Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-12 / 156. szám
1039 JfóJUS 12, SZEWÖ.4 6 JK&dwn (lap uldti-Jllő ttlugm eiet él mái érdekei apróságok T Belgrad, július. Donji Dolaz dalmáciái faluban most ért végét egy százötvenéves pereskedés két szomszéd nemzetség között. A per egy dülöút miatt folyt, amelyet mind a két család magáénak vallott. Közben hazájuk is többször gazdát cserélt, de a nyakas tíalmát parasztok hém hagyták a jussot és egyforma szívóssággal védelmezték vélt igazukat a velencei, francia, osztrák és jugoszláv bíróságok előtt. Amikor a Viszálykodás kitört, a község még a velencei köztársaság birtokához tartozott. 1806-ban Napoleon foglalta el a községet, Napoleon bukása után pedig Ausztria birtokába került, de a per változatlanul folyt tovább. 1867-ben az osztrák bíróság ítéletet hozott, de ezzel egyik pereskedő család sérti volt megelégedve és újra tovább folytatták a. harcot. 19Ö4-ben és 1912-bén is tárgyalás alá került a dolog, de a két perlekedő családot nem sikerült kibékíteni. A perrel együtt a gyűlölködés is faemzedékröl-rtemzedékré szállt s a két ellertséges nemzetség tagjainak niég beszélniök sérti volt szabad egymással — az Ö3i hagyomány alapján. Közben kitört a világháború és Dalmácia Jugoszlávia birtdkába került, de a dórtji-dolazi nagy per lankadatlanul folyt tovább. Most végre a spalatói kerületi bíróságnak elkerült a két ellenséges nemzetséget kibékítenie. A tárgyaláson kiderült, hogy az egykori dülöütből azóta közhasználatban lévő községi út lett és értéké Igazáh nem érte meg a nagy pereskedést, ellenben a két nemzetség annyit költött a perre, hogy abból Ükár egy modern betónutat építhetett volna. A végleges kibékülést a két család azzal ünnepelte meg, hogy az egyik nemzetség fiatal legénysarja feleségül vette az ellenséges nemzetség egyik fiatal leány-leszármazottját. 4^04'ing, tányérja ' A Zeta-bánság (a volt Montenegro) kor- jnányzósága a napokban érdekes küldeményt kapott Göring vezértábornagytól, a német Jégihaderö főparancsnokától. Egy értékes iégatett tányért küldött a vezértábornagy Cetinjébe, amely annak a tányérnak pontos mása, amelyet sajátkezüleg tört el véletlenül. Ezelőtt három évvel ugyanis Göring vezértábornagy látogatóban járt Cetinjébeh és a kormányzóságon vacsorát adták tiszteletére. Vacsora alatt Göring egy tányért véletlenül levert az asztalról. A vendéglátó urák azzal tértek napirendre a dolog fölött, hogy a cserepek szerencsét hoznak a közmondás szerint, a vezértábornagy azonban a cserepeket titokban összegyüjtette és addig nem nyugodott, amíg egyik rtértiet pór- eellángyárban teljesen hasonló tányért nem készíttetett. Most azzal küldte el az új tányért a bánsági hivatalnak, hogy Egészítsék ki vele a megcsonkult készletet és egyben bocsánatot kért az akaratlanul okozott kárért. Watteau II. r Párizs Utárt most mát Belgrádnak is tnegvan a maga képlopási szenzációja. Itt Ugyan nem' olyan híres és értékes képet lopWerth Henrik gyalogsági tábordok, a hon- yédvezérkar főnöke a döberitzi német had- gyakorlatot szemléli tak el, mint a párizsi Louvrebál, óé mindén- ésetre éz is műalkotás és á belgrádi közvéleményt nagymértékben foglalkoztatja áz ügy, mert a lopás szinte hihetetlen körülmények között történt. Az egyik belgrádi festömüvész-iskolá növendékei kiállítást rendeztek a művészeti pavillonban és érből a kiállításról titnt el a kép> mégpedig a kiállítás légnagyöbb látogatottsága Idején. Az ellopott kép AntitS kisasszony rttüve és egyik kolléganőjét ábrázolja. Tekintve ázt, hogy á kép nem éppen dig a törtérifetttídósok nem ismerték és íÖr- ténelrtil feljegyzések sem említik. Struga község környékén már évék óta kutatnak a belgrádi múzeum régészei Heraclfea görög-róírtái város romjai után. A környék parasztsága között az a -hír terjedt el, hogy a „belgrádi urak“ kincseket kérésnek a határban és érite á parasztok is hozzáfogtak á kincskéreséshez, atninek aZ lett a következménye, hogy értékes régészeti leletre bukkanták. Radtovlsté faiü határában régi sirokat találtak, amelyekben nagyon sok érdekes bronz- és vaskori szerszám és edény volt. A temető közelében megtalálták egy város maradványait is, amely a Krisztus előtti II. és Ili. században virágzott és a macedón birodalomhoz tartozott. A parasztok később bevallották, hogy a sírokban több arany dísztárgyat is találtak, közöttük egy nyakláncot, amelyben 35 rubin disziett, de azokat eladták egy Ván- dorkereskedönek, mert attól félték, hogy majd elkobozzák tőlük és semmit sem kapnák á kincsekért. ‘ Qleyyimtéüei aeclemő Belgrádban most töltötté be negyvenedik életévét egy „csecsemő". A negyvenéves értibér má is bölcsőben fekszik és csupán tejjel él. A különös ember teljesen normális gyermekként jött a világra, de néhány- hónapoé korában kiesett a bölcsőből és azóta tésti és szellérrii fejlődésé is teljésen megártott. Magassága egy méter, beszélni néni tud és hallása is nagyon gyenge. Egész életére csecsemő maradt és negyven évet töltött ftiár a bölcsőben, mert járni sem tud. 1 \ < - * yf i 'JCartuxig-iz&bo r A jugoszláv főváros vezetősége elhatározta, hogy az orosz éárl birodalom utolsó bélgráöi követének, Nlkoláj Hártwignak szobrot emeltét. Hartwig a világháború előtt volt követ Belgrádban és erős támogatásban részesítette a szerb nemzeti törekvéseket. Néhány nappal az osztrák-magyar ultimátum átadása előtt hirtelen halt meg a belgrádi osztrák-magyar követségén, fiárt- wig azért látogatott el az osztrák-magyar követségre, hogy tlltákozZék a ihonaichlá sajtójának támadásai ellen. Szóváltás közben olyán izgalófnbá jött, hogy szlvszélhü- dést kapott s pár pillanat múlva meghalt. Az orosz forradalom után a jugoszláv kormány állami nyugdijat utalt ki Hartwig özvegyének és gyermekéinek. edz Meilen jürdSruhák A belgrádi rendőrség hadat Üzent á ind- deril fürdőruha-divatnak. A strandokat er- kölcsrendészetí detektívek razzlázzák Végig éS azokat a hölgyeket, akik túlinerész fürdőruhát viselnek, kényszerítik. Hogy azonnal öltözzenek át megfelelő fürdőruhába és ezenfelül súlyos pénzbírsággal is sújtják. Akit másodszor Írnák féi illetlen fürdőruha Viselése Hiiätt, áz már Hát-ömszbfos fséhZ- bühtetésben részesül. Belgrádbán meg vartrták győáődvé áritól, hogy ilymódon a rendőrség szép jövedelemhez jut, mert a csirtos délszláv Hölgyek inkább mégfizetik a büntetést, mintsem elrejtsék szépségüket. Szendrá vára újjáépül Á jugoszláv hadügyminisztérium élhátáCPZjta, hogy Sapdrg hőségkor! várát —PfcferiM^BrrTgrTOiBBBBfiiaiBá örökbecsű alkotás, valószínűnek tartják, hogy a tolvaj nem ányagi okokból emelte él, hanem vagy a festő nőbe, vagy a modelljébe szerelmes. Dütiésáiók Strugá község közelében, áz Őcfiridá-fó mellett, ahol a jugoszláv, görög és albán fiátár találkozik, vélétlenül égy ókori illyr város rómjáira bukkantak. Ezt á várost edépítteti. Az omladozó vár, amelyhez a ma* gyár történelemnek Is nem egy nevezetes éséihénye fűződik, még a világháborúban iS erősségül szolgált. A vár falait a Dunai már annyira alámosta, hogy teljes összeom* lássál fenyegetnek. Most végre elhatároz* ták, hogy á történelmi nevezetességű váfát rhégmenfik á pusztulástól. A középkof Vé* gén Szendrő volt az utolsó független szeri* vajda fővárosa és a törökök csak árulás Se* gltaégévél tudták elfoglalni. ....................................................................................i-----■ leszállított áron hozunk forgalomba (amíg készlet tart) jó könyveket Olvassa el figyelemmel, az alanti könyvjegyzéket és még ma rendeljen belőlük, hogy ki tudjuk szolgálni ^Arpddhdzi Boldog Margit Legendája. Ráskay Lea másolatában fennmaradt csodálatos Szépségű legenda modem átírásban Karionba kötve . . 8.— Inam Antal: A legüjabb kor Világtörténete. Alig lehet aktuálisabb könyvet írrii énnél p, ozüggesztiv erejű világ- történetnél. FélbörUöiésben . \Balla Aktái: A íéúújdbb Kór gazdaságtörténeté. A nagy- jéíentöségö könyv második bővített kiadása a mai időkben elsőrendű jelentőségű. , Féíbörkötéspéjt . . . . . Buday—Ortutay: Székely népballadák. A kiváló fametsző- rtiilvésá legszebb alkotását díszítik eZt a körtyvet Félbőr- kölésben . ... ; i . . Í0 D6ér József: Pogány magyarság — keresztény magyarság. Kötve Á ....... . iltispétér Miklós; A gyözetfneg film. A film művészetének: világát tárja föl éz a könyv« Vászonkötésben ...... Leidenfrost Gyűld: A kék Adria. Remek humorral meséli ét a Régi Ír Oj ér t.80 lő.— ' 10.é.8.— *■— 8— S.— könyv szerzője tengefKutátá- sának emlékéit kötve . , . 5.Bégi ár új é# Í8— it. Halasy-Nagy József: a filozófiai kis tük'e. pompás áttekintés a filozófia alapvető kérdéseiről Kötve i . ....... 6Rádbs Jenő: Magyar Oltárok. A kettős szentév legkimagaslóbb alkotása. Félbörkötésbert Réöey Tivadar; A Bemzeti Színház története, A nemzet nagy kultürintézetének története. Rengeteg képpel. Kötve . . , o.— _ 1.=% Szekfü Gyula: Bárom nemzedék éj árrii Utána következik. B nagyjelentőségű könyvnek ez már az ötödik kiadása. Min- ' den magyar embernek Ismér- níé kert. Kötve ...... £— N 8.-n TrÖcSdhyi Zoltán: Kirándulás a magyár múltba. Ezt a szellemes, finom könyvet, mely a magyar múlt öröméit és szomorúságait meséli él, egykorú “ - rtietszétéK díszítik. ■ Félbét- •i- - — kötésben ...... t . 8 — S.—n Ybl Ervin: Méstcrék és niéstér. müvek. A kiváló iZlésü rtiütőf- ténész tanülmányáit gyűjti egybe ez a nemes szépségű könyv. Kötve ...... 1Í.— pittszáí E.: A röntgensugárzás és gyakorlati alkálmazása. 504 lap, 359 képpel. Kötve » . » Vudichné—Éoch S.í A drágakövek, különös tekintettel a mesterséges drágakövekre. 488 lap Kötve í i, t | i . i . . Régi ír éj ár 10.— t.lo.Göldi A. E.—Gorka &: A rovatok szerépe a betegségék előidézésében és terjesztésében. 7.8Ó lap, 288 képpel. Kötve z. Hollós L.z Magyarország földalatti gombái, szarvásgőfáha- jiléi. 250 lap. . . . , , UÖ 1.Ö0 í.— Réfiir öj la Magyar birodalom állatvMgá- iták katalógusa. Hát részbert, hárord kötetben. 853 láp. . s 8.80 Z.8Q Moesz G.: A házigomba és épít* letek elgombásodása. 209 lap, Sd Jcép. ••••••••* Otthon és gazdasáöa. Tanács- adó a családi ház építésének kért- és áliátgazdaságának kérdéseiben. 800 lap, 192 rajzáéi. kötve 5.— ' Í.-e Rttpaics É.: A magyarság Virágai. A virágkultusz történeté, 423 láp, 4 üHümellékiet, 14 színes ábra és 125 szövegkép; Kötve ... 4. .... te*. _ ir*m Régi ár üj ár B&rezy Géza: ó-francia hang* és alaktan. A ffariclá nyélv történetének legérdekesebb fejezete. küziiá ...... Cholüöky Jenő: Magyarország földrajza, a nagy tudós legszebb könyve. § , , , g Üséngery János: Bómerös Illasa. 1 Prózai fordításban. Kötve , , | Fűzve Badi István: A föld története. , Kötve iS.dttii . Balasy-Nagy Józééf: A pszicho- * íögia főkérdései. Nagyszerű áttekintés a lélektan kérdéseiről • 1 1 « i i i 4 | !frk Albert: A nemietek szövet- sége. AZ érdekes könyv H. . kiadása ...... i . trk Albert: Bevezetés az új 1 nemzetközi jogba. Régi hiányt pótol ez & nagyjelentőségű könyv jaktiboviöh—Pgis: ómagyar of- ’ vasóköHyv. Á legrégibb nyelvemlékek gyűjteménye és magyarázata .41448. Lassóvszky Károly: a Mars bolygó, 17 kép illusztrálja ezt a felette érdekes könyvet b.eo 10.— 8.— 6^4i0.. +-.80 2.50 8.10 í.éo 1.80 —.80- :i.zo —.80 8.50 8— S— • t.50 —.80 Rléri Ar UJ át Magyary Zoltán; a magyhr ttt- domdnyos nagyüzem megszervezése. Magyaiy professzor volt a megszervezés véhétájé, körtyVe szinte emlékirat ér- dekességü 8.— í.^» Makkal János: Germánul űf utakon. A nemzeti szocializmus történeti kialakulása. Füzvfe: S.5Ü “—.oil Prinz Gyula: Magyarország földrajza. A magyar földrajzi Irodalom egyik legértékesebb alkotása................................Í.5Ó —.<& Prinz Gj/utd: Eürópú városai * 1.50 Rhorer László; Atomok, molekulák, kristáli/ok, A természettudomány legértékesebb kéídéSéi . i, s . i i . i 1.50 —.S*i telegdi Roth Károly: Magyar- ország geológiája. Pfinz Ma- gyaroi-szág földrajzának kiegészítő része.....................8.— í._s» Modi Lßjos—buäich Endre— 1 Bankó Béla: Rendszeres átláttam IIL Véglények , , , , III. Üyüíüs férgek , , ■ , III. ízeltlábúak 4 ; s * . , IV.. Gjerinéesek, halak ... . Vadász Elemér: A géologus munkája. I—II. Bevezetés a földtani megfigyelésbe, képekkel . e.— í.é 1.50 1.50 1.50 1.50 —.58 —50-.90 —.88 Megrendeléseket Utánvéttel, vagy az í»SZeg előzetes bfeutáláSa ellenében fordul« pdstáüal 'utézünk eh Ha ajánlott küldést kíván, 50 fillér bétitalását is kérjük. — Az utánvételed küldés drágítja a könyvet. Pfeifer Ferdinand könyvkereskedés Budapest, IV, Kossuth Lafos-u. $. TeL: 18-57-30,18-74-00
