Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-16 / 160. szám
Előfizetés, ár évente 36,- P, félévre 18- P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, •gyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili. kerület, Jőzset-körút 5, szám Telefon: 144*400 o Telefon; 144 * 400 Tokió öt követelése az angol-japán tárgyalásokon Zárt ajtók mögött három óra hosszat tanácskozott a japán külügyminiszter és a tokiói angol nagykövet — Moszkva orosz-japán bonyodalom kitörésétől tart — A német és olasz sajtó határozott állásfoglalása a világpolitika nagy kérdéseiben Elindult a munka hadserege Irta: Olvedi János Szombaton indult állomáshelyére a kötelező magyar munkaszolgálat hatezer embert számláló első csoportja. Ásót meg kapát — mint szimbólumot ■— vállukra emelő fiatalok, a magyar munka a verejtékes és mégis szent magyar munka fegyelmezett hadserege. Életemben mindössze egyszer láttam a magyar fiatalságot munkatáborban és mégis, felejthetetlen ez az emlékem és mindig emlékeztető. Sohasem felejtem el a perzselő naptól barnára cserzett arcokat, a nehéz kubikos munkába belefeszülő fiatal izmos testeket és főleg: az öntudattól, önbizalomtól és lelkesedéstől csillogó szemeket, melyekben a fiatal magyar élet, a feltörő fiatal magyar energiák hallatlanul nagy reménységét láttam felcsillanni. És emlékezem a vállukra támasztott ásóval fegyelmezett sorokban menetelő fiatalokra, és tudtam közben, hogy soraik között a szigorló jogász együtt menetel a fiatal tanítóval, zsellérlegénnyel és fiatal gyárimunkással és szétbonthatatlan testvéri szent közösségben menetelnek — talán már nemcsak a párhetes munkatábor ideje alatt, de mindig tovább, mind nagyobb milliós tömegekben, még szorosabban fogva egymás kezét, fegyelmezetten és dalolva a cél felé. Az új magyar cél felé, melyet akkor láttak meg, amikor ásójukat belemerítették a szikes magyar földbe. Az új magyar cél felé, mely a szent magyar munka szimbólumában összeforrasztotta a magyar föld minden dolgozó fiát. Ne feledjük el: szent szimbólum számunkra a földet hasító ásó, népünket összekapcsoló, öntudatunkat növelő és magyarságunkat fokozó szent szimbólum. Szimbólum, mely az új magyar népi társadalom megszületése, az új magyar szociális lelkiség és az ezen felépülő új magyar élet felé mutat. Munkaszolgálat, kötelező munkaszolgálat, munkatábor, — valóban újkeletű szavak, a háborúutáni új Európa teremtette meg őket és tudatosította jelentőségüket. A négyesztendős borzalmas emberpusztításból, vérpárás forradalmakból és ellenforradalmakból lassanként újjáéledt Európa, mely a világháború súlyos tanulságai nyomán, lassanként eszmélni kezdett. Lassanként kezdte meglátni a háborúelőtti évtizedek, a hatalmasnak és történeti jelentőségűnek elkeresztelt . tizenkilencedik és huszadik század szörnyű politikai, gazdasági és társadalmi tévedéseit. Az európai ember most kezdett eszmélni és döbbent rá arra, hogy az elmúlt évtizedek politikai szabadelvűsége kizsákmányoló kapitalista rablógazdálkodása, nemzeteket és társadalmat szétrothasztó osztályharc-ideológiája, egyformán széthullásra, lassú, de kimutatható bomlásra ítélte az összes európai nemzeteket. A szabadelvűség gondolata a háború után csapott át a féktelen szabadosság területére. És a borzalmas következmények, melyeket ez a világviszonylatban jelentkező fejlődés előre vetített, egyformán gondolkodóba ejtették Európa minden népét. Egy nemzet megmaradása szempontjából alapvető tétel: a nemzetnek, mint legmagasabb közösségnek mindenekfeTokiő, július 15. Szombaton Tokióban megkezdődtek a történelmi jelentőségű angol-japán tárgyalások. A tanácskozások zárt ajtók mögött folytak Arita japán külügyminiszter és Sir Robert Craigie tokiói angol nagykövet között. A szombati tárgyalás egyfolytában három órahosszat tartott A tanácskozást hétfőn folytatják. A japán külügyi hivatal rövid közleménye szerint elsősorban azokról a kérdésekről volt szó, amelyek a tiencini események hátterét alkotják. Jól értesült japán körök szerint Arita külügyminiszter közölte az angol nagykövettel Japán öt követelését. Ezek a következők: 1. Valamennyi terroristagyanus egyén haladéktalan kiszolgáltatása. 2. Anglia együttműködése az északkinai kormány valutapolitikájával. 3. A tiencini angol negyed kínai bankjaiban őrzött ezüstkészletek kiszolgáltatása. 4. Annak megengedése, hogy az északkínai ideiglenes kormány felügyeleti jogot letti elsőrendűsége. A szabadelvűség éppen ezt a sarkalatos tételt kezdte ki, akkor, amidőn a nemzet, a legszentebb emberi közösség elébe helyezte a tőke, a nagybirtok: guruló arannyal, rafinált üzleti számításokkal, mérhető értékeit. A háború után lassanként éledező új Európa a politikai liberalizmus kritikáján keresztül jutott el az új nemzeti gondolathoz, mely a nemzeten, mint szent közösségen akarja megépíteni a nemzeti munka államát. Az államot, melynek alapvető pillére a munka, mely nemcsak a legszentebb érték, de egyszersmind értékmérő is: a társadalom, a nemzet tagjainak értékmérője. A munkaszolgálat, mint modern nemzeti gondolat ebbe a szellemi és politikai háborutáni fejlődésbe illeszkedik bele szervesen. Az európai nemzetek a nagy' háború tanulságain okulva, annak szociális és ideológiai okait akarták kiküszöbölni, amidőn a nemzeti munka égisze alatt,- a közösségi nemzeti gondolat jegyében, megszervezték a nemzeti munka, ami más szóval any- nyit jelent: a becsületes béke hadseregyakorolhasson az angol negyedekben levő valamennyi kínai bank felett. 5. Az északkínai kormány ama joga, hogy eljárhasson a vele szemben barátságtalan elemek ellen az angol negyedekben. A részletekről és arról, hogy az öt japán követelésre mit válaszolt az angol nagykövet, semmi sem szivárgott ki, mert a tárgyalásra senkit, még tolmácsokat sem engedtek be. Az angol sajtó — különösen a Japánban és Kínában állandóan megismétlődő angolellenes tüntetések miatt — pesszimista. A londoni lapok közül több azt a véleményét fejezi ki, hogy Angliának határozottan vissza kell utasítania gét. 1920-ban Bulgária vezeti be a kötelező munkaszolgálatot, melynek célja, mint az akkori miniszterelnök, Stam- bolijski által előterjesztett törvénytervezet mondja: „ ... az ország munkaerőit közösségi alapon megszervezni és az ország termelésének, valamint jólétének előmozdítása érdekében hasznosítani.“ És a kötelező munkaszolgálat gondolatát lassanként úgyszólván az összes európai állam átveszi. Megszervezi azt Dánia, Svédország és Norvégia, röviddel később Finnország. 1926- ban Svájcban létesülnek először önkéntes főiskolai munkatáborok. 1926-tól kezdve Ausztria építi ki az önkéntes munkatábor láncolatát. Hatalmas méretekben indul meg az olaszországi munkatáborok felállítása, főleg az olasz gyarmatokon, ahol az akció sajátos olasz nemzeti célt is szolgál: fegyverrel és munkaszerszámmal állani őrt, és kultúrterületté varázsolni az olasz birodalom tengerentúli részeit. De a leghatalmasabb méretekben a Németbirodalom építette ki a munkatáborok és a munkaszolgálat hálózatát, mea japán követeléseket. Megállapították, hogy a csingtaui angol nagykövetség ellen két kínai követte el a kézigránátos merényletet. A Csingtauban lakó angol alattvalókat figyelmeztették, hogy bármely pillanatban legyenek készen az elutazásra. A Honan tartományban lakó angol állampolgárok négy napon belül elhagyják Ilonant. Elhatározásukra a lakosság egyre növekvő ango'ellenes magatartása késztette őket. Kaifengben és Nankingban angolellenes tüntetések voltak. A tüntetők jegyzéket intéztek a város angol hatóságához, amelyben leszögezik, hogy „Anglia felelős a Keletázsiában uralkodó szomorú helyzetért”. lyeknek alapjaként a Harmadik Birodalom a leglényegesebbet: a nevelő célt és a nevelő szempontokat tette. 1935 július 26-a óta, hogy a Harmadik Birodalom bevezette a kötelező munka- szolgálatot, — mely minden 18—25 éves munkaképes férfira vonatkozik, — elsősorban a munkaszolgálat nevelő, társadalmat és nemzetet öntudatosító lehetőségeit használta ki óriási eredménnyel. A német munkaszolgálat célja a német nép öntudatosítása és nevelése. Pompásan jellemzik ezt a célt a birodalmi munkaszolgálatról szóló törvény bevezető sorai: „A munkaszolgálat a német nép becsületbeli szolgálata. A munkatábor nemzetiszocialista szellemben neveli a német ifjúságot, a közösségi eszmére, a valódi munkára, főként pedig a kézzel végzett munka megbecsülésére ...“ Ugyanez a cél, — a magyar fiatalság öntudatosítása és nevelése — vezeti a magyar munkaszolgálat gondolatét is. Hazánkban röviddel a bulgáriai munkaszolgálat bevezetése után már szó esett hasonló mozgalom megteremtéséről. A gondolat azonban Máris megszakadással fenyegetnek az angol- japán tárgyalások Tokió) július 15. A Reuter Iroda tokiói levelezője japán körökben úgy értesül, hogy a külügyminiszter és a nagykövet mai megbeszélése nézeteltérésekhez vezetett. A tiencini japán helyőrség parancsnoka a mai megbeszélése Döméi Iroda szerint kijelentette, hogy
