Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-15 / 159. szám
1939 JULIUS 15, SZOMBAT TEBVIDElKI -AhfiSaRHIRKVE 5 Nagyszabású haitóvadátzat a kassai dóm fosztogatói után Egymillió pdngöre becsülik az elvitt kincsek értékét Hamis és cétzaios áihirek a betöréssel kapcsolatban Megoldáshoz közeledik a nyomozás Ä Felvidéki Magyar Hírlap már beszámolt arról a szinte páratlan arányú, merész templomrablásról, amelyet a kassai dómban követtek el ismeretlen tettesek a vasárnapról hétfőre virradó éjjelen. A rablók, a nyomozás eddigi adatai szerint, valószínűleg vasárnap este templomzárás előtt rejtőztek el a dómban. Megszerezték a dóm kincstártermének kulcsát, amelynek segítségével már könnyűszerrel bejuthattak a dóm világhírű kincseinek őrzőhelyére. A rablók szinte müértő gonddal kiválogatták a különböző műkincsek közül a legértékesebbeket, hétfőn hajnalban azután, amikor a templomot takarították, észrevétlenül kilopództak s nyomtalanul eltűntek. Tudvalévőén az esztergomi székesegyház mellett a kassai dómban őrzik Magyarországon a legértékesebb műkincseket. A vakmerő templomfosztogatók ezeket az értékeket dézsmálták meg. A műkincsek, amelyeket elraboltak, nyersértékben mintegy hatvanezer pengőt érnek, a kár azonban ennél sokkalta nagyobb, a pótolhatatlan történelmi és művészettörténeti jelentőségű műkincsek ugyanis szinte meghatározhatatlan, de legalábbis egymillió pengőre tehető értéket képviselnek. A kassai rendőrség a tolvajlás felfedezése után azonnal a legerélyesebb nyomozást indította meg. Pénteken reggel a legnagyobb apparátussal kapcsolódott bele a bűnügy felderítésére a budapesti fő- kapitányság bűnügyi osztálya is. A teendőket a budapesti főkapitányságon a kassai rendőrség bűnügyi osztálya vezetőjének, Miklós Dezső dr. rendőrtanácsosnak jelentéstétele alapján, hosszú tanácskozás keretében tárgyalták meg Barna Péter rendőrtanácsos vezetésével a bűnügyi osztály legügyesebb detektívjei. A fosztogatás hiteles története A nyomozás eddigi adataiból arra következtetnek, hogy a műkincseket esetleg a cseh-morva protektorátus területéről, vagy Szlovákiából átszökött tettesek rabolták el, akik zsákmányukkal azóta már át is szöktek a határon, de az is lehetséges, hogy a kassai dóm vakmerő tolvajai Budapestről kerültek ki. Pénteken reggel a budapesti rendőrség részletes rádiókörözést adott ki az ellopott műkincsek pontos leírásával. A rádiógramot az összes magyar rendőrhatóságoknak és csendőrörsöknek megküldték, sőt később a szomszédos államok rendőrségeit is megkeresték és velük is közölték az ellopott műkincsek leírását. A templom kifosztásának részletes története Miklós Dezső kassai rendőrtanácsos előadása alapján vált ismeretessé a budapesti főkapitányság bűnügyi osztályának vezetői előtt. Amikor hétfőn reggel hat óra tájban a sekrestyés . a kassai dómot kinyitotta, hogy szokásos takarítását elvégezze, meglepődve állapította meg, hogy az egy ik perselyt feltörték. Nem sokkal később észrevette, hogy az egyik szekrényt is fel feszítették s abból három aranykehely hiányzik. A sekrestyés felfedezését azonnal jelentette a szabadságon lévő Tost Barna prelátus-plébános helyettesének, akivel visszasiettek a templomba. Ekkor vették észre, hogy abba a fiókba, amelyben a templom kincstártermének kulcsát őrzik, beletörött a kulcs. Felnyitották a fiókot s miután a sértetlenül megtalált kulcs segítségével behatoltak a kincstárterembe is, akkor állapították meg a megdöbbentő fosztogatást. Az azonnal kihívott detektívek azután tisztázták a tolvajlás lefolyását. Ezek szerint a tettesek a fiókból kivették a kulcsot, felnyitották a kincstárterem tölgyfaajtaját, s így jutottak könnyűszerrel a műkincsekhez. A kulcs akkor tört bele a fiók zárjába, amikor a kincstárterem kulcsát munkájuk után vissza akarták zárni helyére. A rendőrség megállapította, hogy a templomrabíást minden valószínűség szerint a helyi viszonyokkal alaposan ismerős tettesek követhették el. . A kassai templomfosztogatás nyomozása során a péntekre virradó éjjelen már erélyes razziát folytattak Budapesten is. Több nyilvántartott templomfosztogató került a rendőrségre, többek között előállították a főkapitányságra Simkó János 19 éves napszámost is, aki vallatása során beismerte, hogy az elmúlt hónapokban ő tört be egymásután kétszer is a pestszent- erzsébeti Damjanich-utcai templomba. A rendőrség megállapítása szerint azonban Simkónak a kassai templomfosztáshoz semmi köze sincs, tehát a nyomozás az egész ország területén lankadatlan erővel folyik tovább az igazi tettesek után. Kassán mindenki nyomoz Ma az a helyzet Kassán, hogy úgyszólván mindenki nyomoz ebben a rejtélyes bűnügyben. A rendőrség munkáját megnehezíti, hogy többen helytelen adatszolgáltatásokkal félre akarják vezetni a nyomozó közegeket. A jutalom kitűzése szintén elősegitette, hogy Kassán minden de- tektívhajlamú ember beleavatkozik a nyomozás nehéz és felelősségteljes munkájába. A kassai nagy műkincsrablás, amely az egész ország közvéleményét foglalkoztatja, Kassán fantasztikus álhírekre adott alkalmat. Olyan hírek terjedtek el, amelyekkel nemcsak a rendőrség munkáját nehezítik, de TELEFONSZÁM: 144-400 tudatos módon a város és az egyház jó- hirnevét is pellengére akarják állítani. Az álhíreket idegen államban arraj használják fel, hogy a magyarság ellen propagandát fejtenek ki. így a szlovákiai rádió is felháborító hangon jelentette be a kassai templomrablást és ezzel kapcsolatosan olyan kitételeket használt a magyar közrendre és erkölcsi állapotokra, melyek teljesen hamisak és célzatosak. A kassai rendőrség belügyi osztálya péntek délelőtt lankadatlan erővel folytatta a nyomozást, újból kihallgatták azokat, akik egyrészt gyanúsak, másrészt bizonyos adatot szolgáltathatnak a bűnügy tisztázása érdekében. A vakmerő templomrablás nyomozása a megoldáshoz közeledik és rövid időn belül napvilágra kerül a bűnügy minden részlete. ' Gerevich professzor nyilatkozata A kassai dóm műkincseinek elrablásával kapcsolatban érdekes nyilatkozatot tett Gerevich Tibor egyetemi tanár, a világhírű művészettörténész. A professzor a rablást megelőző napon járt Kassán a Műemlékek Országos Bizottságának tagjaival, akikkel éppen a kassai dóm műkincseit tanulmányozta. A szóbanforgó műkincseket mind jól isAkármilyen összeget mondanék, meg se közelítené. Természetesen nem az arany értékéről beszélek, ami ehhez képest aránylag csekély. Épp ezért az a feltevés, hogy hozzáértő ember lophatta el a kincseket, meri, épp ezért rendkívül érdekes, amit róluk mond: — Az elrablott műkincsek a kassai ötvösség fénykorából valók s értékük művészi szempontból felbecsülhetetlen. s így remélhető, hogy nem fogja őket beolvasztani. Egyébként pedig értékesíteni nem tudja, s így remélem, hogy rövidesen visszaküldi a rablott holmikat. — Hangsúlyoznom kell, hogy ezt a betörést nem közönséges ember végezte el, mert olyan nagyértékű és könnyen értékesíthető holmikat hagyott ott, hogy abból lehet következtetni hozzáértésére. Például egy kétméteres szentségtartó a kincstárban maradt, pedig annak az aranyértéke rendkívül magas és beolvasztás után való elhelyezése jelentősen köny- nyebb. A kassai dóm rablója azonban a legértékesebb műkincseket választotta ki, Itt a legújabb divat: az átlátszó kézitáska. éppen ezért lehet, hogy egy fanatikus gyűjtő volt a tettes. Pápai kihallgatás kosten véletlenül egy saran Jók kesét eseben mara Jt a Ssentatya gyürü/e ',A gyűrű! ... A gyűrű! ... — kiáltotta rémülten a Zarándok Róma, július lj. Szokatlan esemény játszódott le csütörtökön a Vatikánban. XII. Pius pápa — mint rendesen — most is számos zarándokot fogadott, majd az aulában pápai áldást osztott. Az elvonuló zarándokok, mint rendesen, most is sorra kezet csókoltak a Szentatyának. Amikor XII. Pius pápa befejezte az audenciát és elhagyta a termet, az egyik zarándok rémülten vette észre, hogy A Szentatya smaragdgyűrűje valahogyan, a kezében maradt. Kézcsók közben nyilván idegességében annyira megszorította a Szentatya kezét, hogy a gyűrű lecsúszott és hozzá került. A megijedt zarándok hangosan kiáltozni kezdett: — A gyűrű! A gyűrű! Első pillanatban senki sem tudta, miről van szó. Végre is az egyik pápai gárdista utánament a pápának és megkérdezte tő e, nem hiányzik-e brilliánsokkal kirakott értékes smaragdgyűrűje. A Szentatya is csak ekkor vette észre, hogy a gyűrűt elvesztette. Visszament az aulába, ahol a zarándok remegve adta vissza a gyűrűt. Franco szeptemberben Olaszországba és Németországba utazik A spanyol államlő és Ciano beszéde az olasz- spanyol barátságról Madrid, július 14. Ciano olasz külügyminiszter hivatalosan meghívta Francot, hogy szeptemberben látogasson el Olaszországba. A spanyol államfő elfogadta a meghívást s lehetséges, hogy Madridba való visszatérése előtt — eleget téve Hitler kancellár régebbi meghívásának — Berlinbe is ellátogat. Santelmóban — San-Sebastian közelében — este díszebédet adtak Ciano gróf olasz külügyminiszter tiszteletére. A díszebéden résztvett Franco, a spanyol kormány, valamint a diplomáciai kar tagjai. Franco tábornok a díszebéden pohárköszöntőjében a többi közt a következőket mondotta: — Az olasz és a spanyol nép közötti barátság érzése a közös történelemből született. • Az együttműködés és barátság meg- százszoródott hadseregeink között s most a közös dicső célért kiontott vér forrasztotta ezt a barátságot még szorosabbá. Az önök Duce- jának politikai lángelméjét — aki a fasizmus megteremtésével világosságot hozott a világnak — nem kerülhette el a mi harcunk jelentősége Európa és a civilizáció jövője szempontjából. Ezért, amidőn a kommunista hordák, amelyeket nemzetközi ügynökök toboroztak, Európán keresztülvonulva több európai állam szemei előtt és részességével betörtek Spanyolországba, az olasz és a német nép nagylelkűen segítségünkre küldte ifjúságát, amely önzetlenül áldozta fel legnagyobb értékét, vérét. Meg vagyok győződve, hogy az igazságra és igazságosságra alapított rendszer, amely két népünket egyesíti az elnyomottak védelmében, áldásos lesz az európai béke szempontjából. Erre mutat egyrészt az a komolyság, amelyet Európa izgatott légkörében a spanyol háború alatt oldalunkon harcoló népek tanúsítottak, másrészt elveink ereje, amelyeket lényegében maguknak a demokrata hatalmaknak is előbb-utóbb el kell fogadniok. Ciano gróf külügyminiszter a Santelmo- palotában tiszteletére adott lakomán Franco tábornok pohárköszöntőjére adott válaszában többi között ezeket mondotta: — A spanyol felkelés kezdetben egy önző, rövidlátó és képmutató világ nyilt ellenségeskedésével találta magát szembe. Az elesett olaszok és spanyolok örök időre tanúskodnak arról, mily mélyen gyökerezik a két nemzet szolidaritása és mily nagy mértékben óhajtja Olaszország, hogy Spanyolország hatalmassá és naggyá legyen. Meg kell itt emlékeznem a szövetséges Németországról, — mondotta — amely ugyanazzal a szándékkal és ugyanazzal a hittel állott Spanyolország oldalára és épúgy osztozik Spanyolország boldogságában. Azok az eszmék, amelyek ezt a három nemzetet a küzdelemben egyesítették és most a békében összehozzák, az igazságos rend és az igazságos béke legjobb zálogai. Ciano gróf méltatta a két nemzet megbonthatatlan barátságát.
