Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-09 / 154. szám
TEOTIDEKl J^GfeiRHIRME 1939 JÚLIUS 9, VASÄENAP A magyar honvédvezérkar főnöke a német katonai gyakorlatokon és a nyugati erőditményvonalon Hazautazott Werth gyalogsági tábornok Berlin, július 8. Werth Henrik gyalogsági tábornok, a honvédvezérkar főnöke, aki Brauchitsch vezérezredesnek, a német hadsereg parancsnokának meghívására Németországban tartózkodik, pénteken délelőtt résztvett az Altengrabow környékén tartott katonai bemutató-gyakorlatokon. A vezérkar főnöke szombaton délelőtt megszemlélte a német birodalom nyugati erődítményvonalát, majd délután fél 7 órakor Majna - Frankfurtban vonatra szállt és elutazott Magyarországba. Werth Henrik gyalogsági tábornok vasárnap délben 12 óra 20 perckor érkezik Bécs felől Budapestre. Magyarország arany kér tj e Pergő filmképek Kecskemét futóhomokon virágzó „E kertek a csodáknak kertjei” ADY Virágzó gyümölcsfák és kizöldült szőlős- kertek tengere hullámzik előttünk. Barackvirág-, almavirág-, cseresznyevirág tenger, mintha egy mesebeli király kertjében lennénk. A képek a nagy kecskeméti határt mutatják, Magyarország aranykertjét, ahol ezen a tavaszon már kétmillió gyümölcsfa és hetvenötmillió szőlőtőke borult virágzásba. Milliós számok. A pergő filmen elfogyhatat- lanul sorakoznak egymás után a gazdag gyümölcstermést Ígérő kertek, amelyek valóban „a csodáknak kertjei”, mert az elvadult magyar ugar, a szélhordta futóhomok helyén virágoztak ki. Hogy ezt a csodát megérthessük, végig kell kísérnünk azt a hősi munkát, amelyet Kecskemét népe az elmúlt évszázadok alatt végzett. A magyar élnlakarás épo- szát élhetjük át. 1720 Az egész Magyarország, a nyugati és az északi megyék kivételével, elnéptelenedett, kietlen síkság. A nagy magyar ugar. Az angol utazó, aki ebben az időben Bécsből Belgrádba utazik, négyszáz mérföldön át folytonos, meg nem szűnő pusztán halad keresztül. Ugyanakkor, amikor Nyitra megyének 125.000, Vas megyének 118.000 lakosa van. Csanád megyének csak 2500, a hatalmas Bács és Bodrog megyének pedig csak 12.000. Kecskemét határa ekkor terjed ki százezer holdnál nagyobb területre, de az egész határnak csak kis részét szántogatják, a nagyobbik része ugyanolyan elhanyagolt pusztaság, mint a Nagy-Alföld. 1800 Kecskemét lakossága rohamosan szaporodik, a határban mind újabb és újabb területeket vonnak művelés alá. A jó földek hamar elfógynak éa sor kerül a siláhyabb, homokos földekre is. Ebből azonban pusztító veszedelem származik, amely megsemmisüléssel fenyegeti Kecskemét egész határát. A feltört homok szél szárnyára kap és a futóhomok, mint a tenger áradása, elöntéssel fenyeget minden élöföldet. Kecskemét határának, amelynek csak egyhatod része volt homokos, felét borítja el tizenkét év alatt a felszabadult futóhomok. A lakosság megrémül, a városi tanács intézkedésre kényszerül. Először úgy védekeznek, hogy eltiltják a homokos területek feltörését és megkezdik az erdősítést és a szőlők ültetését. Hatalmas küzdelem kezdődik, hogy legyőzzék az emberek hitetlenségét és bizalmatlanságát. A szölötelepítöknek nagy kedvezményeket adnak. Tíz évig nem fizetnek dézsmát. Az eredmény alig számbavehetö, ezzel szemben a futóhomok tovább terjed. Már közel életéről háromnegyed részét foglalja el az óriási határnak. 1825 ....Ebben az esztendőben fordul meg Kecskemét csillaga. A zuhanásból lassan ívelés lesz. A városi tanács jól látja, hogy az eredménytelenség a rendszertelen telepítömunka következménye, ezért nagyszabású intézkedésekre van szükség. Kecskemét határterületének homokkal eláradt részét tíz szakaszra osztják. Ezeken a területeken közmunkával és parcellázással megkezdik a gyümölcsfák és szőlők ültetését. Hamarosan 1600 katasztrá- lis hold szőlőt és 4074 hold erdőt és gyümölcsöst ültetnek a város lakosai a közöttük szétosztott földeken. Az eredmény már nem késhet soká. 1840 Csányl László, Kecskemét főbírája számadásait írja. „Egy olyan három és fél hold- nyi buckás homoktéren, amelyen egy birka sem kapott volna elég legelőt, 1837-ben szőlővel beültetvén, már az 1839-ikt szüretkor az időközben elhasznált és télire eltett szőlőfürtökön kívül 154 akó must termett. így hálálja meg a kártékony és természet átkának kikiáltott homok az okos ember ügyes szorgalmát.” 1853 Mindez azonban nem lett volna elég ahhoz, hogy Kecskemét óriás határa egyetlen nagy gyümölcsös és szőlöskertté változzon. Amig vasút nem volt, addig a szőlő- és gyümölcs- termelésnek sem volt nagy gazdasági jelentősége. Az idő Kecskemétnek kedvez. 1853- ban megnyílik a kecskémét—pesti vasútvonal és a kecskeméti gyümölcs elindul világhódító útjára. A kecskeméti polgárok úttörő munkát végeznek. Eddig csak szekereken szállították a pesti vásárokra a kecskeméti gyümölcsöt, a vasútvonal az egész világot megnyitja előttük. Pataki Vilmos és Handtel Károly elindulnak házalni a kecskeméti barackkal és Bécs után Berlint, Prágát, Drezdát, Moszkvát, Szentpétervárt és Varsót is meghódítják a magyar gyümölcs fogyasztóinak. 1880 Gyümöl.'.skiállítások, gyümölcsbiráló gyűlések követik egymást, hogy a gazdákat nemes versenyre ösztönözzék. Mintatelepeket létesítenek, 200 holdon állami szölötelep nyílik meg, a szakismeret fejlesztésére pedig a város jelentős támogatásával földmüvesisko- lát állítanak fel. A gyümölcstermelés jelentőségének felismerésében a város hivatalos vezetői járnak elöl. Fényes ünnepségek közt választják meg ebben az évben Kecskemét polgármesterévé Lestár Pétert, aki azzal kezdi polgármesteri működését, hogy indítványt terjeszt a város közgyűlése elé: minden városi homokterületet osszanak szét gyümölcsfa és szőlőtelepítés céljaira. Ennek a telepítőmunkának nagy lendületet ad a hegyvidékek szőlőit elpusztító filoxera, mert a filoxeramentes, olcsó homokon néhány évtized alatt annyi szőlő és gyümölcsös létesül, hogy Kecskemét egész határa egy nagy kertté változik. 1900 Kada Elek polgármestersége alatt a város hozzászépül a virágos határhoz. Ekkor fejlődik ki a híres kecskeméti gyümölcspiac, amelyre messze földről jönnek a kereskedők és kora hajnalban sietnek vásárolni, nehogy az élelmesebb konkurrens elhalássza előlük a szebb és jobb árut. A város támogatásával felépül az első kecskeméti konzervgyár hatalmas üzeme és felépülnek a pusztákon a munkásfalvak, amelyek a nagy/ arányú szőlő- és gyümölcstermesztéshez szükséges munkáskezeket biztosítják. Egész életét a szőlő- és gyümölcsnemesítésnek szenteli egy kecskeméti házaspár, Mathiász János és felesége, akik évtizedes szakszerű, kitartó munkával nemesízü csemegegyümölcsöt és szőlőt termelnek ki. Az „Ezeréves Magyar- ország” és az „Erzsébet királyné emléke” szőlőfajták ma is világhírűek. 1936 hatású a az uj fertőtlenítő ÁRA 1 PENGŐ A világháborús esztendők stagnálása után 1920—1923-ban újabb 4560 hold földet osztanak ki Kecskemét határában, amelyen ma már pompás szőlők és gyümölcsösök virulnak. Mintagyümölcsös, gyümölcstermelési telep és kertmunkásképzö iskola szolgálja a továbbfejlődés útját, amire azért is nagy szükség van, mert Kecskemét mai szőlő- és gyümölcsöskertjei 14—15 ezer holdat foglalnak el, amelyeknek a kezelése sok tízezer szakmunkást igényel. Kétmillió gyümölcsfa és hetvenötmillió szőlőtőke virágzik a kecskeméti határban. Evenként 400 vágón barackot, 200 vágón almát, 500 vágón szilvát, 200 vágón szőlőt és 70 vágón cseresznyét szállítanak innen külföldre és emellett ellátják a budapesti piacot is elegendő áruval. így lett a futóhomokos kecskeméti határból Magyarország aranykertje, amelyben valóságos aranybarackok, aranyalmák, ezüst- szőlők, zafirszilvák teremnek és a tavaszi napsütésben kivirágzott gyümölcsösök a munkás kecskeméti emberek életében a reményt, a boldogulást, az örömöt és a jövőt jelentik. Kertész Dániel Igazságügyi kinevezések a Felvidéke A kormányzó a magyar királyi igazságügyminiszter előterjesztésére Szirmya Lajos a királyi ítélőbirák és királyi ügyészségek részére megállapított II. fizetési csoport jellegével felruházott kassai királyi törvényszéki bírót a kassai királyi törvényszékhez tanácselnökké, Szarka Béla, a királyi ítélőbirák és királyi ügyészek részére megállapított II. fizetési csoport jellegével felruházott komáromújvárosi királyi járásbírót a komáromújvárosi királyi járásbíróság elnökévé, Boross Zoltán feledi volt járásbírót a feledi királyi járásbíróság elnökévé, Czit- rovszky Jenő dr. járásbírósági elnöki címmel felruházott munkácsi királyi járásbírót a munkácsi járásbíróság elnökévé, Kiz Román beregszászi volt bírósági tanácsost a beregszászi törvényszékhez bíróvá, Szandtner János dr. ipolysági volt járásbírót az ipoly- sági járásbírósághoz járásbíróvá, Dóka Lóránt nyitrai volt ügyészt a kaposvári királyi ügyészséghez ügyésszé, Szabó Pál dr. komáromi királyi törvényszéki jegyzőt a dunaszerdahelyi királyi járásbírósághoz já- rásbírákká nevezte ki. Komjáthy Lajos dr. kassai királyi Ítélőtáblái bírónak és Valló János dr. lévai királyi járásbírósági elnöknek a járásbírósági elnöki címet adományozta. 8ó,sdy József kassai királyi javító-nevelőintézeti családfőnek a VII., Véghely Gábor kassai királyi javító- nevelőintézeti családfőnek és Lugosi József kassai királyi javító-nevelőintézeti főtisztnek a VIII. fizetési osztály jellegét. Kinevezések a postán Jelentettük, hogy a Budapesti Közlöny közölte a kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumban történt kinevezéseket. A már hírül adott kinevezéseken kívül olvassuk, hogy a miniszter a posta fogalmazási szakán Kraft Péter dr. kassai postatitkárt postatanácsossá, Dancsák Gyula dr. kassai postafogalmazót postasegédtitkárrá, Kiss Lajos dr., Harasztos Tibor dr., Mihálka György dr., Klamartsik Gyula dr. kassai havidíjasokat postafogalmazóvá, a posta műszaki szakán Faller László kassai mérnököt postafömérnökké, Nagy György kassai órabéres mérnököt postasegédmérnökké, a posta forgalmi szakán Ráköss Béla dr., Csudái József kassai, Harsányi József komáromi postatiszteket postafötisztté, Hajna János kassai, Tarr Béla érsekújvári, Dole Attila kassai, Gálos György ipolysági, Nagy László érsekújvári postatiszteket elsöosztályú postatisztekké, Krantz Károly kassai, Váry László kassai, Dedinszky Hodimér érsekújvári, Bence Lajos huszti, Temesi István ungvári, Valenta László rozsnyói forgalmi díjnokokat postaszámgyakornokokká, Rippel Géza kassai, Nagy Bálint komáromi, Roz- gonyi István komaromi, Povozsányi Árpád komáromi, Szabó Pál István dunaszerdahelyi forgalmi díjnokokat elsöosztályú postatisztekké kinevezte. Postai forgalmi gyakornokokká kinevezték Kovács Lajos (Komárom), Holtzmann László (Rimaszombat), Geiger István (Beregszász), Acs István (Rimaszombat), Sza- lády László (Komárom), Bánfalvi Ignác (Érsekújvár), Szántay János (Ungvár), Budai Ferenc dr. (Komárom), Vágó Árpád (Komárom) forgalmi díjnokokat. Postaellenőrré a kilencedik fizetési osztályba: Csáky Béla lévai postasegédellenőrt, postasegédellenörré Serényi Mihályt Érsekújváron nevezték ki. A postakezelőnői karon ideiglenes minőségben Benkö Ferencnét (Komárom) nevezték ki. Ezeken kivül is még számos kinevezést hoztak nyilvánosságra. halálbüntetést kórt az ügyész a volt spanyol hadügyminiszter hengerében Madrid, július 8. A madridi haditörvényszék szombaton Julian Besteiro volt köz- társasági hadügyminiszter politikai bűn- pörét tárgyalta. Besteirot hazaárulás bűntette miatt állították a katonai törvényszék elé s három tábornok és négy ezredes ítélkezik fölötte. A katonai ügyész a bizonyítási eljárás befejeztével halálbüntetést kért a volt miniszter fejére. iSBiS; ' Bratianut, Maniut és még hat törvényhozót kizártak a román szenátusból Bukarest, július 8. A román szenátus elhatározta, hogy kizárja azokat a szenátorokat, akik vonakodtak az üléseken egyenruhában megjelenni s emiatt azután nem vehettek részt a törvényhozás munkájában. A kizárás a következő szenátorokat érinti: Bratianu Constantin, Maniu, Michalache, Lupu dr., Junian, Dobrescu Aurel, Orleanu Nicolai, Sassu és Bartholomew ortodox püspök. Feltűnő, hogy azok a szenátorok, akiket részben egészségi állapotuk, vagy pedig vidéki tartózkodásuk akadályozott meg abban, hogy esküt tegyenek, továbbra is törvényhozók maradtak. Ezek között van Presan tábornagy, Titulescu, Enescu és Popovici Mihály.
