Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-11 / 155. szám

8 tMDtía 1939 JŰLIÜS 11, KEDÖ U Zog exkirály feleségével, Geraldinnal Varsóba érkezett Kiosszeivanov bolgár miniszterelnök és feleségének látogatása Göring vezértábornagy­nál Kar in hallban Súlyos szakértői kritika az új angol cgyenru Ináról Csúnya/ rossz, egészségiden és drága London, július 10. Az angol divatáru­ipari szakmunkások szövetségében nagyon elítélően nyilatkoztak az új angol tábori egyenruháról. Néhány héttel ezelőtt még az egész angol sajtó dicshimnuszokat zen­gett az angol hadsereg új egyenruhájáról és most éppen a leghivatottabb szakértők mutatnak rá arra, hogy ez az egyenruha se nem szép, se nem praktikus, ellenben egészségtelen és drága. Az új katonai nadrágokon huszonhét gomb van, míg a zubbonyra csak tizenegy jut. Az egyik munkásszövetségi tag meg­jegyezte, hogy a sok nadrággombot talán védőpáncél gyanánt akarták alkalmazni. Az angol katonai hatóságok ezekhez a megállapításokhoz még eddig nem szóltak hozzá, de valószínűnek tartják, hogy az angol közvélemény nem tér olyan egysze­rűen napirendre a nagy reklámmal beha­rangozott egyenruhák kérdése felett. á Nemzeti Mnnkaközpont nagygyűlése Debrecenben Debrecen, július 10. A Nemzeti Munka­központ debreceni szervezete vasárnap Debrecenben ünnepi seregszemlét tartott vitéz Marton Béla képviselőnek, a Nem­zeti Munkaközpont országos elnökének ve­zetésével. Az ünneplő munkásság a Kos- suth-szobor megkoszorúzása után a vár- megyeháza dísztermébe vonult, ahol fél­tizenegy órakor kezdetét vette a nagy­gyűlés, amelyen többek között jelen volt Rásó István alispán, vitéz Berényi István tábornok, vitézi székkapitány, Benkő Géza képviselő, Csüry Bálint egyetemi ta­nár és a frontharcos küldöttség. A meg­nyitó beszédet Szabó Sándor dr. törvény- hatósági tag, a Nemzeti Munközpont deb­receni szervezetének elnöke mondta, majd Lunchner János vasmunkás a magyar dol­gozó és középosztály helyzetéről, Blattner Béla. a N. M. K. debreceni szervezetének jegyzője, a gazdasági és szociális célkitű­zésekről beszélt. Ezután vitéz Marton Béla tartott beszé­det, amelyben hangsúlyozta, hogy a Nem­zeti Munkaközpont a liberalizmus korában legelhanyagoltabb magyar társadalmi ré­teget, a munkásságot akarja emberig és állampolgári életjogaihoz juttatni erőtel­jes jobboldali világnézeti alapon. Nem osz- táyharcot hirdet, de vallja, hogy az új társadalmi rendet meg lehet alkotni anél­kül is, hogy a tőkét szembe kellene állí­tani a munkával. Ebben a törekvésben az államnak döntő és erélyes irányító szerepe van. Marton Béla nagy lelkesedéssel és taps­sal fogadott beszéde után ünnepi táboro­zást rendeztek. Állampolgársági ügyek ÜZENETEK (Állampolgársági és illetőségi ügyekben írt levelek boritékán feltűnő módon jelezni kell, hogy állampolgársági ügy. Kevéssbé ismert községeknél, melyek a születésre vagy a lak­helyre vonatkoznak, meg kell jelölni, hogy már felszabadult, vagy még fel nem szaba­dult községről van-e szó.) L. L., Kassa. Ha igaz az, hogy ön már az 1924. évben kérte a magyar állampolgársági kötelékéből való elbocsátását és az elbocsá­tási okirat tényleg birtokában van, akkor kétségtelenül elvesztette a magyar állampol­gárságát. Ennek az elbocsátási okiratnak nagy fontossága van az ön esetében. Mert ha nem kérte volna az elbocsátását, akkor nem az elbocsátás, hanem a trianoni béke­szerződés folytán vesztette volna el a ma­gyar állampolgárságát, mely esetben most az egyezmény értelmében automatikusan visszanyerte volna a magyar állampolgársá­gát, mert 1928 nov. 2-a óta állandóan a visz- szacsatolt területen lakik. Az elbocsátási ok­irat nagy fontosságára való tekintettel jó volna utánanézni, hogy a m. kir. miniszter­elnökségnél vezetett lajstromban szerepel-e ön az elbocsátottak között. Nemleges eset­ben nem kell beszélni az elbocsátásról és ez esetben ön magyar állampolgárnak számit. Ha szerepel a névjegyzékben, akkor vissza­honosítási kell kérnie az állampolgársági törvény 40. §-a alapján. K. J., Sók. A kérdéses nő mint magyar ál­lampolgár férjhezment egy cseh állampolgár­hoz, aki elhagyta a feleségét és Csehor­szágba távozott ismeretlen helyre. A nö vissza szeretné szerezni magyar állmapolgár- ságát. Erre az esetre vonatkozik az állam­polgársági törvény 41. §-a, mely- szerint azon nö, ki külföldivel kötött házassága folytán elvesztette magyar állampolgárságát, ha a férjétől bíróüag elválasztatik és valamelyik belföldi község kilátásba helyezi részére a községi Illetőséget, folyamodása folytán visz- szaveendö a magyar állampolgárok közé. Ilyen esetben tehát a visszavétel kötelező. A baj azonban csak az, hogy a válóper so­káig tartana. Ezért ezen út helyett azt ta­nácsoljuk, hogy az 1922. évi VII. te. 24. §-ához folyamodjék, mert kivételes méltány­lást érdemlő esetben a külföldi állampolgár­ságú, férjétől beigazoltan különváltan élő nö visszahonosítási ügye az említett törvény alapján Is tárgyalás alá vehető. Ez esetben azonban teljesen a belügyminisztériumtól függ, hogy az állampolgárságot megadja-e vagy sem. Ha a kérvény nem nyerne ked­vező elintézést, ez esetben válóper nélkül az állampolgársági törvény 8. §-a alapján ho­nosítás útján is elnyerheti az állampolgár­ságot, mert ma már a gyakorlat oda mó­dosult, hogy a férjétől huzamosabb Időn át különváltan élő nő válóper nélkül Is hono­sítható, mert úgy tekintik öt, mint akinek a szabad rendelkezési képessége visszaállott. Ez esetben is a belügyminiszternek diszkre­cionális joga van. A legbiztosabb mód volna tehát az állampolgársági törvény 41. §-a alapján való visszahonosítás a válóper jog­erős befejezése után. Sz. J-, Beregszász. Mindenekelőtt azt kel­lene megállapítani, hogy 1921 júl. 26-án ön hol birt községi illetőséggel, mert ehhez Iga­zodik az állampolgársága. Ha a közölt idő­pont előtt valamelyik csonkamagyarországi községben megszakítás nélkül négy évig la­kot és legalább egyszer községi pótadót fize­tett, ez esetben ottani illetőségűvé vált volna. Ha újból ír, újból fogunk üzenni. Sch. K., Somorja. Az ön magyar állampol­gársági ügye teljesen rendben van és evégett sehová semmi kérvényt nem kell benyúj­tani. A magyar jog szerint ön 1921. év jú­lius 26-án kétségtelenül ottani illetőségű volt, ennek folytán a trianoni békeszerződés alapján csehszlovák állampolgár lett, most pedig az egyezmény alapján automatice visszanyerte a magyar állampolgárságát. Nem számít az, hogy ön utóbb csehszlovák állampolgárságért folyamodott és azt el is nyerte. Csak az lett volna baj, ha a magyar állampolgárság kötelékéből joghatályosan el- bocsátatott volna. Szerencsére azonban a belügyminiszter határozata nem lett az ön részére kézbesítve, így az nem joghatályos. Erről nem kell beszélni semmit. Cs. K., Guta. Atyja után a trianoni béke­szerződés életbeléptekor román állampolgár M. N. B. 1214. sz. e. a. S mefiiosz-Kliiöniionat &aPO$ 1939 julius 30—augusztus 6. Olaszországba Részvéfelldlj:-P. Velence Róma Nápoly Capri Jelentkezés és felvilágosítás: MEFHOSZ TRAVEL UTAZÁSI IRODÁNKBAN Budapest, IX., Ferenc-körút 38. é.3 Budapest, VIII., József-körút 5. Telefon: 18—72—74- Telefon: 14—44—00. lett, ezért vlsszahonosításért kell folyamod­nia az 1911. évi VII. te. 24. §-a alapján, úgy amint az lapunk elmúlt vasárnapi számá­ban ismertetve van. V. J., Rimaszombat, önnek nem kell állam- polgárságért folyamodnia, miután az egyez­mény értelmében automatice visszanyerte a trianoni békeszerződéssel elvesztett magyar állampolgárságát. Nem számit az, hogy utóbb csehszlovák állampolgárságot nyert, kivéve azt az esetet, ha ez alkalomból jog­hatályosan elbocsátatott volna a magyar ál­lampolgársági kötelékből. Ezt meg lehet ál­lapítani a m. kir. miniszterelnökségnél ve­zetett lajstromból. TJ. P., Zslgárd. Sok minden adatot közöl, csak éppen azt nem, hogy az atyja 1921. évi július 26-án hová való illetőségű volt. Fel­tesszük azt, hogy a megszállott területen birt községi Illetőséggel, tekintettel arra, hogy ön azt írja, hogy atyja a lex Dérer alapján kapta meg a csehszlovák állampolgárságot. Ha az atyja valóban megszállott területbeli illetőségű volt a mérvadó napon, akkor ön most magyar állampolgár, mert 1928. évi no­vember 2-a óta állandóan a most felszabadult területen lakik. B. F. gazdasági föintéző. ön a trianoni területen lakik, békeszerződés folytán elvesz­tette magyar állampolgárságát és csehszlo­vák állampolgár lett. A magyar-csehszlovák egyezmény értelmében, sajnos, megtartotta csehszlovák állampolgárságát, tekintettel arra, hogy az 1933—1938. években Pöstyén mellett lakott, tehát nem a most felszabadult területen. Teljesen megértjük az elkeseredé­sét, de miután nemzetközi szerződésről volt szó, nem függött egyedül a magyar kormány­tól a feltételek megállapítása. Ha más felté­teleket állapítottak volna meg, akkor talán mások jutottak volna kedvezőtlen helyzetbe, és esetleg ön járt volna jobban. De nincs semmi baj, mert ha folyamodványt nyújt be a visszahonosítás iránt az 1922. VII. t. c. 24. §-a alapján, feltétlenül vlsszahonosítást nyer. A feltételek enyhék, a bélyegilleték is csekély. Olvassa el a múlt vasárnapi cik­künket e tárgyban. Felvidéki postás. Az ez évi egyezmény ér­telmében ön megmaradt szlovák állampolgár­nak, tekintettel arra, hogy 1928. évi novem­ber 2-a óta nem lakott állandóan a most fel­szabadult területen. Visszahonosítást kell kér­nie az előbbi üzenetben megjelölt törvény alapján. Tanító özvegye, Ungvár. ön megmaradt csehszlovák állampolgárnak, miután 1928. évi november 2-a óta nem lakik állandóan a felszabadult területen, hanem csak 1929. év óta. Ez a néhány hónap megfosztja önt a kedvezménytől. Visszahonosítást kell kérnie az 1922. VII. t. c. 24. §-a alapján. Ami a lá­nyát illeti, kérdés az, hogy férjétől biróilag el van-e már választva, vagy sem. Igenlő eset­ben kérje a lánya a községi Illetőség kilá­tásba helyezését Ungváron, és annakutána kérje az állampolgársági törvény 41. §-a alaján a visszahonosítását, és ez esetben a magyar állampolgárságot meg kell kapnia, mert ez a törvényben kötelezően van előírva. Ha azonban a válást a biróság még ki nem mondotta, úgy tegyen a szerint, mint a ,,K. J., Sók“ címre szóló üzenetünkben foglalta­tik. Sztojadinovicsot kizárták a jugoszláv kormánypártból Belgrad, július 10. A jugoszláv radiká­lis unió központi végrehajtó bizottsága vasárnap tartotta Belgrádban összejöve­telét, amelyen a párt elnökévé Cvetkovics minisz­terelnököt választották. Ugyanekkor kizárták a jugoszláv radiká­lis unió tagjai közül Sztojadinovics volt miniszterelnököt és az országgyűlés nyolq más tagját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom