Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-13 / 157. szám
f 1939 JÚLIUS 13, CSÜTÖRTÖK 3 NAPROL-NAPRA v. , # Július 12. diákkafdáe néven érdekes és figyelemreméltó kísérletet kezdett néhány lelkes magyar pedagógus. A diákkaptárak társulatok, melyek abban különböznek az eddigi diákszövetkezetektől és spórolási intézményektől, hogy itt a diáknak saját erejéből kell pénzt előteremtenie. Legutóbb versenyt tartottak. A verseny tárgya volt: melyik diák tud a maga erejéből megspórolni egy évben {10 pengőt. Az eredmények azt igazolták, hogy nagyon is tud. Még többet is tud, ha kerek koponyájában fürge eszét munkába fogja. Az elmúlt esztendőben a Diákkaptár pályázatot hirdetett: ki tud jobb ötletet kitalálni pénzszerzésre. Jöttek is az ötletek egymásután. Mikor az egyik önképzőkörön meghirdették a pályázatot, az igazgató félbeszakíttatta a gyűlést, mert a társaság robbant a tervektől. A beérkezett feleletek olyan ötletesek, hogy sokszor kacagni kell rajtuk. Az egyik polgárista kislány, másodikos, vagy harmadikos a következőképp szerzett pénzt: az egyik községtől megvásárolta két vadkörtefa évi termését összesen két pengőért. A vadkörtéből ecetet csináltatott, amelyből negyvenkilenc pengőt vett be. Egy másik nebuló kerékpáron végigjárta a környékbeli nagybirtokokat és megállapodott velük, hogy a lovakról levakart szőrt nem dobják el, hanem dohány fejében neki adják. Öt pengő ára dohányért harmnicöt pengő áru lószőrt szedett össze. Feleletében még külön ki is emeli, hogy ilyen dolgokat kell gyűjteni, mert a hegedűnek való lószőrből behozatalra szorulunk, pedig a magyar ló szőre még jobb a vonóra. Lehetne folytatni a felsorolást, melyek mind tanúbizonyságai, hogy a magyar gyerek tele van találékonysággal üzleti szellemmel. A penészes pincékben ehető gombát termelnek, kórházi főorvosokkal tárgyalnak, hogy kísérleti célokra tengeri malacot tenyésztenek, ha kell, ócska sezlonrúgókból csinálnak üzletet. Mondhatja-e valaki ezután, hogy a magyar nem képes kereskedelemre, üzletre, találékonyságra'? Képes, nagyon is képes, csak elhanyagolták. Elhanyagolta önmagát. A Diákkaptár tizenötezer kérdőívet küldött szét a szülőkhöz, hogy figyelik-e gyerekeiket, hajlandók-e bekapcsolódni a Diákkaptár munkájába. A tizenötezer kérdőívre egyetlen szülőtől nem érkezett felelet. Amilyen kitűnően szerepeltek a gyerekek, olyan rosszul vizsgáztak szüleik. A magyar reformok lényeges jegye, hogy lelki reformok, nevelés nélkül nem oldhatók meg. A szülőknek tudniok kell, hogy nem várhatják ölhetett kézzel, hogy majd mások mindent rendbehoznak körülöttük. A tátottszájú magyarok nagyobb akadályozói a reformoknak, mint a reakciósok. Van egy nagyon is általános magyar, amelyik makacsul és tehetetlenül várja a sült galambot, semmi az eszébe nem jut, minden vállalkozásához azt várja, hogy akadály ne legyen előtte. Lám a magyar gyerekek a vadkörtéből és a sez- lonrúgóból tudnak pénzt elővarázsolni. Most már csak az kell, hogy a felnőttek is tudják ezt. Akkut soha többet nem látnak ... Az Egyesült Párt egyik irodájában ez a kedves eset. Az iroda tele van felekkel. Türelmesen várakozó kisemberek, napszámosok, intellektüelek, iparosok, doktorok. Sorrendben, ahogy jöttek egymásután vonulnak be a soros hivatalnok szobájába, hogy egyéni ügyeiket elintézze. Megjelenik azonban a türelmesen várakozók között egy úr sebbel- lobbal. Hatalmas kézmozdulattal az altiszt kezébe nyomja a névjegyét, hogy azonnal vigye be a soros hivatalnokhoz, mert őt rögtön fogadja. Az altiszt zavarba jön ekkora nagy önbizalom láttára és készségesen rohan be a névjeggyel a szobába. A felek elhallgatnak és feszülten figyelik, hogy most mi lesz. Az altiszt ismét megjelenik és tisztelet- teljesen szól a magabiztos úrhoz: „A titkár úr nem tudja azonnal fogadni, szíveskedjék várni“. A magabiztos úr felháborodik: „Hát akkor mondja meg, hogy soha többé nem látnak". Sarkon- fordul és kipöndörül a szobából, ügy vonult ki, mintha soha többé hallani sem akarna a pártról. Most ne beszéljünk arról, hogy ennek a magabiztos úrnak az illető párt tisztviselő hosszas utánjárása, futkosása tette lehetővé, hogy meglehetős magas állásba jutott. De beszéljünk arról, hogy a fegyelem mindenkire egyformán érvényes és kötelező. Az ilyen embereket mi sem akarjuk látni soha többé. Vannak olyanok, akik nem ismernek határt a köve- telődzésükben. Ha türelmet, vagy várakozást kér tőlük valamelyik párthivatalnok, felháborodva tiltakoznak: „Én vagyok-e a pártért, vagy a párt van értem“. Jó, mi ezt nagyon is tudjuk, hogy a tagjaiért van. De minden tagjáért. A kicsinyekért éppúgy, mint a nagyokért. Hogy pedig segíteni tudjunk 8 mindenkin, szükséges, hogy mindenki egyformán tartson fegyelmet. Nekünk nincsenek senkivel szemben követeléseink, csak kéréseink. Aki ezeket köve- telődzéseknek veszi, maga lássa kárát. Mi nem vagyunk államhivatalok, csak a tagok közös fegyelme viszi tovább a közös munkánkat eredmény felé. Aki ezt nem látja be, annak nincs helye S asok között, akik türelemmel, becsülettel várnak, míg rájuk kerül a sor. Kunder Antal hazaérkezett és nyilatkozott északi A magyar-finn-észt testvériség nem üres frázis, hanem eleven val ság Kunder Antal kereskedelem- és ipar- ügyi miniszter feleségével, valamint Villám Lajos báró követségi tanácsos, Pai- kert Géza miniszteri osztálytanácsos és Flnck István miniszteri osztá;ytanácsos, a miniszter személyi titkára kíséretében kéthetes észtországi és finnországi utazásáról szerdán délután félöt órakor a menetrendszerű helsinki-varsó-budapesti repülőjárattal visszaérkezett Budapestre. A miniszter fogadására a budaörsi repülőtéren megjelentek Törley Bálint és Álgyai-Hubert Pál kereskedelemügyi államtitkárok, Varga József iparügyi államtitkár, Joffert budapesti észt ügyvivő, Mar- tola budapesti finn ügyvivő, László Géza miniszteri osztályfőnök, a kereskedelemügyi minisztérium elnöki osztályának vezetője, Zsámár József miniszteri osztályfőnök, az iparügyi minisztérium elnöki osztályának vezetője, Árkay Ferenc és Kádas Károly miniszteri osztályfő-ökök, Imrédy Ká'mán MÁV igazgató, Splényi István báró, a Külkereskedelmi Hivatal elnöke, Hubay Sándor, a Külkereskedelmi Hivatal alelnöke, továbbá a kereskedelem- és az iparügyi minisztérium főtisztviselői és tisztviselői nagy számban. A kölcsönös üdvözlések után Kunder Antal kereskedelem- és iparügyi miniszter a Magyar Távirati Iroda munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette: — Észtországi és finnországi utamon a legnagyobb benyomást az észt és finn testvérnemzetek szívből megnyilvánuló szere- tete, fogadásának szívélyessége tette rám. Ezt az érzést tapasztaltam az észt állam nagyrabecsült elnöke Püts Konstantin, valamint Ecmpaalu észt miniszterelnök részéről, Cainder finn miniszterelnök részéről, — aki a sajnos jelenleg gyengélkedő Kallio elnök nevében látott vendégül, — ezt érezte megnyilvánulni Hannula finn közoktatásügyi miniszter, Jaakson észt közoktatásügyi miniszter, Sepp észt gazdasági miniszter, Voionmaa finn kereskedelem- és iparügyi miniszter és a két kormány minden egyes tagja részéről, de ez az érzés végigkísért utamon fel egészen a yaitolahti egyszerű halászig. Ez mutatja legjobban, hogy a magyar-finn-észt testvériség nem üres frázis, hanem eleven valóság. — Utazásomnak főcélja az volt, hogy a magyar kormány képviseletében Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter helyett résztvegyek az észt-magyar és a finn-magyar kulturális vegyesbizottság ülésén. Ezeken az üléseken megvitattuk a függőben lévő kérdéseket és teljes megegyezésre jutottunk. — Ezzel kapcsolatban alkalmam nyílt megismerni azt a kulturális előrehaladást is, amelyet a két ország az utolsó húsz évben elért. Mélyen impressziónál a kultúra széles elterjedése; az, hogy a kultúrát nemcsak vertikálisan, hanem horizontálisan is sikerült igen magas fokra emelni. Mindenütt, a gyéren lakott területeken is ott láttuk a népiskolákat, a művelődés előretolt őrszemeit. — Felhasználtam ezt az alkalmat arra is, hogy tanulmányozzam Finnország és Észtország gazdasági struktúráját. Ki kell emelnem azokat az eredményeket, amelyeket a két országban mind a mezőgazda- sági, mind az ipari termelés terén tapasztaltam. Finnország a legelőgazdálkodás és az ezzel kapcsolatos állattenyésztés fejlett foka mellett különösen a gabonatermelés terén ért el olyan eredményeket, amelyekre méltán büszke lehet. Észtország gazdasági struktúrájában elsősorban mezőgazdasági ország, — annál elismerésre méltóbbak azok a törekvései, amelyek iparának fejlesztését vannak hivatva előmozdítani. Itt külön ki kell emelnem azokat az eredményeket, amelyek a pala-olaj ipari feltárásával kapcsolatosak. — Magasfokú organizáció és a’-termelésnek tökéletes racionalizálása — á finn ipari élet jellegzetes sajátságai — olyan értékek, amelyekről éppen egy kis állam ipari életében a legnagyobb elismeréssel, kell megemlékeznem. — Rendkívül jellemzőnek és kiemelendőnek tartom, hogy mindkét ország mező- gazdasági és ipari termelése attól kezdve mutat meredek fellendülést, amióta politikai függetlenségüket kivívták és gazdasági életüket is nemzeti megerősödésük szolgálatába állították. — Ha utam hozzájárult a rokon népek közötti barátság és rokonszenv megerősítéséhez, akkor sikerült célomat elérni. Számomra Szerdán, 19-én tják a Jßßt osztálysoie^ osztályának £>' húzSffyT' Magujitási összegj v'/dW *4=14 tí=7 ¥ . is az ^jírt 30 fillér kölpég a liuiás eldtt megf zetinefö, T Ulönpen a nyereményig^ny és / minden jog elvesz a finnországi és észtországi napok felejthetetlenek maradnak, mindig életem legbecsesebb emlékei között fogom megőrizni a rokonnépek vendégszeretetének megnyilvánulását és őszinte magyar-barátságát. Távozniok kell a bolzanói tartományból az ideiglenesen tartózkodó külföldieknek Franciaország, Svájc és Anglia képviselői tudomásul vették az olasz külügyi államtitkár felvilágosításait Milánó, július 12. (Német Távirati Iroda). A bolzanói kerületben lakó svájci, angol, francia és holland állampolgárokat az olasz hatóságok felszólították, hogy hagyják el a kerületet és telepedjenek le Olaszország más részein. Róma, július 12. (Stefani.) A belügyminiszter szigorú intézkedéseket léptetett életbe az Adige felső folyásának vidékén tartózkodó külföldiekkel szemben. Az intézkedések a bolzanói tartományban lakó és a nyugati nemzetekhez tartozó bizonyos elemek politikai tevékenységéről szóló s rendőri jelentéseken alapuló politikai és katonai természetű okokra vezethetők vissza. A bolzanói tartományban ideiglenesen tartózkodó valamennyi külföldinek haladéktalanul el kell hagynia az országot, vagy a királyság más területére kell utaznia. El kell hagyniok a Felső-Adige vidékét az állandóan ott lakó külföldieknek is, ezeknek azonban bizonyos határidőt engedélyeznek, hogy ügyeiket rendezhessék. Egyes külföldi országok, úgymint Franciaország, Svájc és Anglia képviselői felkeresték az olasz külügyminisztériumot, nem azért, hogy tiltakozást terjesszenek elő, amit úgyis elutasítottak volna, hanem azért, hogy tájékozódjanak a helyzetről. A külügyi államtitkár megadta a szükséges felvilágosításokat, amelyeket a külföldi képviselők tudomásul vettek. M. N. B. 1934 sz. e. a. Társasutazás a Magas Tátrába 2 HETES NYARALÓUTAK Ó- ÉS UJT ATRAFÜREDRE, MATLÁRHAZÁRA, UJCSORBATÓRA STB. INDULÁSOK: JULIUS, 16 es 30. AZ UTAZÁSOK KÍVÁNATRA 1 HÉTTEL MEGHOSSZABBÍTHATÓK. Részvételi díjak: JELENTKEZÉS, FELVILÁGOSÍTÁS ÉS PROSPEKTUS! Felvidéki Magyar Hírlap ütazási Irodája és IBUSz-Máv. Hív Menetjegyirodák VI!!, József-kr*5. T 14-44-00 és Vigadó-téri főiroda I. Cat. 291 —P. II. Cat. 244.—P. III. Cat. 197.—P. IV. Cat. 166.—P. BUDAPESTTŐL—BUDAPESTIG AZ ÖSSZES KÖLTSÉGEKKEL.
