Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-15 / 159. szám

1939 JÜLIUS 15, SZOMBAT mmm Rövidesen rendezik a GyOSz Felvidéki Fiókja és a „Kárpátaljai Tanács" közötti jogviszonyt "Budapest, július llf. A közigazgatás pol­gári. átvétele után Kárpátalja gyáripari vállalatai megkezdték érdekvédelmi szer­vezkedésüket. Mint jelentettük a napok­ban Munkácson összejövetelt tartottak, amelyen egyhangú lelkesedéssel kimondot­ták, hogy csatlakoznak a GyOSz Felvidéki Fiókjához. Tarján Ödön a GyOSz Felvidéki Fiók­jának ügyvezető alelnöke, rámutatott arra, hogy Kárpátalja hazatérésével az ottani vállalatok hasonló helyzetbe kerültek, mint annak idején a felvidékiek voltak és azért saját érdekükben szükséges, hogy a már kipróbált és jól bevált szervezkedési módon biztosítsák érdekeik hathatós vé­delmét. Knob Sándor dr. a GyOSz ügyvezető igazgatója vázolta a magyar gyáripar je­lenlegi viszonyait, valamint a nemzetközi gazdasági életben elfoglalt helyzetét. Biz­tosította a kárpátaljai vállalatokat, hogy a GyOSz a maga részéről a legmesszebb- menöen figyelembe veszi speciális helyze­tüket és életlehetőségeik megteremtése érdekében nem gördít semmi akadályt kil­Budapest, július lh- 'A Tisza jobbparti Mezőgazdasági Kamara a kamarakerület 19 kisgazdaságában még 1937 tavaszán összehjispniítő téngentefmelési kísérlete­ket végzett." Ä kísérletek“ célja* az ...volt, hogy megállapítsák, vajjön teljesen azo­nos viszonyok között egyforma össze­tételű és ugyanolyan termőerejű földöm azonos elővetemény után egyformán meg­munkált, egyidőben bevetett talajon az idejében legalább háromszor megkapált és ezenfelül július végén vagy augusztus legelején kapaéllel meggazolt azonos nagyságái tengeriparcella mennyivel ad nagyobb termést, mint a közvetlenül mel­lette fekvő ugyanakkora, de az általános szokás szerint csak kétszer kapált tengeri­föld. A kamara igazgatóját, Kulin Ist­vánt, évtizedes tapasztalata indította ezek­nek a kísérleteknek a megindítására. A felsőtiszántüli mezőgazdasági kamara te­rületén éppen úgy, mint a Tiszántúlon sok helyütt helytelen a tengeritermelés módja. Nem művelik és nem trágyázzák megfele­lően a talajt, rosszul választják meg a vetőmagot, elhanyagolják a helyes sor- és növénytávolság betartását. Még gyakoribb a kellő kapálás és a gazolás hiánya. Az 1937-ben 19 kisgazdaságban végzett kísérletek közül nyolc kísérleti föld ter­mése jégverés és árvíz miatt megsemmi­sült ugyan, de a megmaradt 11 kísérleti tér terméseredményei már akkor igazol­ták, hogy a háromszor kapált és megga­zolt parcellákon 22 százalékkal több a termés, mint a többiekben. Ezt az ered­ményt látva, a kamara 1938-ban már 91 helyen kísérletezett. Ezek közül 69 sike­resen fejeződött be és ezekről ponfos ki­mutatást készítettek. A kísérleti kimutatásból kitűnik, hogy a háromszor kapált és egyszer gazolt parcellák ugyanolyan viszonyok közt átlag 5.84 q csöves tengerivel és 4 q tengeri­szárral nagyobb termést adtak, mint a csupán kétszer' kapált parcellák. Ha csö­vestengeri terméstöbbletét egyszerűség okáért 5.5 q-nak vesszük s értékét méter - mázsánkint csak 5 pengőben, a tengeri­szárét 1 pengőben számítjuk, akkor is a csekély, legtöbbször önköltségi áru kapá- lási költségtöbbleten felül kai. holdanként 27 pengő tiszta bevételi többletet hozott . a termelő számára a harmadszori kapálás és az egyszeri gazolás. A kamara igazga­tója szerint- az ország 2 millió kát. hold- nyi tengeri vetésterületéből 1.5 millió kát. holdra tehető az a terület, amelyen a ten­gerit ma is csupán kétszer kapálják. Ha a jövőben Magyarországon a tengerit min­denütt háromszor kapálnák és egyszer. gazolnák is, 8 millió métermázsával több csöves tengerit és 5—6 millió métermá­zsával több tengeriszárat takaríthatnánk be, mintegy hő millió pengő értékben. Ha ebhői az értékösszegből leszámítjuk az 5 millió pengőre becsülhető kapálási költség­lönleges érdekei érvényesítése elé. Ezután Berger Zsigmond a Délkárpátia Kőolajfinomító Rt. igazgatója indítvá­nyára a jelenlevők közfelkiáltással kimon­dották, hogy csatlakoznak a GyOSz Fel­vidéki Fiókjához, amelynek kebelében „Kárpátaljai Tanácsot” alakítanak. A „Kárpátaljai Tanács” elnökéül egyhangú­lag R. Vozáry Aladár m. kir. kormányfő­tanácsost, országgyűlési képviselőt válasz­tották meg. Az újonnan megválasztott el­nököt küldöttség útján meghívták az ülésre, ahol megjelenésekor meleg ünnep­lésben részesítették. R. Vozáry Aladár megköszönte & bizal­mat és megígérte, hogy mind eddig is, a jövőben is dolgozni fog Kárpátalja érde­keiért. R. Vozáry Aladár beszéde után az ala­kuló gyűlés szervezési részletkérdésekkel foglalkozott. A jelenlévők elhatározták, hogy a kárpátaljai szervezkedés befejezése után a Kárpátaljai Tanács viszonyát a GyOSz Felvidéki Fiókjával még a nyár folyamán megtartandó közgyűlésem fogják véglegesen rendezni. többletet, a tengeri okszerű ápolása ese­tén az elérhető tiszta bevételi többlet 40 millió pengőre rúgna. Természetes, hogy a többi művelési hi­bák kiküszöbölésé vebés teljesen korszerű művelési módszerek segítségével a tengeri terméseredmények még jobban felfokoz­hatok, de mint látjuk, már ez a kevés költséget jelentő jobb művelés is tetemes nemzetgazdasági előnyt jelentene. A Ti- szajobbparti Mezőgazdasági Kamara az eddigi kísérletek kézzelfogható eredmé­nyein és a kísérletek propagatív hatásán felbuzdulva, erre az évre a kamarakerület 505 gazdaságában, többszáz községben kezdett hasonló kísérleteket. (—) 100 ezer tonna cukrot szabadított fel a nemzetközi cukortanács. Londonból jelentik: A nemzetközi cukortanács az angol kormány kérelmére további százezer tonna cukrot sza­badított fel Angliába való kivitelre. Ebből a mennyiségből Holland-Keletindia húszezer, Dominico huszonnégy ezer tonnát fog szállí­tani, a maradékot pedig Kuba. Ezeket a cukormehnyiségeket az illető országok' jövő ért kiviteli hányadából fogják levonni. (—) Gyümölcsértékesítésl bajokat akkor tudjuk leküzdeni, ha termesztésünket a keres­kedelem igényei szerint rendezzük be. Hol és mit termesszünk, a gyümölcsöt miképpen ér­tékesítsük és dolgozzuk fel, mit tegyünk a szőlőben, gyümölcsösben, a baromfludváron és a méhesben stb. stb. Erről ír „A Magyar Gyü­mölcs“ legújabb száma, melyből lapunkra való hivatkozással egy alkalommal ingyen mutat­ványszámot küld a kiadóhivatal: Budapest, V., Vilmos császár-út 76. Tőzsdék, piacok O—p.-t «—■ ■! BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: BARÁTSÁGOS Az értéktőzsde forgalmát a pénteki ren­dezési napon bavátságos irányzattal bonyo­lította le. A forgalom élénk volt s az árfo­lyamok javultak, Gschwindt 5, Kőszén 2, ■Naslci és Izzó 1, Bauxit 0.75, Tröszt 0.70, Nemzeti Bank és Rima 0.50 pengővel drá­gult. — Javult a szilárdkamatozású értékek piaca is. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 156.5, Con- cordia-malom 2.—, Első Bp, malom 5.75, Hungária-malom 15.25, Bauxit 134.5, Bor­sodi szén 5.20, Szentlőrinci 3.70, Kohó 13.—, Magnezit 96.—, Kőszén 264.5, Nagybátonyi 36.5, Salgó 23.55, Xlrikányi 29.25, Fegyver 22.7, Ganz 10.9, Láng 25.—, Acél 19.—, Győri vágón 14.—, Rima 52.1, Nasici 62.75, Duna-Száva 6.75, Nova 11.—, Tröszt 38.—, Allamvasút 6.—, Délcukor 69.5, Magyar cu­kor 61.—, Izzó 85.—, Dreher-Haggenm. 119.5, Gschwindt 725.—, Polgári sör 91.—, Gyapjú- mosó 2.25, Goldberger 35.—, Pamutipar 23.—j CKindin 9.60. Danica 1.50, Brassói 22.25, Felten 160.—, Gumi 38.75, Vasúti forg. 13.4, Telefon 6.30. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, 1911. évi főv. 4% 16.15, 1914. évi főv. 4.5% 290.5, 1927. évi főv. 6% 80.5, 1939. évi kincstárj. 100.—. A MAGYAR NEMZETI BANK Árfolyamai Valuták: Angol font 16—16.20, Belga 57.95 —58.55, dán kor. 71.30—72.10, dinár 6.50— 7.90, USA dollár 34.75—344.75, kanadai dol­lár 332—337, francia frank 9—9.20, holland forint 181.40—183.40, cseh-morva protekto­rátus 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címle­tek kivételével), Szlovákia 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételvel), lengyel zloty 61—63, Ieu 2.60—3.45, leva 3—3.60, líra 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bank­jegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.90 —77.80, svéd kor. 82.30—83.20. Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.80— 183.40, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88. Berlin 135.70—138.70, Brüsszel 58.12— 58.56, Bukarest 3.41—3.44. Kooenbága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid—.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.15— .344.75, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.70—11.93. Szófia 4.11—4.15, Stock­holm 82.50—83.20. Varsó 64.25—94.75, Zürich 77.10—77.80, Isztanbul 268—271. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, július 14. (Zárlat): Párizs 11.75, London 20.7614, Newyork 443.50, Brüsszel 75.32%, Milánó 23.34. Amszterdam 235.85, Berlin 173, Stockholm 106.97ya, Oszló 104.35, Kopenhága 92.70, Szófia 5.40, Varsó 83 50, Prága 15.12%, Belgrád 10, Athén 3.00, Isztanbul 3.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.16, Buenos Aires 102 ötnyolcad, Jokoharoa 121 egynyolcad. BUDAPESTI GABONATŐZSDE A gabonatőzsde készárunlacán 148 vágón búza kelt el. 300 q órozs 20 fillérrel alacso­nyabb áron cserélt gazdát. 450 q kukorica tartott árakon kelt el. Az árpa és a zab névleges jegyzése nem változott. — A ha­táridőspiacon ma megkezdődött a rozsban is a határidőüzlet. Az augusztusi kukorica 10, a szeptemberi 3 fillérrel olcsóbbodott. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tiszavidéki 77 kg-os 19.50—19.65, 78 kg-os 19.70—19.85, 79 kg-os 19.90—20.05, 80 kg-os 20—20.15, felsőtiszai 77 kg-os 19.40—19.60, 78 kg-os 19.60—19.80, 79 kg-os 19.80—20, 80 kg-os 19.90—20.10, duna-tiszaközi 77 kg-os 19.40—19.60, 78 kg-os 19.60—19.80, 79 kg-os 19.80—20, 80 kg-os 19.90—20.10, fejérme­gyei 77 kg-os 19.55—19.65, 78 kg-os 19.75— 19.85, 79 kg-os 19.90—20.05, 80 kg-os 20— 20.15, dunántúli 77 kg-os 19.55—19.65, 78 kg-ős 19.75—19.85, 79 kg-os 19.90—20.05, 80 kg-os,. 20—20-15. Űjrozs: pestvidéki 13.10 —13.20. Üjtakarmányárpa: középminőségü 14.50— 14.80. Zab: középminőségü 19.50— 19.80. Kukorica: tiszántúli 16.75—16.85. őr­lemények: korpa 13.60—13.75, 8-as liszt 15.50— -15.80. újbúza: 1500 mm 80-as tisza­vidéki 20.25, 300 mm 80-as tiszavidéki augusztus 3. 20.25 Szolnok, 1800 mm 80-as tiszavidéki augusztus 5. 20.25 Szeged, 2100 ram 80-as tiszavidéki 19.44 Kéthalom, 150 mm 80-as fejérmegyet 20.20, 600 mm 80-as fcjérmegyel 20.25 budapesti paritásban, 300 mm 82-es felsötiszai augusztus 17. 20.25, 900 mm 80-as felsötiszai augusztus 17. 20.25, 2500 mm 80-as felsötiszai uagusztus 3. 20.25, 450 mm 80-as felsötiszai augusztus 5. 20.25, 300 mm 80-as felsötiszai augusztus 7. 20.25 Szolnok, 600 mm 80-as hajdúi 20.—, 300 mm SO-as gyöngyösi 19.95, 150 mm 80-as bihari 20.—, 150 mm 80-as nógrádi 19.95, 300 mm SO-as hajdúi 20.15 budapesti paritásban, 500 mm 80-as hajó augusztus 7. 20.50 Tass, 800 mm 80-as dunántúli augusztus 20.50 Gyékényes, 300 mm 80-as dunántúli augusz­tus 20.25, 150 mm 82-es dunántúli 20.— bu­dapesti paritásban, 150 mm 80-as dunántúli 20.50 Murakeresztur, 300 mm 80-as minő­ség 20.75 Murakeresztur, 600 mm 80-as du­nántúli 20.50, 450 mm 80-as duna-tiszaközi 20.50 Hegyeshalom, űjrozs: 150 mm 80-as 13.15 beszállítva, 150 mm 80-as 13.10 buda­pesti paritásban, űjzab: 150 mm 18.—, 150 mm augusztus 17.75 budapesti paritásban. Bíborhere: 50 mm 58.— Környe. Kukorica: 150 mm Szolnokon át 16.90. 150 mm Szol­nokon át 16.80, 150 mm 16.80 budapesti pa­ritásban. A BUDAPESTI VASARCSARNOK KISKERESKEDELMI ARAI: Kielégítő fölhozatal, közepes forgalom mel­lett ma a következő árakat (zárójelben a nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahús: Rostélyos és felsál 160—240, leveshús (fartő, tarja, szegye) 160—200. Borjúhús: Comb 280 •—340, vésés 168—180, pörkölt 180. Juhhús: Hátulja 120—180, eleje ,100—170. Sertéshús: Karaj 220—270, tarja, comb 168—208, oldalas 124—-164, zsírszalonna 130—148, sertésháj 150 —160, sertészsír, budapesti 148—164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40— 500, fácán 1 drb 200—250, fenyvesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 kg (135— 140), csirke, rántani való 1 kg (170—200), ruca, hízott 1 kg (150—160), lúd, hízott 1 kg (140—160). Vágott: tyúk 1 kg (135—170), csirke, rántani való 1 kg (130—260), ruca, hí­zott 1 kg (120—160). Tojás: Teatojás váloga­tott drb 8—9, kg 140—155, ládaáru (118— 140), kosáráru (125—145), főző- és aprótojás drb 7—8, kg 130—140 (114—130). Halak: Ponty élő 120—240, szeletelt 90—150, jegelt 100—160. Tejtermék: Tejföl (90—100), teavaj, tömbben (290—300), pasztőrözött (320—330), sovány tehéntúró (50—56). Zöldségfélék: Ve­gyes zöldség, zöldjével (6—18), kalarábé drb (1.5—4), karfiol, hazai, levéllel (20—50), vö­röshagyma, érett, makói (9—9.5), zöldjével (1.5—3), fokhagyma (10—20). Meghívó A Tiszaháti Magyar Bank Rt. Ungváí 1939. évi július hó 25-én délután 5 óra* kor Ungváron a Kaszinó nagytermében, megtartandó alakuló közgyűlésére. TÁRGYSOROZAT: * 1. Az alakuló közgyűlés megnyitásai az alapítók által a saját körükből vá­lasztott elnök útján. 2. Az alakuló közgyűlés elnökének! megválasztása, jegyzőkönyvvezető ésj két hitelesítő kijelölése a közgyűlés el­nöke által. 3. Az alapítók elnökének jelentése a* alaptőkének kellő aláírás és befizetés által történt biztosításáról, illetve en­nek megtörténtéről. 4. Az alapszabályok megállapítása é$ határozathozatal annak elfogadásáról, valamint az alapítóknak biztosított kö­vetkező előnyökről: a) elővételi jog biztosítása az esetleg kibocsátandó újabb részvények tekin­tetében. b) az első igazgatóság kinevezése. 5. Határozathozatal a Társaság meg­alakulásáról, vagy meg nem alakulásá­ról. 6. Az alapítók elnökének bejelentései az első igazgatóságnak az alapítók ál­tal történt kinevezéséről és a kineve­zett igazgatósági tagok megnevezése. 7. A felűgyeJőbizottság tagjainak megválasztása. 8. Határozathozatal az alapítóknál? a részvényekre befizetett pénzekért való felelősségük alóli felmentvény te­kintetében. 9. Esetleges indítványok. „ Az alakuló közgyűlés határozatképes­nek tekinthető akkor, ha akár személye­sen, akár képviselve legalább hét olyan: aláíró van jeln, akik az alaptőkének leg-' alább negyedrészét képviselik. A gyűléseit minden aláirt részvény egy szavazatot ad„ de tíb szavazatnál többet senki sem gya­korolhat. (K. T. 155. §.) Alapi tök/' -, + LISZTARAK. A budapesti llsztárjegyz® bizottság árjegyzései (az 1938. évi gaboná­ból készült őrlemények): Búzaliszt: dara, 37—38, Ogg 36—37, ' Og 36—37, Of 36—37* 2gg 35.25—35.75, 2g 35.25—35.75, 2f 35.25— 35.75, 4-es 33—34, 5-ös 30.50—32, 6-os 25.5« —28, 7-es 18.50—20.50; rozsliszt: 0-ás 27—- 29, O/I-es 24.25—26. I-es 18.50—20.50, n-esjf 17—18.50. ;■ + MAGPIAC. Káposztarepce, új 24.50—* 24.75, zöldborsó (expressz), sterilizált új 16.50—17.50, bíborheremag, új 53—60, csil­lagfürt, fehér, lapos 12.75—13.25, szárított répaszelet 10—10.50. + SERTÉSVASAR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 262 darab. Aí irányzat változatlan. Arak: uradalmi zsírser­tés páronként 340 kg-on felül 102, szedett L 98—102, H. 92—96, silány 86—90, exportzslri márkázott 150 fillér kg-ként.-f HUSVASAR. Készlet: borjú 250 (245), sertés lehúzott 92 (92), szalonnás 14 (14), süldő 130 (112), sertészsiger 41 kg (41 kg). (Zárójelben az eladottak száma). A vásáii közepes volc. Arak: borjú bőrben I. 28—140, n. 110—126, sertés lehúzott 128—138, sza­lonnás 116, süldő 96—110, sertészsiger 50—* 60 fillér kilónként.-f- GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGPIACOK, Gyöngyös. A közepes felhozatalt vontatott kereslet mellett szilárd árakon német és bel­földi számlára vásároltak fel. A tegnapi napi folyamán Németországba 5 és Budapestre 11 vágón árut szállítottak. Budapestre ma reg­gel 11 teherautó és 25 koesirakomány áruü küldtek. Arak: ribizli (felhozatal 15 q) 8, nyári körte (20 q) 10—12, meggy (10 qf, 10—20, kajszibarack (480 q) 18—20, cefré­nek való barack (300 q) 13, őszibarack (20 q) 18-—40, nyári alma (10 q) 10—16, ringló (5 q) 30—40, új rózsaburgonya (40q>, 8—14t salátának való uborka (20 q) 3—5, gerezdés paradicsom (220 q) 6—8 fillér kg-ként. — Kecskemét. A piac forgalma la; barackban Igen élénk volt. A tegnapi nap folyamán Németországba 41 vágón barackot, 1 vágón meggyet, 2 vágón zöldbabot és 29 vágón uborkát, a cseh-protektorátusba pedig 8 vágón barackot szállítottak. Arak: rózsa­barack (felhozatal 1757 q) kivételes 28—30, la .24—36, Ha 13—16 fillér kg-ként. Egy té­tel rózsabarack 35 filléres áron kelt el. Kaj­szibarack (320 q) la 18—20, Ila 10—12, ma 4—6, apró meggy (4 q) 12—14, körte apró (34 q) la 18—24, Ila 12—15, Illa 8, alma (302 q) ,vajalma la 12, Ila 6—8, Illa 3—4, tüköralma la 8, Ha 5—6, Illa 3—4, zöldbab 22—26, tölteni való zöldpaprika la 32—40, Ila 15—16, hegyespaprika 15—16, salátának való uborka 5—7, érett paradicsom 22—24 fillér kg-ként, tök 6—16 fillér drb-ként. Ka­larábé 3—fi fillér csomónként. A helyes kukoricatermeléssel 45 millió pengővel lehetne fokozni mezőgazdaságunk bevételét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom