Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-02 / 148. szám

Ma: Képesmeltéklet Ar«: 20 fillér II. évfolyam 148. szám. Budapest.'1939 iúliüs 2. Vas&roao Előfizetési ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, •gyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP r Szerkesztőség és kIa d ó hIva tál: ~ Budapest,Vili. kerület,Jőzsef-körút5, szám Telefon: 144*400 o Telefon; 144 *400" A danzigi (sp.) A francia és az angol lapok változatlan hévvel foglalkoznak a dan­zigi problémával, veszedelmes „elő­jeleket“ sorolnak föl, incidenseket könyvelnek el, leszögezik álláspontju­kat így, leszögezik úgy, tüzelnek, bíz­tatnak, fenyegetnek, — csak egyet nem tesznek: nem igyekeznek meg­találni a probléma békés és kielégítő megoldását elősegítő szempontokat. Mert kétségtelen, hogy a danzigi probléma nem megoldhatatlan. Nevet­séges volna, hogy a világ, amely az elmúlt években sokkal nagyobb ará­nyú veszedelmeket vészelt át, Abesszí­niát, Mandzsúriát, a spanyol polgár- háborút, Ausztria és Csehszlovákia összeomlását, éppen a jelentéktelen danzigi kérdés miatt hullna az új vi­lágháborúba és süllyedne vértengerbe éppen akkor, amikor más vonatkozá­sokban talán már elértük a krízis tetőpontját, az erők és a frontok stabi­lizálódtak és egyensúlyi helyzet — sajnos csak szuronyok hegyén egyen­súlyozott helyzet — van kialakulóban. Nevetséges volna az elmúltak után és főleg logikában, ha pont Danzigért törne ki a nagyobb események ellenére eddig ki nem tört világháború. Nem is hiszünk benne, bármennyire erőlkö­dik egy bizonyos világsajtó, hogy új propagandájával végre elérje a várva- várt célt, a tengely elleni keresztes­háborút. Józansággal és nyugalommal a dan­zigi kérdés igenis megoldható, úgy­hogy Németország és Lengyelország egyformán megelégedhetnek, s csak a liberalizmus háborús úszítói marad­nának hoppon. Miről is van szó? Dan­zig, a nemzetiségileg német, geopoliti­kailag lengyel város, alig félmillió la­kosával kulcshelyzetet tölt be a két ország között és más-más szempont­ból mindkét hatalomnak szüksége van rá. (Itt említjük meg egyébként, hogy a danzigi probléma az első, ahol a né­metek szembe kerülnek saját nemzeti tudományukkal, a geopolitikával, amelyre jóformán egész politikai ak­ciójukat építették. Lehet, hogy Danzig német ■ „élettér“ és geopolitikailag a birodalomhoz tartozik, de ugyanígy, sőt még hatványozottabban lengyel élettér is és geopolitikailag a lengyel élet legfontosabb helye, ütőefe, zsilipé, mint ahogy Kína közgazdaságának kul­csa például Sangháj, Tiencsin, vagy Honkong, s a hatalmas birodalom gaz­dasági termését az aratja le, aki beül és vámot szed e kulcshelyzetben lévő kikötőkben, a Jangcse, vagy a Visz­tula torkolatánál. Danzigban két geo­politikai igazság, két megcáfolhatat­lan „élettér“-jog ütközik össze ,vájjon, hogy bújik ki a dilemmából a tudo­mány és mi lesz a megoldás? Elképzel­hetetlen más, mint a békés kompro­misszum. A danzigi probléma csak ak­kor nyugodhat meg, ha a két érde­ket sikerül összeegyeztetni. A ver- saillesi béke a „szabad város“ meg­teremtésével igyekezett a kompromisz- szumot megtalálni, de természetesen úgy, hogy a német szempont háttérbe­szoruljon. Amióta a német nemzeti öntudat megnőtt és elviselhetetlennek találja az összefüggő német csoportok leválasztását a birodalmi egységről (ha a csogort nem akar külön maradni) az | Békeközvetítés készül ez európai válság lecsillapítására \ m Pius pápa, a belga király, vagy Roosevelt közvetítését várják — Hitler állítólag Danzigba utazik Chamberlain újabb személyes üzenete Hitlerhez Lengyel Javaslata danzigi kérdés megoldására London, július 1. Ä Daily Express sze­rint a diplomáciai közvetítők úgy érzik, hogy csak harmadik hatalom • volna ké­pes a demokráciák és a totális államok között hidat építeni és úgy vélik, hogy csak * • XII. Pius pápa, vagy a belga király lenne erre a szerepre alkalmas. Newyork, július 1. A Newyork Post híradása szerint , Roosevelt közvetítőként lép fel ” az európai válságban, hivatkozva Musso- linihez és Hitlerhez intézett felhívására, Hitler állítólag Danzigba Párizs, július 1. (Inf.) Szombaton, reg­gel francia lapok írnak arról, hogy Hitler Adolf vezérkancellár július közepén állítólag Danzigba utazik. A lapok berlini jelentés alapján számol­nak be az utazás tervéről. Eszerint Hit­ler Adolf vezért és kancellárt a danzigi szenátus július közepére meghívta Dan­zigba és Hitler Adolf a meghívást el is fogadta volna. A vezér és kancellár német hadihajón teszi meg az utat % i' Danzigba — írják a párizsi lapok, amelyek megelé­gednek a hír egyszerű leközlésével és megjegyzéseket nem fűznek ahhoz. Chamberlain vasárnap rádiószózatot intéz az angol néphez Londonjúlius 1. Chamberlain minisz-. Ti| beszédet intéz az angol néphez, terelnek vasárnap este a londoni rádió I ^ miniszterelnök rádiószózata állítólag útján : j j .fí , I meglehetősen rövid lesz és mindössze tíz percig tart. Chamberlain pénteken este’ vidékre utazott, vasárnap azonban vissza-" tér a fővárosba. ,i Londpn ismét borúsnak látja az európai? északkeleti látóhatárt, attól tart, hogy a,, danzigi probléma egyoldalú megoldásénak(< kísérlete rövidesen komoly fejleményekhea vezethet. Kennard varsói angol nagykövet, akt pénteken repülőgépen Londonba érkezett, részletes jelentést tett Halifax lord kül­ügyminiszternek a helyzetről. A jövő hé­ten Londonba látogat Henderson berlini: angol nagykövet, majd utána a varsói, és- a bukaresti angol nagykövet, akik azok­nak az országoknak a helyzetét ismertetik,, amelyeknél akkreditálva vannak. Londoni körök úgy tudják, hogy az an­gol kormány a legnagyobb súlyt helyezi arra, hogy meggyőzze a hatalmakat Anglia) amaz eltökélt komoly szándékáról, hogy szükség esetén teljesíti az európai kezes­ségek révén vállalt kötelezettségeit és ha a szavatosságot élvező államokat véletlent támadás érné, teljes erejével a megtámad dott segítségére sietne. _ 4 A Daily Express lehetségesnek tartjáA hogy Henderson berlini angol nagykövet^ amidőn Berlinbe visszautazik, % Hitler kancellárnak szóló személyes üzenetet visz magával, ‘‘V amely az angol kormány ezirányú állás«,' 1919-es rendezés tarthatatlannak lát­szik. Viszont a lengyelek semmiesetre sem adhatják föl jogaikat a szabad tengerhez vezető út tekintetében. Az egyensúly csak akkor áll helyre, ha sikerül olyan megoldást találni, amely Danzig nemzeti törekvéseit kielégíti, de egyúttal tartósan és kellő biztosí­tékokkal ellátva, garantálja Lengyel- ország szabad,, zavartalan és az eddigi módoknak megfelelő útját a Visztulán és Danzigon át a tengerhez. A tétel megfogalmazásából látni már, hogy a megoldás nem lehetetlen. Ha a két ország, Lengyelország és Németország összeül és kidolgozza az új megállapodást, mely független a németek számára elviselhetetlen nép- szövetségi szellemtől, és épúgy bizto­sítja a szabad és szuverén átjárást a németek számára a korridoron, mint biztosítja a szabad és szuverén át­járást a lengyelek számára Danzigon, azaz a két geopolitikai követelményt eggyé fűzi, akkor a danzigi kérdés nem világbonyodalom többé és a politikai gyújtogatok más zugokat kereshetnek, más problémákat önthetnek le propa­gandájuk petróleumával és gyújthat­nak föl személyes gyűlöletük lángjá­val. Mert hogy a német-lengyel jó­viszony a tengelyellenes világpropa­ganda áldozata lett, erre vonatkozólag egyetlen pillanatig sem lehetnek két­ségeinek. Ha nem így volna, lehetetlen lenne, hogy a másodrendű fontosságú és könnyen áthidalható danzigi ügy a maihoz hasonló veszélyes távlatokat kapott volna és nem maradt volna a békés rendezettségnek abban a lég­körében, amibe Pilsudski és Hitler 1935-ben helyezte. Európában és a vi­lágon számos olyan geopolitikai hely­zet létezik, amely csak azáltal el­viselhető, mert a helyzetnél érdekelt hatalmak között teljes a barátság. El­képzelhetetlen például, hogy Antwer­pen belga kikötőváros és a belga köz­gazdaság ’ nagy kapuja maradjon, ha Hollandia és Belgium között feszült volna a viszony, s a németalföldiek el­zárnák az Antwerpenből az ő terü­letükön kivezető Schelde torkolatát. Jól értsük meg a danzigi kérdésnél is: nem az „áthidalhatatlan“ danzigi ellen­tét zavarja a lengyel-német viszonyt, hanem a tengelyellenes elemek gyilkos propagandájától megzavart lengyel­német viszony teszi „áthidalhatat­lanná“ az egyébként játszi könnyed­« . séggel rendezhető danzigi problémát« A megoldás előfeltétele tehát az*' hogy a kútmérgező propaganda bacillu* sait kiirtsák. Sokhelyütt még nem ve* szik észre, hogy rendszeres és ördö* gien agyafúrt agitáció folyik világ* szerte a németség ellen, természetesen azok részéről, akiknek személyes le* számolnivalójuk van az új német vi* lágnézettel és szívesen úszítanának más népeket és nemzeteket a németek nyakára, hogy sok millió fölöslegesen megölt ember véres tetemén át kényel­mesen és gúnyosan visszasétálhassa­nak elvesztett zsíros pozícióikba. Len­gyelországban is veszedelmesen műkö­dik ez az agitáció, másutt is. Ha egyszer sikerülne elnémítani, Lengyel- ország és Németország ismét ugyan­úgy egymásra találna, mint Pilsudski korában, s az összes függő kérdést, a danzigit is, erőfeszítés nélkül mindkét félnek megfelelően meg lehetne oldani. A német-lengyel vita nem a két nem* zet ügye, hanem idegenek dolga. Azoké, akik mindenre petróleumot ön­tenek és igyekeznek a saját mulatta- tásukra felgyújtani. Tudjuk, hogy ter­veik most sem fognak sikerülni, mint ahogy eddig még soha nem sikerültek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom