Vállalnunk kell a küzdelmet nemcsak a cseh és külföldi, hanem a hazai Benesekkel szemben is, bátran, vidám szívvel és az örök nemzetbe vetett hittel. Nem fontos, hogy a „felvidéki“ jelzővel a regionalizmus, a kisebbértékű- ség, a kevesebb magyarság karámjába akarnak szorítani azok, akiknek nyílt szavunk fáj. Mi tudjuk, hogy nem vagyunk felvidékiek. Lehetünk északmagyarországiak, vagy felsőmagyarországiak, mi tudjuk, hogy mindenekelőtt magyarok vagyunk. Maradunk továbbra is azok, akik voltunk eddig, nevektől és jelzőktől független lényeget kereső magyarok. MEGJELENT az 1939. évi AlTÉ TÍPBSKOKYV DÍVÁK' ISTVÁN szerkesztésében aaösszesMípyarorszásonkaphaíó SzeméiyauSóií, Molor« érék párok és Teherautók képes leírásával összes a da la svai és áraival AEA: 2.50 P. .Megrendelhető az összeg előzetes beküldése mellett (bélyegben is) Kapható: STÁDIUM Könyvkiaefóvállaiat Vt., Rózsa-utca 111. FELV5ÖÉK3 MAGVA» HÍRLAP (Hirdetési osztä-y Vili,, József-krí. 5. PFEiPEís F2RDIMÄMD könyvkereskedés, lV., Kossuth Lajos-utca 5. Folytatás az 1-sö oldalról részletes beszámolót adott a mongolmandzsu határhelyzetről. Jól értesült körök szerint a helyzet a mongol-mandzsu határon mind komolyabbra fordul. A Domei-Iroda szerint Itagaki a megbeszélésen „különleges intézkedések foganatosítását kérte az európai helyzettel kapcsolatban“. Szovjet válasz a szék haliul kér- tíésfjen küldőit Japán Jegyzékre Moszkva, július 18. A japán nagykövet július 16-án eljárt a helyettes külügyi népbiztosnál, kérdéseket vetett fel a szak- halini kőolaj- és kőszén engedményes területekkel kapcsolatban, kétségbe vonta a szovjet hatóságok idevonatkozó tiltó határozatainak jogosultságát és legkésőbb július 18-áig választ kért. A helyettes külügyi népbiztos július 17-én visszaküldte a nagykövet jegyzékét és jelezte’, hogy miután a jegyzék fenyegetéseket tartalmaz és ultimátum jellege volt, ezért a népbiztosság nem fogadhatja el és ! visszaküldi anélkül, hogy vizsgálat tár- 1 gyává tette volna. W 1 ■ ■ m » \ Megkezdte új történelmi életét az ősi Komárom A két városrész egyesült — Polgármesterré Alapi Gáspárt nevezték ki, Fülöp Zsigmond polgármester miniszteri elismerés ben részesült Komárom, július 18. Komárom, mint törvényhatósági joggal felruházott város, szombaton megkezdte működését. Az egyesített város történelmében kiemelkedő eseménynek számít ez a dátum, mert ezzel a nappal állt helyre az a jogfolytonosság, amely 1918. év őszén, illetve 1923-ban megszakadt. Az ősi város ezzel a nappal újra megkezdte független önkormányzati életét. A két városrész egyesítése szinte nem várt gyorsasággal ment végbe. A legfőbb személyi kérdés, az egyesített város vezetőjének személyét illetőleg, a felszabdult balparti Komárom polgármesterének, Fülöv Zsigmondnak lojális és áldozatkész állásfoglalás<k következtében már decemberben elintézést nyert, ami megkönnyítette a helyzetet a későbbi tárgyalások során. Komárom visszanyerte törvényhatósági jogát s a belügyminiszter kinevezte a város új tisztikarát. Fülöp Zsigmond polgármesternek, akit saját kérelmére mentettek fel állásától, a belügyminiszter buzgó s kiváló szolgálataiért elismerését s köszönetét nyilvánította. Fülöp Zsigmond múlt év szeptemberében, mint városbíró, a cseh uralom legsúlyosább idejében került Komárom élére s a felszabadulás utáni katonai közigazgatás alatt, valamint a december 21-én megyei várossá minősített Komárom élén, mint kinevezett polgármester teljesített emberfeletti munkát s az átmeneti nehéz időkben szolgálta városa érdekeit. A belügyminiszter az egyesített város polgármesterévé Alapi Gáspár kormány- főtanácsost, a jobbparti város polgármesterét nevezte ki. Főjegyző Csukás István dr„ tanácsnokok Igó Aladár dr. és Viz- kelety Sándor dr., I. oszt. aljegyző Sula- csik László dr., II. oszt. aljegyzők Heles- fay Ottó dr. és ftéthey János dr., II. oszt. fogalmazók Végh Dezső és Szabó Gábor dr., főmérnök Hajda Jenő, mérnök Rutt- kay Endre, I. oszt. állatorvos D’Élia Ferenc dr., II. oszt. állatorvos Mórocz Sándor, pénztárnok Zsidek Béla, ellenőr Neu- wirt Gyula, II. o. pénztári tiszt Bossányi József. A törvényhatósági város orvosaivá Varga Imre dr.-t, Haltzl Oszkár dr.-t és Laky Ferenc dr.-t nevezték . ki, A város ügyeinek intézésére 54 tagból álló törvényhatósági bizottságot neveztek ki. A bizottságban 36-an a balparti, 18-an pedig a jobbparti városrészből foglalnak helyet. A törvényhatósági bizottság hamarosan megtartja alakuló közgyűlését. Az egyesítés óta már a törvényhatósági jogú ős Komárom városának Klapka- téri városházában teljesít az új tisztikar számvevőségi, adóhivatali s pénztári szolgálatot az egyesített város számára. Ugyancsak itt kezdte meg működését az anyakönyvi hivatal is. A városi közigazgatás hétfőn lépett életbe mindkét városrész lakói számára, ugyancsak a balparti városházán. A Szlovákiában élő magyar evangélikusok sorsa A Szlovákiában élő magyar evangéliku- J sok azzal a kérdéssel állnak szemben, hogy a szlovák evangélikus egyházhoz, vagy pedig a német evangélikus egyházhoz csatlakozzanak. Pozsonyból kapott tudósításunk a következőkben tájékoztat a helyzetről. A szlovákiai német evangélikusok már a cseh-szlovák uralom idején önálló német püspöki vikáriátus létesítését követelték. Követelésük teljesítése a cseh-szlovák állam felbomlása előtti időben már a megvalósuláshoz közeledett. A köztársaság felbomlása és a magyar területek lecsatolása után a német evangélikusok önálló német evangélikus egyetemes egyház megalkotását kérték. A szlovákiai evangélikus egyháznak Liptószent- miklóson tartott zsinata ünnepélyesen elbocsátotta kötelékéből német anyanyelvű hittestvéreit és jóváhagyta a német egyetemes egyház megalkotását. A német egyházi mozgalom a Szlovákiában élő evangélikus magyarságot is érintette, mert nyilatkoznia kellett, hogy a német, vagy a szlovák evangélikus egyház kötelékébe akar-e tartozni. Az ott élő evangélikus magyarok csekély számuk miatt ugyanis önálló egyházszervezetre nem gondolhattak. Eperjes, Bártfa és Kisszeben evangélikus magyarsága a szlovák kötelék mellett döntött. Lőcse és Dobsina sorsa ez- időszerint még tisztázatlan. A pozsonyi német-magyar egyházközség a német kötelékben való bennmaradás mellett foglalt állást. Az új szlovákiai né- | met evangélikus egyház törvényhozó zsi- ! natát Késmárkra hívták egybe. A zsinat elnöke Scherer János bazini esperes-lelkész és püspöki adminisztrátor volt. A zsinat által elfogadott új alkotmány • kimondja, hogy a magyar egyháztagok jogait külön szabályrendelet fogja megállapítani. Az egész zsinat helyeslése mellett jelentette ki Scherer János püspöki adminisztrátor, hogy minden erejével a magyar egyháztagok eddigi jogainak ép- ségbentartásán fog dolgozni és azon lesz, hogy a szabályrendelet a magyar egyház- tagok teljes megelégedésére az igazság és testvériség szellemében készüljön el. Ezt az ünnepélyes nyilatkozatot, mint zsinati határozatot jegyzőkönyvbe foglalták. A püspöki adminisztrátor kijelentésére és a jegyzőkönyvi határozatra való tekintettel abban a reménységben várják a szlovákiai evangélikus magyarok az ügyüket rendező szbályrendelet kiadását, hogy az biztosítani fogja a magyar egyháztagok létérdekének védelmét és lehetővé teszi a többi egyháztagokkal való békés együttmunkálkodást. Elbúcsúzott híveitől Baltazár János komáromi evangélikus lelkész Komárom, július 18. Jelentettük már, hogy Baltazár János komáromi e* *vangé- likus lelkészt ősi pátriájába, Jolsváca hív-i ták meg. Baltazár János a meghívást elfogadta és vasárnap ünnepélyes istentisztelet keretében búcsúzott el a komáromi gyülekezettől, amelynek élén a legutóbbi két nehéz esztendőben állott, mint lelkipásztor. Izzó magyarsága s hitszereteío miatt nagy -megbecsülésnek és közszeretetnek örvendett a városban. Baltazár; nemcsak a hitélet fejlesztésén fáradozott,, de a felvidéki kultúrmunka ápolásában is tevékeny részt vett. A SzMKÉ-nek országos vezetőségi tagja volt s a különbözei kultúrüléseken és ankéton való felszólalásai elismerést és megbecsülést váltottak ki. Távozását elsősorban egyháza, a komáromi evangélikus egyház fájlalja őszintén. Búcsúzáskor a hívők zsúfolásig megtöltötték a templomot, az egyház presbitériuma Koczor Gyula főispán egyházfelügyelővel az élén testületileg jelent meg az istentiszteleten, de képviseltette magát a református és a katolikus egyház is. A búcsúzó lelkész magasan szárnyaló beszéde után az egyház nevében Koczor Gyula főispán vett tőle búcsút. A református testvéregyház részéről Galambos Zoltán lelkész, a katolikus egyház részéről pedig Kállay Endre dr. búcsúztatta eh Rónay Zoltán segédlelkész, adminisztrátor mint munkatárs búcsúzott el, Kovács, Sándor pedig az iskolásgyermekak nevében. Baltazár János minden üdvözlésre! külön válaszolt, majd megáldotta a híveket. Az istentisztelet végén a búcsúzó lelkipásztor úrvacsorát osztott. Hf 'agSsaßt Margit ta i A n tah a tudós munkácsi tanár Margittai Antal munkácsi tanár hoszszú szenvedés után, 59 éves korában meg-, halt. Az elhunyt Stubnyafürdőn és Munkácson a tanítóképző intézetben »és a gimnáziumban működött, kiváló pedagógus volt, aki nagy hatást gyakorolt tanítványaira. Nagy érdemeket szerzett Túróé megye és főleg az északkeleti Kárpátok növényzetének tudományos tanulmányozása terén, számos tudományos értekezése jelent meg a Magyar Botanikai Lapokban és a Botanikai Közleményekben. A cseh megszállás után is Munkácson maradt és tovább tanított a gimnáziumban, s a megszállás alatt törhetetlen magyarságával sokat használt a magyar kultúra és a magyar érzés ápolásának. Tapintatossága és humánus gondolkodása miatt, bár jól ismerték magyar érzületét, még a megszálló csehek is tisztelték. Eredményesen fáradozott a rutének és magyarok között mesterségesen szított ellentétek elsimításán. Halálát özvegyén, gyermekein és kiterjedt rokonságán kívül a botanikus társadalom, tanítványainak egész serege, Munkács városa és Kárpátalja polgárai gyászolják. Temetése szerdán délután négy árakor lesz Munkácson. 11tóvá utazik a márnát Mielőtt véglegesen lekötj magát, keresse fel Utazási és Menetjegyirodánkat! úszási p e* o i p a m isi S á 2 SsszsáüSi?» ualutalgánygéSáf bílatSZZllH, ESS2- is hmmm a ie§§3JGi*saiiban elkiszisilik. • Olvasóink saját érdekükben keressék fel a Feiuiüíki rcsagyap Hirtap utazási és menstiegy Iranáfát Budapest, Vili., Józsefkor út 5. Telefon; 14-44-00
