Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-09 / 154. szám
12 TEIsVlDEtt! -J^CttÄRHIKDAß 1939 JŰLITTS 9, VASAITNAP HANNIBAL KALANDJAI A halász paroa/a Felvidékiek a balatoniélleinői vezetőképző tanfol Széchenyi szellemében a magyar népművelésért Balatonlélle, július hó. Budapest Székesfőváros Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága Balatonléllén női vezetőképző tanfolyamot rendezett. A 85 hallgatón« közül 30 felvidéki, akiket a „Magyar a magyarért” küldött ki. fin is köztük voltam. Már az első este két felejthetetlen élményeim volt. Az egyik: a Balaton. Életemben először láttam. Megrögzött Tátra- imádó voltam és bizony sokszor túlzásnak tartottam a magyar tenger rajongóinak dicséreteit. Este volt, midőn vonatunk a Balaton felé közeledett. A Nap épp lebukott az égről. A víz és fény ösz- szeolvadt, a magyar tenger hullámai alig mozogtak. Hassan feljött a Hold. Ügy fénylett, mint amilyennek gyermekkoromban képzeltem ,.Az aranyember” vöröses botárát. A másik: fogadtatásunk volt. Először találkoztak az anyaországbeliek és mi népművelési tanfolyamon. Éijeli- Ezekrényünkön csokor és Széchenyi-jelmondatos emléklap, az ebédlőben terítékeink mellett csokor, magyaros faszob- rocslta és cédulán „Isten hozott’’ fogadott bénnünket. A tanfolyam vezetői és hallgatói oly bensőségesen fogadtak, hogy könnyeztünk mindnyájan. Van népi tudás is... Dr. Antalfia Antal miniszteri tanácsos, a kultuszminisztérium népművelési osztályának vezetője beszédében kitért a megcsonkítás és elszakadás szomorú élményeire, majd a székesfőváros áldozat- készségéről szólott, ami évenkint létrehozza ezt a tanfolyamot. Novágh Gyula, a fővárosi népművelés vezetője teljes magyaros lelkét adta beszédében. — „Műveltséget és tudást nemcsak az iskola nyújt. Van úgynevezett népi tudás is, amit még Ázsiából hoztak őseink. Ilyenek az állat- és növényvilág ismerete, emberek, állatok gyógyítása, építés, a ruházatok készítése stb. Szükség van népünk további nevelésére.. Nem lehet azonban népnevelő, aki nem ismeri a népe lelkét, zenéjét, táncát stb. Azonban például ne szántásra tanitsuk a népet, hisz ezt jobban ismeri a gazdasági akadémia tanáránál, hanem olyanokra, amiket szemlélet és tapasztalat útján nem bír megtanulni: kémiára, fizikára, a szövetkezßti rendszerre. Lassan, fokozatosan haladjunk, igyekezzünk egyre jobb és jobb népnevelők lenni. Legyünk a magyar nép világítótornyai. — A magyar népművelés a magyar nép iskolálja, lelki fürdője. Nevelésünk főfeladata a családi élet visszaállítása: a „mindenütt jó, de legjobb otthon.” Az egyéni családok boldogsága meg fogja hozni a nagy magyar nemzeti család boldogságát is. De ne feledjük: nemzetünkért harcolni is kell. Neveljünk fiainkba keménységet és erőt, eszményképük a dicsőséges magyar katona legyen. A felvidékiek lelkes fogadtatását Schenker Margit (Beregszász) köszönte meg. Kifejtette, hogy a cseh rabság idején is a magyar ifjúságért és népért dolgoztak. Ezt most szabadon meghatványozott erővel fogják folytatni.. A Magyar Népművelők Társasága Dr. Antalfia Antal miniszteri tanácsos lebilincselő előadásban ismertette a népművelés feladatait és szervezeteit: — A népművelés feladatai: a nemzeti kultúra mélyítése, állampolgári nevelés, gyakorlati irányú nevelés és kedélynevelés. E célból szükséges egy oly szerv létesítése, ami az iskolát elhagyók művelődését tervszerűen irányítja. Ezután részletesen ismertette a magyar népművelés történetét, mai szervezetét és eszközeit, valamint a Magyar Népművelők Társaságát. Tanay Magda, a budapesti női népművelés vezetőnője a speciális városi népművelés sajátos feladatait ismertette alapos felkészültséggel. — A népművelés a népet kívántja bizonyos feladatok betöltésére alkalmassá fejleszteni és olyan egyének kiművelésére törekszik, akik öntudatosan élik nemzeti életüket. Speciálisan a női népnevelés oly nőket kíván formálni, akik a nemzeti kultúra öntudatos élése mellett sajátos női feladataikat hivatástudattal vállalják, szociális kötelezetségeiket ismerik, ke- nyérkereső munkájukra szaktudással felkészülnek és saját életüket metafizikai síkra emelve, egy magasabb teremtő elgondolás részeseivé tudnak válni. A tanfolyamon még Baloghy Mária dr., Faragó Mária dr., Földy Ilona, Háry Ida, Herczig Ilona, Imre Ilma dr., Kerékgyártó Adrianne dr., Leisen Erzsébet dr., Pataky Mária dr., Siftár Kamilla dr. és Szokolay Leó dr. tartottak előadást. A magyar népművelés célját, azt hiszem, röviden legjobban Széchenyi szavaival foglalhatom össze: — „Egyesült erővel iparkodjunk azon, hogy Magyar- országon egy ember se legyen kenyér és ruházat nélkül, fedél és szakismeret nélkül és az erkölcsi műveltséget senki se nélkülözze.” Féja Tibomé.
